← Magyarország

Kfv.37801/2012/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Nem kell a jelzálogjoggal biztosított ingatlan tulajdonjogának átruházásához a kölcsönt nyújtó bank hozzájárulása, ha a zálogszerződésben kikötött elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezték fel. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.801/2012/4.szám A Kúria a dr.Sveda György ügyvéd ... által képviselt ... I.r.,... II.r.... és ...III.r. felpereseknek a dr.Reha Gábor jogtanácsos által képviselt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Földhivatala (Nyíregyháza, Báthori u. 13.) alperes ellen ingatlannyilvántartási határozat felülvizsgálata iránt indított perében amely perbe a ... Zrt. ... az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott - a Nyíregyházi Törvényszék

  1. szeptember
  2. napján meghozott 5.K.20.442/2012/
  3. számú jogerős ítélete ellen a felperesek részéről
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Nyíregyházi Törvényszék 5.K.20.442/2012/
  5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az alperes 30.360/7/
  6. számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. belül fizessen meg a együttes elsőfokú és A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az I.r. felperes és a beavatkozó között 2004-ben és 2006-ban létrejött folyószámlahitel-szerződés, illetve kölcsönszerződés biztosítására zálogszerződéssel jelzálogjogot alapította, melynek alapján az I.r. felperes kizárólagos tulajdonát képező nyíregyházi ... helyrajzi számú ingatlanra keretbiztosítéki jelzálogjogot, a nyíregyházi ... helyrajzi számú ingatlanra jelzálojogot jegyeztek be a beavatkozó javára az ingatlan-nyilvántartásba. A jelzálogszerződések
  7. pontjában rögzítették a szerződő felek, hogy a zálogkötelezett I.r. felperes a zálogjog fennállása alatt az ingatlanonkat nem idegeníti el és nem terheli meg, tarktózkodni köteles további zálogjog, illetve használati jog alapításától. Az I.r. felperes a Nyíregyházán
  8. február
  9. napján megkötött ajándékozási szerződéssel a kizárólagos tulajdonát képező nyíregyházi ... helyrajzi szám alatt nyilvántartott, telephely megnevezésű külterületi inglant, valamint a nyíregyházi ... helyrajzi szám alatt nyilvántartott lakás megnevezésű belterületi, társasházi ingatlant az önálló ingatlanhoz tartozó és az alapító okiratban meghatározott helyiségekkel és eszmei hányaddal együtt a szüleinek ... ajándékozta. Az ingatlanokra holtig tartó haszonélvezeti jogát fenntartotta. Az I.r. felperes
  10. november 16-án a körzeti földhivatalhoz kérelmet nyújtott be az ajándékozási szerződésnek az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésére. A tulajdonjog és a haszonélvezeti jog a 38894/3/
  11. számú határozattal bejegyzést nyert, az ingatlant terhelő, a beavatkozó javára bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog változatlanul hagyása mellett. A bejegyzést a beavatkozó ... Zrt. fellebbezésében sérelmezte, hogy hozzájárulása nélkül került bejegyzésre a megajándékozottak tulajdonjoga és az ajándékozó holtig tartó haszonélvezeti joga, annak ellenére, hogy az ingatlanokat keretbiztosítéki jelzálogjoga terheli. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Földhivatala végzésével a fellebbezésnek helyt adott és az elsőfokú határozatot megsemmisítette, a földhivatalt új eljárásra utasította. A megismételt eljárásban a Nyíregyházi Körzeti Földhivatal felhívta az I.r. felperest, hogy csatolja be a beavatkozó bank hozzájáruló nyilatkozatát a tulajdonjog és haszonélvezeti jog bejegyzéséhez. A meghosszabbított határidő alatt sem csatolta a felperes a nyilatkozatot, ezért a 46617/12/
  12. számú határozatával az I.r. felperes bejegyzési kérelmét elutasította az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  13. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
  14. §-ának /1/ bekezdése alapján. A felperesek fellebbezése folytán az alperes a
  15. december 16-án meghozott 30.360/7/
  16. számú határozatával az Inytv.
  17. §-ának /1/ bekezdése és
  18. §-ának /1/ bekezdése alapján helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot. A felperesek keresetükben kérték az alperes határozatának megváltoztatását, és az ajándékozási szerződés szerint a tulajdonjog, valamint a holtig tartó haszonélvezeti jog bejegyzését. A Nyíregyházi Törvényszék ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában a Ptk.
  19. §-ának /2/ bekezdésére hivatkozva rögzítette, hogy a jelzálogjog alapításához a jelzálognak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzése szükséges, ebből nem következik, hogy e nélkül az adósszerződésben foglalt kötelezettsége nem létezik. A tartozás fedezetéül a szerződésben megjelölt ingatlanvagyon elidegenítésére vonatkozó tilalom nem a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésével, hanem a szerződés létrejöttével kezdődik. Ezért minden alapot nélkülöz a felpereseknek arra hivatkozása, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom külön nem került bejegyzésre az ingatlannyilvántartásba. Megállapította a törvényszék ítélete indokolásában, hogy az I.r. felperes a hiánypótlási kötelezettségének nem tett eleget, ezért ennek jogkövetkezményét mind az első, mind a másodfokú hatóság helytállóan vonta le, így az alperes határozata jogszabályt nem sért. A jogerős ítélete ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérték annak hatályon kívül helyezését, valamint a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését. Álláspontjuk szerint a perbeli ajándékozási szerződés minden tekintetben megfelel az Inytv.
  20. §-a rendelkezéseinek, semmi ok nem volt arra, hogy a hatóság az Inytv.
  21. §-ának /1/ bekezdését alkalmazza, hiszen sem a kérelemnek, sem a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak nem volt hiányossága. A beavatkozó bank fellebbezését az Inytv.
  22. § /4/ bekezdés b/ pontjából fakadóan el kellett volna utasítani, mert az olyan jogra vagy tényre vonatkozott, amely nem tárgya az ingatlan-nyilvántartásnak. A felperesek megítélése szerint téves a törvényszék jogerős ítéletének indokolásában kifejtett azon álláspontja, mely szerint helytállóan járt el az alperes, amikor az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogszerződés alapján vizsgálta az e szerződés és az ajándékozási szerződés között fennálló ellentmondást és a felpereseket hiánypótlásra hívta fel a bank hozzájáruló nyilatkozatának csatolása érdekében. A földhivatal, mint regisztrációs hatóság, nem vizsgálhatja, hogy a jelzálogjog jogosultjának érdekei tartalmában olyan mértékben sérülnek-e, amely alapján a bejegyzési kérelmet el kellene utasítani. Hangsúlyozzák a felperesek, hogy az Inytv. végrehajtásáról rendelkező 109/1999.(XII.29.) FVM rendelet
  23. §-ának /3/ bekezdés kizárólag elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának a hozzájárulását írja elő, szerződésen alapuló további jogok bejegyzéséhez. Tekintettel arra, hogy sem a nyíregyházi ... helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlan tulajdoni lapján bejegyzett jelzálogjog, sem pedig a nyíregyházi ... helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlan tulajdoni lapján bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog elidegenítési és terhelési tilalommal biztosítva nem lett, jogszabálysértő a jogosultak hozzájáruló nyilatkozatának hiányában tulajdonjoguk, illetve a holtig haszonélvezeti jog bejegyzése iránti kérelem elutasítása. tartó Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
  24. § /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alapos. A Kúriának a felülvizsgálat kapcsán abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy az I.r. felperesnek a tulajdonjog és a haszonélvezeti jog bejegyzéséhez be kellett-e szereznie a beavatkozó, mint zálogjogosult hozzájáruló nyilatkozatát. A Kúria osztotta a felperesek felülvizsgálati kérelmében kifejtett azon álláspontját,hogy az ajándékozási szerződés mindenben megfelel az Inytv. vonatkozó rendelkezéseinek, sem a kérelemnek, sem a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak nem volt hiányossága. A Kúria rámutat arra, hogy a zálogszerződések a jelen ügyben felülvizsgált ingatlan-nyilvántartási bejegyzési eljárásnak nem képezik tárgyát. Az ajándékozási szerződés alapján a változás bejegyzéséhez a beavatkozó bank hozzájáruló nyilatkozatára nincs szükség, tehát nincs hiányossága az okiratnak, amely a bejegyzés akadálya lenne. Az I.r. felperes a zálogszerződések
  25. pontjában arra vállalt - egyebek mellett - kötelezettséget, hogy az ingatlanokat nem idegeníti el és nem terheli meg. Amennyiben e kötelezettségét megszegi, a zálogjogosult a szerződésszegésből eredető igényét a polgári jog szabályai szerint érvényesítheti a zálogkötelezettel szemben. A Kúria megjegyzi, amennyiben a beavatkozó a zálogszerződések alapján az elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlannyilvántartásba feljegyezteti, (Inytv.
  26. § /1/ bek. n/ pontja), akkor az ajándékozási szerződés a Ptk.
  27. § /3/ bekezdésének a/ pontja értelmében semmis, és a bejegyzési kérelmet az ingatlanügyi hatóság nyilvánvaló érvénytelenség miatt elutasítja. A kifejtettekből következően a hozzájáruló nyilatkozat hiányában hozott bejegyzési kérelmet elutasító közigazgatási határozatok törvénysértőek voltak. A törvényszék ítéletének indokolásában a Ptk.
  28. §-ának /2/ bekezdésére hivatkozása az ingatlan-nyilvántartási közigazgatási ügy megítélése szempontjából nem releváns, mert a Ptk. e rendelkezéséből nem következik a beavatkozó zálogjogosult hozzájáruló nyilatkozatának szükségéssége a bejegyzéshez. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  29. §-ának /4/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, a közigazgatási határozatokat a Pp.
  30. § /1/ bekezdésének alkalmazásával ugyancsak hatályon kívül helyezte. A pervesztes alperest a Pp.
  31. §-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte a Kúria az I.r. felperes együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltségének a megfizetésére. A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes teljes személyes illetékmentessége folytán az állam viseli (6/1986.(VI.26.) IM rendelet
  32. §-a). ,
  33. június
  34. Dr.Kárpáti Zoltán sk. tanácselnök, előadó, Dr.Sperka Kálmán sk. bíró, Dr.Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.