Kfv.37706/2012/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Engedély nélkül végzett bányászati tevékenység bányavállalkozót terhelő jogkövetkezményei. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.706/2012/4.szám A Kúria a Balogh-B.Szabó-Jean és Társai Ügyvédi Iroda ... ügyintéző: dr.Jean Kornél ügyvéd által képviselt ... ... felperesnek a... által képviselt Magyar Bányászati és földtani Hivatal (1045 Budapest, Columbus u. 17-23.) alperes elleni bányászati ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Kaposvári Törvényszék

1. július
2. napján kelt 6.K.20.684/2012/
3. számú ítélete ellen a felperes részéről
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Kaposvári Törvényszék ítéletét hatályában fenntartja. 6.K.20.684/2012/
5. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül alperesnek 30.000 (harmincezer) forint perköltséget. számú fizessen meg az felülvizsgálati Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárás illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A „Somogysámson I.-anyag” védnevű bányatelken a felperes 2006-
6. évekre vonatkozóan a bányafelügyelet által jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi tervvel rendelkezett. Az elsőfokú bányászait hatóság
7. március
8. napján a bányatelken helyszíni ellenőrzést tartott, amely során megállapította, hogy a jelenleg bányatóval fedett részen az engedélytől eltérően az alaplap szintje alá + 91 mBf-ig művelték le a bányatelket. Hivatalból indított eljárás keretében az elsőfokú hatóság adatszolgáltatásra hívta fel a felperest, majd ennek teljesítését követően, figyelembe véve az adatszolgáltatási levél mellékleteként benyújtott hiteles bányamérő által készített számításban rögzített kitermelési adatokat, a kitermelt ásványi nyersanyag mértékét 12162 m3-ben határozta meg. Ezt követően határozatával jogosulatlan bányászati tevékenység végzése miatt a felperest 3.000.000 forint bírsággal sújtotta, valamint a kitermelt 12.162 m3, 4100 kódszámú „agyag” megnevezésű ásványi nyersanyag ismeretében 13.378.200 forint jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésére kötelezte. Határozatában utalt arra, hogy a tárgyi helyszínen a szilárd ásványi nyersanyag kitermelése a felsőpannóniai ború Tihanyi Formáció képződménycsoportból történt. A területről vett mintát, a földtani szakértő véleményét elemezve hangsúlyozta, hogy az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008.(III.20.) Korm.rendelet (a továbbiakban: R.1.) 1/a melléklete szerint a vizsgálattal érintett ásványi nyersanyagok 4100 szám alá tartozó agyagok függetlenül vegyi és ásványi összetételüktől, mivel azok agyag csoport képlékeny agyag alcsoportjába tartozó szilárd ásványi nyersanyagból származnak. A bányatelken működő bányában alaplap alatti engedély nélkül végzett ásványi nyersanyag kitermelési tevékenység a bányászatról szóló
9. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.)
10. § /1/ bekezdés b/ és c/ pontjába ütközően jogosulatlannak minősül, amely miatt a felperes bírságfizetésére köteles. A bírság mértéke meghatározásánál mérlegelési jogkörében eljárva egyebek mellett értékelte a jogellenes magatartás felróhatóságát, az okozott hátrány mértékét, annak egyszeri alkalmát, továbbá a magatartás veszélyeztető jellegét. A fellebbezés folytán eljárt alperes
11. szeptember
12. napján meghozott MBFH/1092-8/
13. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában a Bt.
14. § /1/ bekezdését és
15. § /1/ bekezdését idézve hangsúlyozta, hogy a bányatelek alaplapja alatt végzett ásványi nyersanyag kitermelési tevékenységet engedély nélkül végezték, arra a bányavállalkozó felperes jogosultsága nem terjedt ki. A Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998(XII.29.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
16. § /5/ bekezdéséből fakadóan nem bír jelentőséggel, hogy a felperes állítása szerint a kitermelés a tudta és utasítása ellenére történt. Noha ezen állítását cáfolja az adatszolgáltatása, amely szerint a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag egy részét beszállították az agyagdepóba, más részét pedig tájrendezési terveknek megfelelően a korábban kialakított bányagödör feltöltésére használták fel. A bírság mértékének meghatározásánál az elsőfokú hatóság a Vhr.
17. § /1/ bekezdésének megfelelően járt el. Az alperes megjegyezte, hogy a bányatelekből való kilépés szándékos vagy gondatlan jellegének a bírság mértékének megállapítása során jelentősége van. A kitermelés ténye a teljes kitermelt, eredeti előfordulási helyéről elmozdított mennyiségre fennáll, ezért a felperes által a hasznosítható meddő agyagra vonatkozó arányszám nem alkalmazható a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag kiszámításánál. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezése mellett az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte, a tényállás tisztázatlanságára és az alkalmazott jogszabályi rendelkezések téves értelmezésére alapozottan. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolása szerint a hatóság a tényállást teljes körűen feltárta, az alkalmazott jogszabályok részletes ismertetése a bizonyítékok megfelelő értékelése alapján megfelelő döntést hozott, azzal mindenben egyetértett. A felperes engedély nélkül ásványi nyersanyagot termelt ki, ez jogosulatlan bányászati tevékenység, amely miatt a Bt.
18. § /1/ bekezdése szerint bírság megfizetésére köteles, függetlenül attól, hogy azt vállalkozó (alvállalkozó) közreműködésével tette-e. A kiszabott bírság kapcsán a mérlegelés szempontjait megállapíthatónak tartotta, ezzel szemben a felperes a határozat jogsértő voltát nem bizonyította. A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt, kérve a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a Kaposvári Törvényszék új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Jogszabálysértésként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
19. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
20. § /1/ bekezdését,
21. § /2/ bekezdés b/ pontját, a Bt.
22. § /1/ bekezdését, a Vhr.
23. § /1/ bekezdését, a polgári perrendtartásról szóló
24. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) a
25. § /1/ bekezdését és 339/B. §-át jelölte meg. Álláspontja szerint tévesen értelmezte az alperes és az elsőfokú bíróság is a Bt.
26. § /1/ bekezdését, amikor a jogosulatlan bányászati tevékenységgel összefüggésben kimentési lehetőség nélküli objektív felelősséget rótt a bányavállalkozóra. Nem vette figyelembe azt a tényt, hogy az engedélyezett bányatéren kívüli kitermelési tevékenységet végző vállalkozó a felperestől, mint megrendelőtől ilyen utasítással nem rendelkezett, e tevékenységről a helyszíni tudomással nem bírt. ellenőrzés időpontjáig a felperes A bírság kiszabása során a hatóságot tényállás-tisztázási kötelezettség terheli, ahol a közreműködő egyes személyek magatartását, felelősségét is értékelni kell. Az R.1-ben írt szempontok mellett az adott ügy egyedi sajátosságait kell mérlegelni, illetve méltányossági jogkört gyakorolni. Tévedett a kitermelt anyag értékének meghatározása során a hatóság, de a bíróság is, amikor azt 4100 kódszám alá sorolva határozta meg, hiszen a kitermelt anyag 68 %-a meddő anyag volt, amellyel a felperes nem gazdagodott. Ha egy anyag az ásványi nyersanyagok körébe nem sorolható be, akkor a kitermelt érték megállapításához alapvető kérdés a fajlagos érték meghatározása, ez pedig az eljárás során nem történt meg. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
27. § /1/ bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kúria előrebocsátja, hogy a Pp.
28. § /2/ bekezdése és
29. § /2/ bekezdése értelmében a jogerős ítélet jogszabálysértésre hivatkozással a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. A felülvizsgálati kérelemben olyan jogszabálysértés jelölhető meg, amelyre a fél a keresetlevelében hivatkozott és amelyen a jogerős ítélet alapszik. A peres eljárás rendjét a Pp. és nem a Ket. előírásai szabályozzák, ekként az utóbbi rendelkezéseibe a jogerős ítélet nem ütközhet, így a felülvizsgálati kérelem ebbéli hivatkozása sem foghat helyt. Az ügy érdemét érintően a Kúria a következőket emeli ki: A perben nem volt vitás, hogy az ásványi nyersanyagok kitermelése, bányászata, mint bányászati tevékenység a Bt. hatálya alá tartozó engedélyköteles tevékenység. Az iratokból az is egyértelműen megállapítható, hogy a bányatóval fedett részen engedélytől eltérő módon Bt.
30. § /1/ bekezdésébe ütközően az alaplap alá művelték le a bányatelket. Az engedély nélkül végzett bányászati tevékenység a Bt.
31. § /1/ bekezdés b/ pontja értelmében bírságot von(hat) maga után, amelyet nem befolyásol az, hogy a kitermelésre milyen célból került sor. A felperes jogosultása az említett tevékenységre nem terjedt ki, a bírság jogalapja kétségkívül fennáll. Az a felperesi hivatkozás, hogy a helyszíni ellenőrzésig az engedély nélküli kitermelésről nem volt tudomása, kimentésre - a jelen eljárásban feltártakat is értékelve - alapot nem adhat. Az elsőfokú bíróság és az alperes is helyesen hivatkozott a Vhr.
32. § /5/ bekezdésében foglaltakra, amely egyebek mellett rögzíti, hogy a vállalkozó (alvállalkozó) közreműködése nem érinti a bányavállalkozónak, engedélyesnek a Bt. hatálya alá tartozó tevékenységéért fennálló felelősségét. Az alperes helytállóan értékelte és elemezte a felperes adatszolgáltatását, továbbá a közigazgatási eljárás során tett azon nyilatkozatát, amely a kitermelt ásványi nyersanyag felhasználását elismerte (tégalgyári agyagdepóba szállítás, bányagödör feltöltés). Az elsőfokú hatóság határozata
33. és
34. oldalán részletesen elemezte, hogy az ásványi nyersanyag kódolását, minősítését milyen adatok, jellemzők ismeretében, a földtani viszonyok, a helyszínen található képződménycsoport elemzésével miként végezte el, figyelembe véve a földtani szakértő mintaanyag-vizsgálati eredményeit is. A Pp.
35. § /1/ bekezdése mentén a felperest terhelte volna annak bizonyítása, hogy a minták nem a 4100 kódszám alá tartoznak, ezért az R.
36. 1/a melléklete szerinti kód és csoport, valamint a földtani korra alcsoport alcspoort tévesen került meghatározásra. A felperes mindezt csak állította, nem bizonyította, a peres eljárásban ehhez kapcsolódóan szakértő kirendelését nem indítványozta. A Kúria osztja azon alperesi okfejtést, miszerint a jogosulatlan bányászati tevékenység a kitermeléssel megvalósult. Irreleváns e körben az, hogy anyag felhasználási módja miként történik, illetve összetétel ismeretében az anyagfajta milyen célú felhasználásra alkalmas. A bányászati hatóság tehát nem sértett jogszabályt, amikor az említett kódbéli besorolás szem előtt tartása mellett, a felperes által sem vitatott mennyiségű nyersanyag ismeretében meghatározott jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésére kötelezte a felperest. A bírság mértékének kimunkálásakor a hatóságok a Vhr.
37. § /1/ bekezdésének megfelelően anyagi jogi mérlegelést végezve, az értékelési szempontokról számot adtak, határozatukat kellőképpen, az eljárási szabályok betartása mellett megindokolták. A határozat a Pp.
38. § /1/ bekezdésében és 339/B. §-ában foglaltakat nem sérti, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége az határozat indokolásából kitűnik. Önmagában az a körülmény, hogy a felperes a bírság mértékét eltúlzottnak tartja, a határozatok jogsértő voltának megállapíthatóságához nem vezethet,. Az alperesi határozat II. pontja részletesen taglalta a szankció mértékénél értékelés alá vont körülményeket, amelyek valótlan voltát, azok értékelésbe történő jogsértő bevonását a felperes a per során szintén nem tudta bizonyítani. A fentiekre tekintettel a felülvizsgálati kérelemmel támadott körben a jogerős ítélet nem bizonyult jogszabálysértőnek, azért azt a Kúria a Pp.
39. § /3/ bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A Pp.
40. § /1/ bekezdés alapján kötelezte a pervesztes felperest az alperes jogtanácsosi képviselettel felmerült perköltsége megfizetésére. Kötelezte továbbá a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére is, figyelemmel az illetékekről szóló
41. évi XCIII. törvény
42. § /1/ bekezdésében és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
43. § /2/ bekezdésében foglaltakra. ,
44. május
45. Dr. Sperka Kálmán sk. tanácselnök, előadó, Dr.Kárpáti Zoltán sk. bíró, Dr.Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok