Győri Ítélőtábla Gf.II.20.089/2013/
- A Győri Ítélőtábla a dr. Gubody Balázs ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt alperes ellen bankszámláról átvezetésre kötelezés és járulékai iránt indított perében a Tatabányai Törvényszék
- február
- napján kelt 9.G.40.090/2012/
- szám alatti ítéletével szemben az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 95.
- (Kilencvenötezer-kettőszázötven) Ft másodfokú perköltséget. Megállapítja, hogy a felperes 1.125.
- (Egymillió-egyszázhuszonötezer) Ft csatlakozó fellebbezési illetéket az illetékügyben eljáró hatóságtól visszaigényelhet. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A felperes mint adós, és az alperes mint hitelező bank
- augusztus
- napján közjegyzői okiratba foglalt projekt hitelkeret szerződést kötött 1.350.641.000.- forint hitelkeret biztosítására. A hitelkeret terhére az alperes kölcsönt folyósított a felperes részére az adós lehívási kérelemében foglaltak szerint úgy, hogy a kölcsön összegét a felperes bankszámláján avagy óvadéki számláján jóváírta. A szerződés 7.
- pontja szerint a kölcsön tőkerészének visszafizetése úgy történik, hogy a kölcsön összegével az alperes megterheli a felperes óvadéki számláját, illetve bankszámláját. A kölcsön visszafizetéséhez szükséges fedezet számlán történő elhelyezéséről a felperes volt köteles gondoskodni. Az előtörlesztésről a szerződés
- pontja rendelkezett, mely szerint a felperes a kölcsön egy részét vagy egészét bármely kamatfizetési napon díjmentesen előtörleszthette, amennyiben legalább 10 naptári nappal megelőzően írásban értesítette a bankot az előtörlesztés időpontjáról és összegéről. Előtörlesztés esetében a kamatperiódus utolsó napját megelőző kettő banki munkanappal kellett az előtörleszteni kívánt összeget a felperesnek az óvadéki számlán, vagy a bankszámlán elhelyeznie Az adós mint kötelezett és a bank mint jogosult között
- augusztus 15-én bankszámlaóvadéki szerződés is létrejött a hitelkeret szerződésből eredő banki követelések biztosítására. A szerződés
- pontja értelmében a felperes a tartozás megfizetésének biztosítására óvadékul adta az alperes javára az alperes által vezetett elkülönített óvadéki bankszámlája tekintetében őt megillető mindenkori teljes bankszámla-követelését. A 3.1 pont szerint a felperes tudomásul vette, hogy a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 227/
- (XI.20.) Korm. rendelet
- §
(2)bekezdésének megfelelően a tartozás fedezetére lekötött és elkülönítetten kezelt óvadék a felperes szabad rendelkezése alól a jelen szerződés aláírásával kikerül és a biztosított szerződésben megjelölt célokra is csak az alperes előzetes írásbeli jóváhagyásával használható fel. Az
- pont alapján pedig az óvadék akkor szűnik meg, amikor a felperes a biztosított szerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett és további tartozása már nem keletkezhet. Az alperes a
- augusztus 11-én kelt közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatával a hitelkeret szerződést azonnali hatállyal felmondta az adós felperes fizetési kötelezettsége elmulasztására hivatkozással. A felperessel szembeni lejárt követelését 810.384.600.- forint tőketartozásban és 63.512.335,53 forint ügyleti kamat tartozásban határozta meg, és a felperest felszólította, hogy azt 5 banki napon belül egy összegben fizesse meg. A felperes
- április
- napján csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtott be a KomáromEsztergom Megyei Bíróságon, amelyben az alperes hitelezői igénybejelentést terjesztett elő a hitelszerződés valamint az azt biztosító óvadéki szerződés alapján. A csődeljárás során a hitelezők és a felperes között egyezség jött létre, melyet a megyei bíróság jogerős végzésével jóváhagyott. A csődegyezség tárgyát képezte az alperes által felmondott projekthitelszerződésből eredő követelés is. A csődegyezség szerint a felperest az alperessel szemben a kölcsön jogviszonyból eredően mindösszesen 206.648.073.- tartozás terhelte, melyet 4 éven keresztül 4 egyenlő részletben, minden év november
- napjáig kellett megfizetnie. A felperes a tőkekövetelésen felül a
- november
- napjáig terjedő időre számított kamat és egyéb járulékterhek megfizetése alól mentesült. A csődegyezség 6.
- pontjában a felek rögzítették, hogy a felperes a hitelezők hozzájárulása és előtörlesztési díj nélkül bármikor jogosult a jelen egyezségi megállapodásban foglalt fizetési kötelezettségének előtörlesztés formájában eleget tenni bármely hitelező vonatkozásában.
- szeptember
- napján Város Önkormányzata - adósságrendezési eljárás során elfogadott egyezség alapján - 292.217.055.- forintot utalt át felperesnek a az alperes bank által vezetett óvadéki bankszámlájára. A felperesi ügyvezető
- szeptember 26-i személyes átvezetési kérelme banki elutasítása után a felperes a
- november
- napján kézbesített nyilatkozatában kérte az alperesnél nyilvántartott óvadéki számláján lévő 292.219.888.- forint felhasználását akként, hogy abból az alperes 206.648.073.- forintot fordítson felperest alperessel szemben a csődegyezség alapján terhelő tartozás előtörlesztés címén történő megfizetésére úgy, hogy azt vezesse át saját bankszámlájára. A fennmaradó 85.571.807.- forint vonatkozásában pedig a felperes szabad rendelkezése alatt álló és az alperes által vezetett bankszámlájára átvezetését kérte. Kérte az óvadéki számla megszűntetését is tekintettel arra, hogy a felperes a projekt hitelkeret-szerződés alapján fennálló jogviszonyból eredő kötelezettségét alperes irányában a csődegyezség alapján teljesítette. Ezt az alperes „jogosultsági hiba" okra visszautasította. A felperes módosított keresetében kérte, hogy az elsőfokú bíróság kötelezze az alperest az általa vezetett óvadéki számlán nyilvántartott 292.219.880.- forintból 137.233.825.- forint átvezetésére a felperes alperesnél vezetett ..... számú bankszámlájára. Kérte annak megállapítását is, hogy a csődegyezségi megállapodás alapján
- október 29-én kelt nyilatkozatával előtörlesztette az alperessel szemben fennálló teljes tartozását, így felperesnek alperessel szemben további kötelezettsége nem áll fenn. Kérte ezért az óvadéki számla megszűnésének megállapítását. Kifejtette, hogy a csődegyezség megkötése után az egyezség határozza meg a felperes fizetési kötelezettségének esedékességét és az előtörlesztés szabályait. Annak pedig, hogy a helyi önkormányzat helyezte el az óvadéki számlán a vitás összeget, azért nincs jelentősége, mert ilyen átutalásra korábban is sor került a felperes és a helyi önkormányzat között létrejött adásvételi szerződés alapján. Ezeket a teljesítéséket pedig- hiteltörlesztés és kamat címén - a bank mindig átutalta a saját számlájára. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes előtörlesztésre azért nem volt jogosult, mert erre irányuló kérelmét nem a projekthitel szerződésben meghatározott módon, illetve időben terjesztette elő. Az előtörlesztés előtt 5 nappal értesítenie kellet volna az alperest az előtörlesztési szándékáról és 2 nappal azt megelőzően az előtörlesztési összeget el kellet volna helyeznie az óvadéki számláján, vagy a folyószámláján. Ezeket a határidőket azonban a felperes nem tartotta be. Az óvadéki számlára pedig nem a felperes, hanem Város Önkormányzata helyezett el 292.217.055.-Ftot. Csatolta a
- augusztus 15-én közte mint zálogjogosult és a felperes mint zálogkötelezett között létrejött követelést biztosító zálogszerződést, mellyel - az óvadéki szerződéshez hasonlóan - a hitelkeret szerződésből eredő követeléseit biztosította. A szerződés alapján a zálogjog kiterjedt a felperes, valamint a helyi önkormányzat között az esztergomi 16.380/
- hrsz.-ú ingatlanon megvalósított mélygarázs adásvételi szerződés önkormányzat által teljesített vételár-részleteire. A zálogszerződés
- pontja szerint, ha a felperes vételár követelése az alperessel szemben fennálló, biztosított követelése előtt válna esedékessé, úgy a vételár követelést a felperes az óvadéki számlára köteles beszedni. Mivel az óvadéki számlára az önkormányzat által befizetett összeget - amellett, hogy óvadék tárgya - az alperes javára zálogjog terheli, ezért a felperes keresete alaptalan. Az óvadéki szerződés ugyanakkor véleménye szerint nem szűnt meg, mivel a felek közötti óvadéki szerződés 5.
- pontja alapján ez akkor következik be, amikor a felperes a biztosított szerződésből eredő fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett és további tartozása nem keletkezhet. Tehát ameddig a felperes nem teljesíti maradéktalanul a csődegyezségben foglaltakat, addig fennáll a lehetősége annak, hogy az alperesnek a jövőben legyen olyan követelése, amelyet az óvadékból érvényesíthet. Ebben az esetben a hitelezők a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX. tv. (Cstv.) 27.§
(2)bekezdése d/ pontja alapján a felperes felszámolását kezdeményezhetik. A felszámolási eljárásban a bank érvényesítheti az adóssal szemben fennálló teljes, 763.087.090.-Ft. követelését. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel részben támadott ítéletével megállapította, hogy a felperes
- november
- napján - előtörlesztés címén - megfizette alperes részére a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 6.Cspk.11-11-000001/
- számú végzésével jóváhagyott csődegyezség alapján fennálló teljes tartozását. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Határozatának indokolásában megállapította, hogy a felperes a megyei bíróság végzésével jóváhagyott csődegyezségi megállapodás 6.
- pontja alapján bármely időpontban alperes hozzájárulása nélkül is jogosult volt a csődegyezség alapján fennálló teljes tőketartozásának előtörlesztésére. Nem vitásan a felperes legkésőbb
- november
- napján kézbesítette előtörlesztési nyilatkozatát alperes részére az óvadéki számla egyenlegének terhére a csődegyezség alapján fennálló teljes 206.648.073.- forint tartozásának megfizetésére. A bíróság álláspontja szerint az előtörlesztési nyilatkozat alpereshez érkezése napjával a csődegyezség alapján a felperest alperes irányába terhelő tartozás megfizetettnek tekintendő előtörlesztés címén. Kiemelte, hogy az előtörlesztést a felek közötti szerződés is biztosította azzal a megszorítással, hogy csak kamatfizetési időpontban és meghatározott idővel korábban történt írásbeli előtörlesztő nyilatkozat alapján adott erre lehetőséget. Rámutatott az elsőfokú bíróság arra, hogy az alperes sem a pert megelőző egyeztetés során, sem a perben nem igazolt olyan rendeltetésszerű joggyakorlás körében értékelhető jogi, vagy egyéb érdeket, amely alapján az előtörlesztés elutasítására okszerű és rendeltetésszerű indoka megállapítható lenne. Az alperesnek ugyanakkor érdeke fűződött ahhoz, hogy a felperes ne az óvadéki számla egyenlegéből törlessze alperes irányában fennálló tartozását annak érdekében, hogy alperes az óvadéki számla
- november 30-án mutatkozó egyenlegét teljes mértékben megőrizze a csődegyezség teljesüléséig a felek közötti jogviszony végleges megszűnéséig. Ezt azonban az elsőfokú bíróság a felperesi előtörlesztési nyilatkozat vonatkozásában nem fogadta el, ugyanis az óvadéki számláról folyamatosan egyéb jogcímű kötelmi teljesítések történtek, vagyis a felek viszonyában az ténylegesen nem kizárólag óvadéki, hanem átvezetési teljesítési számlaként is működött. Az ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását és a felperes keresetének teljes egészében történő elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállásból nem megfelelő jogkövetkeztetést vont le, mikor megállapította a felperes óvadéki számla feletti rendelkezési jogosultságát és így alappal kérhette az óvadéki számla terhére az előtörlesztést. Az óvadéki szerződés 3.
- pontja ezzel szemben kifejezetten rögzítette, hogy az óvadék a felperes szabad rendelkezése alól kikerült, és a projekthitel-keretszerződésben megjelölt célokra is csak a bank előzetes írásbeli jóváhagyásával használható fel. Ezzel összhangban áll a Ptk.
- §
(2)bekezdése is. Mindezek alapján a felperes joghatályosan nem is rendelkezhetett az óvadéki számla felett. Nem vette figyelembe az elsőfokú ítélet azt sem, hogy a projekthitel-keretszerződés értelmében amennyiben a felperes óvadéki számláról kívánt előtörlesztést teljesíteni, úgy azt megelőzően az előtörleszteni kívánt összeget el kellett helyeznie a számlán. Egy zálogkötelezetti teljesítés nem minősülhet felperesi teljesítésnek, mivel ezáltal a számla óvadéki jellege üresedne ki. A csatolt okiratokból ugyanis az is megállapítható, hogy a perrel érintett, a helyi önkormányzat által átutalt óvadéki összeg az alperes követelést biztosító zálogjogával is terhelt azon felül, hogy óvadékát képezi. A felek közötti szerződéses kapcsolat úgy működött, hogy egyedi elbírálás alapján az alperes a felé fennálló esedékes tartozás megfizetését követően engedélyezhette a felperes javára, hogy amennyiben nincs lejárt tartozása, úgy felszabadíthatott pénzeszközt a felperesnek, és pozitív döntés esetében átvezetésre kerülhetett pénzeszköz az óvadéki számláról a felperes folyószámlájára. Annak ténye, hogy mindez a finanszírozott projekt működése során így történt, még nem jelenti azt, hogy a felperes átvezetési kérelme automatikusan teljesülő lett volna. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezése helybenhagyására irányult. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között (Pp.253.§
(3)bekezdés), tárgyaláson kívül (Pp.256/A.§
(1)bekezdés f/ pont) bírálta felül és megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényekből helyes érdemi jogkövetkeztetésre jutva állapította meg ítélete fellebbezett részében, hogy a felperes a megyei bíróság végzésével jóváhagyott csődegyezség alapján megfizette az alperes felé fennálló, a hitelkeret szerződésből eredő 206.648.073.Ft tartozását. A fellebbezési eljárásban sem vitatott tények szerint a felperessel szemben folyamatban volt csődeljárásban az adós - az ahhoz hozzájáruló hitelezőkkel - csődegyezséget (Cstv.20.§
(1)bekezdés) kötött, melyet a megyei bíróság a
- augusztus
- napján kelt, utóbb jogerős végzésével jóváhagyott. A csődeljárásban kötött egyezség - a Cstv.20.§
(2)bekezdése szabálya szerint - ún. kényszeregyezség, tehát azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre (így: az alperesre) is kiterjed a hatálya, akik az egyezséghez nem járultak hozzá vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt. A Cstv.21.§
(1)bekezdés a/-b/ pontjai szerint a csődegyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőivel az adósság rendezésének feltételeiről. Ez a megállapodás egyebek mellett - tartalmazza (különösen) a hitelezők által elfogadott adósságrendezési és újjászervezési programot, a végrehajtás és ellenőrzés módját, a teljesítési határidők esetleges módosítását, a hitelezői követelések elengedését vagy átvállalását, illetve mindazt, amit az adós és a hitelezők az adós fizetőképességének helyreállítása vagy megőrzése érdekében szükségesnek tartanak. Mindezen törvényi szabályokból következően a létrejött csődegyezség - mindazon hitelezők esetében, akikre az alanyi hatálya kiterjed - módosítja a hitelezői követelések összegét és annak lejárati idejét. A csődegyezség lényegében az adós korábbi kötelezettségvállalásait módosító megállapodások összessége. (Fővárosi Ítélőtábla 12.Gf.40.436/2012/4. szám) A csődegyezség tehát részben egy bírósági eljárásban kötött, a hitelezői szerződéseket módosító anyagi jogi egyezség (Ptk.240.§
(3)bekezdés), részben pedig az egyezséggel rendezett követelések vitathatatlanságát (Pp.229.§
(1)bekezdés) és végrehajthatóságát biztosító bírói egyezség. (Pp.148.§
(1)bekezdés) Ezekre figyelemmel a csődegyezség alapján az adós felperest a hitelező bankkal szemben terhelő fizetési kötelezettség feltételeire - így: az előtörlesztés lehetőségére - a jogerős végzéssel jóváhagyott csődegyezségben foglaltak az irányadóak. Emiatt az alperes a fellebbezésében kellő alap nélkül hivatkozott az óvadéki szerződés 3.
- pontja előzetes banki írásbeli jóváhagyást előíró szabályára, valamint a hitelkeretszerződés
- pontja előtörlesztendő összeg felperes általi elhelyezését meghatározó szabályára. Ezeket a szerződési részletszabályokat ugyanis a csődegyezség úgy módosította, hogy a felperes a fizetési kötelezettségének előtörlesztésként minden további feltétel hiányában eleget tehet. Nem volt jelentősége annak sem, hogy az alperes bank zálogjogosultként
- augusztus
- napján követelést biztosító zálogszerződést kötött a zálogjogosult felperessel, zálogjoggal terhelve a helyi önkormányzat által a felperesnek fizetett vételár-részleteket. A Ptk.267.§
(1)bekezdésében szabályozott követelést biztosító zálogjog, valamint a 270.§
(1)bekezdése szerinti óvadék is követelést biztosító mellékkötelezettség. Jelen esetben mindkét biztosíték jogosultja az alperes volt és mindkét mellékkötelezettség a főkötelmet, az adós felperessel megkötött hitelkeret szerződésből eredő banki követeléseket biztosította. Az pedig, hogy ezeket a követeléseket az alperes kétszeresen is biztosította, még nem jelentette azt, hogy a zálogjoggal is terhelt, óvadéki számlára befizetett pénzösszeggel a felperes ne teljesíthetné a csődegyezség szerint módosított tartalommal őt terhelő hiteltartozását az alperes felé. A teljesítés (előtörlesztés) megtörténtének ítéleti megállapítása a felperesnek az alperessel szembeni jogainak megóvása végett szükséges volt, erről az elsőfokú bíróság a Pp.123.§ alapján jogszerűen rendelkezett. Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett részét a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés eredményre nem vezetett, ezért az alperes a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján viselni köteles a másodfokú eljárásban felmerült, lerótt fellebbezési illetékből és a felperes jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjból álló perköltséget. Ez utóbbi összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2),
(5)-
(6)bekezdései alapján az áfával növelt 95.250.Ft-ban határozta meg. A munkadíj megítélésénél a másodfokú bíróság kiemelten volt figyelemmel a fellebbezési ellenkérelmet előterjesztő felperesi jogi képviselő beadványának terjedelmére. A felperes csatlakozó fellebbezését visszavonta, ezért annak illetéke az Itv.58.§
(7)bekezdése szerint 10%-ban mérsékelt. A különbözetet, 1.125.000.Ft-ot a felperes az Itv.80.§
(1)bekezdés i/ pontja alapján igényelheti vissza. G y ő r ,
- június
- Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró