Kfv.37799/2012/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti eljárásban az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként jár el, a kutatás csak azokra a területekre engedélyezhető, amely átlagosnál jobb minőségű termőföldet nem érint. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.799/2012/7.szám A Kúria a dr. Gyalog András ügyvéd ... által képviselt ... felperesnek a ... a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (1145 Budapest, Columbus u. 17-23.) alperes elleni bányászati ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében - amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a ... Vidékfejlesztési Minisztérium /1055 Budapest, Kossuth L. tér 11./ beavatkozott - a Székesfehérvári Törvényszék

1. szeptember
2. napján kelt 8.K.22.203/2011/
3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Székesfehérvári Törvényszék ítéletét hatályában fenntartja. 8.K.22.203/2011/
5. számú Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak 30.000 (harmincezer) 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felhívásra illetéket. felperest, hogy fizessen 70.000 (hetvenezer) meg az államnak felülvizsgálati - külön eljárási Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes jogerős kutatási jogot adományozó határozat alapján kérte ... külterületre vonatkozó Kutatási Műszaki Üzemi Terv (a továbbiakban: MÜT) jóváhagyását. A felperes kérelmében 266 db kútfúrás, vagy akna mélyítését tervezte. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitánysága - mint elsőfokú hatóság határozatával az érintett területre homok, kavics, mészkő, dolomit ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó Műszaki Üzemtervét feltételekkel hagyta jóvá. Az elsőfokú hatóság határozata a Fejér Megyei Kormányhivatal Földhivatalának állásfoglalásán alapult, amely meghatározott földrészleteken a MÜT-hez szakhatóságként nem járult hozzá. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában a csákberényi ... hrsz-ú területen nem járult hozzá kutatólétesítmény mélyítéséhez, mivel az ingatlan a Vértesi Tájvédelmi Körzet része. A terület csökkentésével az engedélyezett kutatólétesítmények száma 128 db. A felperes fellebbezett az elsőfokú határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes a
6. október
7. napján kelt MBFH/850-9/
8. számú határozatával azt megváltoztatta akként, hogy a határozat
9. pontjában foglalt rendelkezéseket kiegészítette azzal, hogy a kutatásra engedélyezett időtartam a Kutatási Műszaki Üzemi Tervet jóváhagyó határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 3 év, és a kutatási tevékenységet 1.,
10. és
11. évre vonatkozóan, megbontva engedélyezte; egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolása tartalmazta, hogy az alperesi beavatkozó másodfokú szakhatósági állásfoglalásában az elsőfokú szakhatósági állásfoglalást helybenhagyta, ezért a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
12. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
13. § /1/ bekezdésére tekintettel a kérelemtől eltérően hagyta jóvá a MÜT-et. A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését, az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Sérelmezte, hogy az alperesi beavatkozó a termőföld védelméről szóló
14. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tftv.)
15. §-ában foglaltakra hivatkozott, és csak puszta tényként közölte - de nem támasztotta alá semmilyen bizonyítékkal - azt, hogy ... településen a 2., 3.,
16. minőségű osztályú szántó, ... településen az
17. és
18. minőségű osztályú szántó művelési ágú termőföld is átlagosnál jobb, nem pedig átlagos termőföldnek minősül. Előadta, hogy a kutatási tevékenység végzése, gyakorlása során létesítmény elhelyezésére nem kerül sor. Sérelmezte az alperesi beavatkozó szakhatósági állásfoglalásának azon részét is, amely hivatkozva tartotta fenn kérelmének elutasítását, hogy a későbbiek során az adott területen más célú végleges hasznosítás úgysem engedélyezhető. Az alperesi beavatkozó nem kérelme vonatkozásában adta ki a szakhatósági állásfoglalást, mert a MÜT jóváhagyása iránti kérelmet egy olyan későbbi esetleges tevékenységre hivatkozva bírálta el, ami nem képezte az eljárás tárgyát. A kutatási tevékenységet meg kell különböztetni a kitermelési tevékenységtől, annak folytatásához ugyanis a kutatási zárójelentés leadását követően eljárások lefolytatását, a szakhatóságok ismételt megkeresését és engedélyek beszerzését követően van csak lehetőség. Az alperesi beavatkozó szakhatósági állásfoglalása ellentétes a Tftv.
19. § /5/ bekezdésében, valamint a bányászatról szóló
20. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.)
21. § /3/ bekezdésében foglaltakkal. A törvényszék a felperes keresetét alaptalannak értékelte és elutasította azt. Ítéletének indokolásában leszögezte, hogy abban a kérdésben kellett állást foglalnia, tartalmi és jogi szempontból megalapozott-e a felperes által vitatott szakhatósági állásfoglalás. Tényként rögzítette a törvényszék, az alperesi beavatkozó szakhatósági állásfoglalásából egyértelműen kitűnik, hogy az a MÜTtel érintett ingatlanokkal kapcsolatos. Az alperesi beavatkozó a szakhatósági állásfoglalás megadásához szükséges tényállást feltárta, azt mind az elsőfokú, mind a másodfokú szakhatósági állásfoglalás indokolása rögzíti. Az alperesi beavatkozó szakhatósági állásfoglalásában jogszabálysértés nem állapítható meg. A Tftv.
22. § /1/ és /2/ bekezdésére,
23. § /1/ bekezdésére,
24. § /5/ bekezdésére, a Bt.
25. § 3/ bekezdésére hivatkozással kifejtette a törvényszék, hogy e jogszabályhelyek összevetéséből megállapítható: a Bt. célja az ásványi nyersanyagok bányászatának, a geotermikus energia kutatásának, kitermelésének, a szénhidrogénszállító vezetékek létesítésének és üzemeltetésének, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységeknek a szabályozása az élet, az egészség, a biztonság, a környezet és a tulajdon védelmében, valamint az ásvány- és a geotermikus energiavagyon gazdálkodásával összhangban. A Tftv. a termőföld mennyiségi védelmének, azaz a földvédelmi eljárásnak az általános szabályait határozza meg. A termőföld védelme, felhasználásának indokolt elutasítása a földhivatalok hatáskörébe tartozik. Osztotta a törvényszék az alperes és az alperesi beavatkozó állásfoglalását. Amennyiben a felperes rendelkezik kutatási joggal ... területét érintően 26 koordináta-ponttal lehatárolt, 2 összesen 7,914488 km nagyságú területre és ezen területen van olyan termőföldterület, amely minőségi besorolása folytán gyengébb minőségű, mint a felperes kérelmében szereplő helyrajzi számú ingatlanok, a kutatásokat ezeken a területeken kell folytatnia. A felperesi hivatkozással ellentétben az alperesi beavatkozó szakhatósági állásfoglalása és a közigazgatási határozatok helyrajzi számonként részletesen indokolták, hogy ezen területek milyen minőségi osztályú, azaz az átlagosnál jobb termőföldnek minősülnek. A szakhatósági állásfoglalás és az alperesi határozat a Ket. előírásainak megfelelő, helyrajzi számonként adta indokát annak, hogy a felperes kérelmét egyes helyrajzi számú ingatlanokra miért utasítja el. Az alperesi beavatkozó a szakhatósági eljárása során az átlagosnál jobb minőségű termőföldek esetében jogszerűen azért nem járult hozzá a MÜT jóváhagyásához, mivel a jelen MÜT, valamint az érintett települések területén hasonló körülmények és feltételek mellett jelentős nagyságú, átlagosnál gyengébb minőségű termőföld található, amelyeken az átlagosnál jobb minőségű termőföldek sérelme nélkül valósulhat meg a kutatási tevékenység. A Bt. végrehajtásáról szóló 203/
26. /XII. 19./ Kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.) 6/C. § /2/ bekezdés f) pontjára és /4/ bekezdésére utalással leszögezte a törvényszék, hogy az alperes ezen jogszabályhelyben foglaltaknak megfelelően járt el akkor, amikor az elsőfokú határozat rendelkező része
27. pontjában foglaltakat kiegészítette a kutatási tevékenység ütemezésével. A felperes nem adta indokát annak, hogy a 3 évi időtartam részére miért nem megfelelő. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Tftv.
28. § /1/, /2/ bekezdését,
29. § /1/ és /2/ bekezdését. Kifejtette, hogy a területre tervezett kutatófuratokat nem lehet áthelyezni máshová. A szakhatóság által hivatkozott jogszabály abban az esetben teszi lehetővé az elutasító állásfoglalást, ha a tevékenység végzése, jog gyakorlása hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű, vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is megvalósítható. A földtani kutatás kutatófuratai azonban csak az adott helyen valósíthatók meg, nem helyezhetők át. A szakhatóság a Tftv.
30. §-ában foglaltakat rosszul értelmezte és alkalmazta, valamint a jogszabályt nem összefüggésében értelmezte. A felperes álláspontja szerint a Tftv.
31. § /2/ bekezdése az átlagosnál jobb minőségű termőföld helyhez kötött igénybevétel céljából történő használatát lehetővé teszi, a /3/ bekezdés pedig a bányaüzemet helyhez kötött igénybevételnek tekinti. Mindebből az következik, hogy amennyiben az átlagosnál jobb minőségű termőföld bányaüzem létesítésére felhasználható, úgy a bányaüzem létesítését megelőző kutatási tevékenységet sem lehet megtiltani szakhatósági állásfoglalás keretében sem - az átlagosnál jobb minőségű termőföldeken. A kutatási tevékenység elvégzése és a zárójelentés leadása megelőzi a bányatelek-fektetést, de egyben annak feltétele is. Alkalmazhatatlan lenne a Tftv.
32. § /2/, /3/ bekezdése a bányaüzemre, amennyiben a bányatelek létesítését megelőző eljárás során nem lenne lehetőség az átlagosnál jobb minőségű termőföldek kutatási tevékenységre történő használatára. Az alperes és az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányul. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
33. § /1/ bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria előrebocsátja, hogy a törvényszék megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást, és abból az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló jogi következtetést vont le, azzal a Kúria is egyetértett. Kiemeli a Kúria, hogy a Pp.
34. § /2/ bekezdése és
35. § /2/ bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás során kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp.
36. § /2/ bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben. A Kúria megítélése szerint alapvetően téves a felperes felülvizsgálati kérelmében a Tftv.
37. §-ára és
38. §-ára, azok együttes alkalmazására vonatkozó okfejtés. A érintett ingatlanok egy részénél a felperesi kérelmet a földhivatali, valamint az azt helybenhagyó másodfokú szakhatósági állásfoglalásra tekintettel utasította el az alperesi hatóság. E miatt az igénybevételre engedélyezett terület csökkentésével az engedélyezett kutató létesítmények száma 266 db-ról 128 db-ra mérséklődött. A Tftv.
39. § /1/ bekezdése értelmében ha más hatóságok engedélyezési eljárásaiban az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. A /2/ bekezdés szerint a szakhatósági állásfoglalás kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére, jogosultság gyakorlására hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű, vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. A Ket.
40. § /1/ bekezdése alapján törvény, vagy kormányrendelet az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) kötelező állásfoglalását kell beszereznie. A szakhatóság olyan szakkérdésben ad ki állásfoglalást, amelynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartozik, ennek hiányában törvény vagy kormányrendelet annak vizsgálatát szakhatósági ügyként a hatáskörébe utalja. A Ket.
41. § /9/ bekezdéséből fakadóan a szakhatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása, állásfoglalása és végzése ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Ezen jogszabályi előírások alkalmazásával kereste meg a felperes kérelmének elbírálása során a bányahatóság a földhivatalt szakhatóságként. A Ket. rendelkezéséből következően a szakhatósági állásfoglalás kötelező érvényű volt, azt az alperesi eljárásban alapul kellett venni. A felperes a szakhatósági állásfoglalásra hivatkozással támadta az alperes kérelmének csak részben helyt adó határozatát, ezért a szakhatósági állásfoglalás jogszerűségének felülvizsgálata jelen közigazgatási per keretében történhetett meg. E körben hangsúlyozza a Kúria, hogy a szakhatósági ügyre kizárólag a Tftv.
42. §-a vonatkozott. A szakhatóságnak ezen jogszabályi rendelkezés alapján földvédelmi szempontból kellett a kutatási tevékenységet megítélnie. A szakhatóság hivatkozott rá - és érvelését bizonyítékokkal is alátámasztotta -, miszerint van alternatíva arra nézve, hogy az átlagosnál jobb minőségű termőföldek sérelme nélkül valósuljon meg a felperes kutatási tevékenysége. Rámutat a Kúria, hogy a felperes által a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Tftv.
43. § /2/, /3/ bekezdése - a
44. § /1/, /2/ bekezdésében rögzítettektől eltérően - külön eljárást szabályoz. A Tftv.
45. § /1/ bekezdésében az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működik közre, míg a
46. § /2/, /3/ bekezdésében, valamint a
47. § /1/ bekezdésében foglaltak szerint az ingatlanügyi hatóság engedélyezheti termőföld más célra történő hasznosítását. Ezen szakaszok már (9-
48. §) „A termőföld (időleges, illetőleg végleges) más célú hasznosítására vonatkozó közös szabályok" fejezet címben kerültek szabályozásra a Tftv. rendszerén belül. A közigazgatási iratanyagból kitűnően azon csákberényi és magyaralmási termőföldek, amelyek vonatkozásában a szakhatósági hozzájárulás megtagadásra került, az AK/ha értéke és minőségi osztálya igazoltan az átlagosnál jobb minőségű. Olyan okiratokat is becsatolt a szakhatóság, amelyek alátámasztották, hogy a bányakapitányság által engedélyezett területeken túlmenően is van még kutatási joggal érintett területen az átlagosnál gyengébb minőségű termőföld-terület. Hangsúlyozza a Kúria, hogy a Tftv. a szakhatósági, illetve a hatósági hatáskört elkülöníti egymástól. A perben felülvizsgált közigazgatási határozatokból kitűnően a Tftv.
49. §-ára való hivatkozás csak tájékoztató jellegű volt, nem az képezte a szakhatósági állásfoglalás alapját. Az alperesi beavatkozó szakhatósági állásfoglalásai a Tftv. fent idézett
50. § /2/ bekezdésén alapultak, amely kötelező jelleggel írja elő azt, hogy a szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint. Minderre tekintettel a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Kúria a Pp.
51. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi és alperesi beavatkozói perköltség megfizetésére a Kúria a felperest a Pp.
52. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
53. § /1/ bekezdése és 83.§ /1/ bekezdése szerint kötelezte. A tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a felperes a 6/
54. /VI. 26./ IM rendelet
55. § /2/ bekezdése értelmében köteles. Budapest,
56. június
57. Dr. Sperka Kálmán sk. a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Zoltán sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok