← Magyarország

Kfv.37729/2012/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Magyar Állam tulajdonában álló ingatlan esetében a joggyakorló személyében bekövetkezett változás átvezetésére irányadó szempontok. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.729/2012/4.szám A Kúria a Kardos, Pető és Törőcsik Társas Ügyvédi Iroda ... ügyintéző: dr.Pető Zsolt ügyvéd) által képviselt Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (1133 Budapest, Pozsonyi út 56.) felperesnek a dr.Sóvári Tibor jogtanácsos által képviselt Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatala (5600Békéscsaba, Hunyadi tér 1.)alperes elleni ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Gyulai Törvényszék

  1. július
  2. napján kelt 7.K.23.213/2011/
  3. számú ítélete ellen a felperes részéről
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Gyulai Törvényszék hatályában fenntartja. 7.K.23.213/2011/
  5. számú ítéletét Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) kérelmére az elsőfokú ingatlanügyi hatóság határozataival a békésszentandrási ... helyrajzi számú, valamint a békéscsabai ... helyrajzi számú külterületi, kivett csatorna ingatlanokra a felperes vagyonkezelői jogának törlése mellett, a Magyar Állam tulajdonjogának változatlanul hagyása mellett feljegyezte, hogy a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet útját gyakorolja. A fellebbezés folytán eljárt alperesi jogelőd
  6. június
  7. napján meghozott 30.126/1/2011, 30.121/1/2011., 30.119/1/
  8. számú, továbbá a
  9. június
  10. napján meghozott 30.213/1/
  11. és 30.212/1/
  12. számú határozataival az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. Határozata indokolásában a Nemzeti Földalapról szóló
  13. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfa.tv.)
  14. § /1/ bekezdését idézve jogszerűnek tartotta az elsőfokú határozatot azzal, hogy a földhivatal nem jogosult eldönteni, a Magyar Állam tulajdonában álló kivett ingatlanok milyen célt szolgálnak. A tulajdoni lap tartalmából az volt megállapítható, hogy az érintett ingatlanok a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében állottak, amely szervezet a Kincstári Vagyoni Igazgatóság hozzájárulásával a vagyonkezelői jogát korábban átadta a Földművelésügyi Hivatalnak, és amely így a Nemzeti Földalap vagyoni körébe került. Felhívta a figyelmet arra, amennyiben az ingatlanok rendeltetése időközben megváltozott, annak átadásátvételéről a tulajdonos jogok gyakorlóinak kell megállapodniuk. A jogerős határozatok ellen a felperes keresettel élt, kérvén azok megváltoztatását, és az NFA vagyonkezelői jogának törlése mellett az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállítását, arra hivatkozással, hogy az ingatlanok nem olyan kivett területek, amelyek a mező-, erdőgazdálkodási tevékenységet szolgálnának vagy ahhoz szükségesek lennének, így a támadott bejegyzés jogsértő. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Ítélete indokolásában az Nfatv.
  15. § /2/ bekezdését,
  16. § /1/ bekezdését, valamint a termőföldről szóló
  17. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.)
  18. § a/ pontját összevetve megállapította, hogy a mező-, erdőgazdasági tevékenységet szolgáló vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett terület fogalma egzakt módon nem került meghatározásra, azonban az érintett földrészletek kivett csatornák, amelyek az ingatlan-nyilvántartásban is rendelkezésre álló megállapodás értelmében mezőgazdasági célú, forgalomképes, állami tulajdonú vízi létesítmények. Mint ilyenek, mezőgazdasági tevékenységet szolgáló területek, ezért az Nfa.tv.
  19. § /1/ bekezdése körében tartozva a Nemzeti Földalap részét képezik. Az ilyen ingatlanok vagyonkezelője
  20. szeptember
  21. napjától kezdődően pedig az NFA. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak megváltoztatása mellet a kereseti kérelmének történő helyt adást kérve. Álláspontja szerint az Nfa.tv.
  22. augusztus 1 napjától hatályos
  23. §-a a Nemzeti Földalap vagyoni körét eltérő módon határozza meg. A régi Nfa.tv. már nem volt hatályos, így annak rendelkezéseit az alperes és az elsőfokú bíróság által levezetett módon nem lehetett volna alkalmazni. Egyértelműen nem állapítható meg, hogy az ingatlanok az új Nfa.tv. rendelkezése ismeretében a Nemzeti Földalapba tartoznak-e vagy sem, figyelemmel az Nfa.tv. 3.§ a/ és f/ pontjában, 15.§ /1/ bekezdésében foglaltakra is. Ezen túlmenően megismételte a keresetlevelében az alperesi határozat kapcsán a tényállás tisztázatlanságára tett hivatkozásait. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, hangsúlyozva egyebek mellett azt, hogy a per tárgyát képező ingatlanok funkciója és megnevezése az elmúlt években nem változott, azok mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgálnak, és mint ilyenek a Nemzeti Földalap vagyoni körét képezik. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
  24. § /1/ bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A Pp.
  25. § /2/ bekezdéséből és
  26. § /2/ bekezdéséből fakadóan a Kúria a jogerős ítéletet jogszabálysértésre hivatkozással vizsgálja felül. A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányult, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A Kúria hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati kérelemben kizárólag olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a felperes a keresetlevelében megjelölt és amelyre a jogerős ítélet döntést is tartalmaz. A felperes keresetlevelében az Nfa.tv.
  27. július 31-ig hatályos rendelkezéseire hivatkozott, az említett törvény
  28. § /1/ bekezdését és
  29. § /1/ bekezdését érintő jogszabályváltozásokra nem, ebből fakadóan a jogerős ítélet a Mód.tv. jelen ügyben történő alkalmazhatóságát nem vizsgálhatta, a határozat ez irányú felülvizsgálatát nem végezhette el. Az ügy érdemét érintően a következőket szükséges hangsúlyozni: Az Nfa.tv.
  30. § /1/ bekezdése és
  31. § /1/ bekezdése szerint a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozik minden állami tulajdonú termőföld, művelés alatt álló belterületi föld (lett légyen az termőföld, mező-, erdőgazdasági művelési célú), továbbá ilyen tevékenységet szolgáló, vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett területek. A jogszabály egyértelmű közös feltételként rögzíti, hogy e földek mindegyikének állami tulajdonban kell állaniuk. Az idézett jogszabályi előírás azonban olyan feltételt nem támaszt, hogy a kivett területeknek termőföldnek kell lenniük, ebből fakadóan nem is lehet kizárt, hogy ezen területek az NFA vagyoni körébe tartozzanak. A kivett csatorna kétségkívül mezőgazdasági tevékenységet (is) szolgál, ez az ingatlan-nyilvántartás adataiból egyértelműen kitűnik. Az NFA kérelme teljesítésének ebből fakadóan nem volt akadálya, hiszen az a bejegyzéshez szükséges tartalmi feltételekkel rendelkezett. A Kúria az elsőfokú bíróság ebben a körben tett megállapításait teljes körűen osztja. Végezetül a Kúria a Kfv.VI.37.243/
  32. számú döntésében foglaltakat megismételve nyomatékkal hangsúlyozza, nem célszerű és költségkímélő, hogy az állami vagyon egyik kezelőjeként a másik vagyonkezelő a perbeli módon kívánja jogvitáját rendezni, de egyben felveti a közvagyonnal való felelősségteljes gazdálkodás elvének sérelmét is. A fentiekre tekintettel a felülvizsgálati kérelemmel támadott körben a jogerős ítélet nem bizonyult jogszabálysértőnek, ezért azt a Kúria a Pp.
  33. § /3/ bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A Pp.
  34. § /1/ bekezdése alapján a pervesztes felperes köteles az alperes felülvizsgálati eljárás során felmerült költségeinek megtérítésére. A felperes személyes illetékmentessége folytán a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli, figyelemmel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
  35. §-ában foglaltakra. ,
  36. június
  37. Dr.Kárpáti Zoltán sk. tanácselnök, előadó, Dr.Sperka Kálmán sk. bíró, Dr.Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.