← Magyarország

Kfv.37306/2012/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A bányavállalkozó kártalanításánál vizsgálandó szempontok a Bt. 26/C. § /3/ bek. alapján. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.306/2012/7.szám A Kúria Balogh-B.Szabó-Jean és Társai Ügyvédi Iroda Ügyintéző: dr. Jean Kornél ügyvéd / által képviselt felperesnek, „Bősze-Magyar" Ügyvédi Iroda Ügyintéző: dr. Bősze Ferenc ügyvéd /által képviselt Sümegprága Települési Önkormányzat alperes ellen, bányatelket érintő kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Veszprémi Törvényszék

  1. február
  2. napján kelt 2.K.21.514/2011/10.sz. ítélete ellen felperes által
  3. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a
  4. február
  5. napján tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Veszprémi Törvényszék 2.K.21.514/2011/
  6. számú ítéletét hatályában fenntartja. A peres felek a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000.-/Hetvenezer /forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Alperesi önkormányzat képviselő-testülete a 12/2004./XII.15./ számú ... Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló /a továbbiakban: HÉSZ / rendeletével ... hrsz-ú ingatlant kivett hellyé /védelmi erdő / nyilvánította. Ezen ingatlan részét képezi a ... védnevű bányateleknek, melyet 1986-ban a bányahatóság 9876/86.sz. határozatával felperesi jogelőd részére állapított meg. Felperes 1992-ben a bányászati jogot jogutódlással átvette, és jelenleg is ő a bányászati jog jogosítottja.
  7. február
  8. napján a felperes a bányászatról szóló
  9. évi XLVIII. törvény /a továbbiakban: Bt./ 26/C. § /3/ bekezdésére hivatkozással a ...ingatlant érintő kivett hellyé nyilvánítás miatt kártalanítás megállapítását kérte alperestől. Megismételt eljárásban az alperes
  10. szeptember
  11. napján kelt 1192-10/
  12. számú határozatával a felperes kártalanítás iránti kérelmét elutasította, hivatkozván arra, hogy a HÉSZ
  13. december 14-i megalkotásakor a ...védnevű bányatelek részét képező ... hrsz-ú ingatlanon kitermelés nem folyt, az évekkel korábban befejeződött, a bányát úttorlasszal lezárta a vállalkozó. Ezt bizonyítják a bánya területéről készült fényképfelvételek és a lakossági nyilatkozatok. Az alperes álláspontja szerint, mivel a kivett hellyé nyilvánítás nem a kitermelés befejezése előtt történt, így a Bt. 26/C. § /3/ bekezdése szerinti kártalanítás megállapítására nincs lehetőség. A felperes keresetet terjesztett elő kérve alperes határozatának hatályon kívül helyezését és új eljárásra kötelezését. A Veszprémi Törvényszék
  14. február
  15. napján kelt 2.K.21.514/2011/
  16. számú ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és a képviselő-testületet új eljárásra, új határozat hozatalára kötelezte. A bíróság álláspontja szerint a kártalanítás megállapításánál nem annak van jelentősége, hogy a felperesnek volt-e a területre bányászati joga és milyen időszakra szóló engedéllyel rendelkezett, hanem annak, hogy a kitermelést a perbeli ingatlanon folytatta-e a HÉSZ hatályba lépésekor. A jogalkotó a kártalanítás jogalapját a kitermeléshez kötötte, így nem elegendő a bányászati jog és engedély megléte, hanem aktív tevékenység is szükséges; a Bt. fogalom-meghatározása szerint a nyersanyag lefejtése, elválasztása és felszínre hozatala. Az alperesnek a kártalanítási igény elbírálásához a tényállást e körben kell tisztáznia. Ennek igazolására a ... utca lakóinak nyilatkozata, és a dátum nélküli fényképfelvételek nem elegendőek. Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban előírta a Magyar Bányászatiés Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság megkeresését, az engedélyek, határozatok és egyéb dokumentumok beszerzését, melyek alapján kell megállapítani azt, hogy felperes
  17. decemberéig a területen a Bt.
  18. §
  19. pontjában megfogalmazottak szerinti kitermelést végzett-e. A jogerős ítélettel szemben az alperes és a felperes is felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Az alperes felülvizsgálati kérelmét a Kúria Kfv.VI.37.306/2012/
  20. sz. végzésével hivatalból elutasította. A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet indokolásának a kitermelés befejezésével kapcsolatos megállapítása részbeni hatályon kívül helyezését, a jogszabályoknak megfelelő határozat hozatalát. Jogszabálysértésként hivatkozott a Bt.
  21. december
  22. napján hatályos
  23. §-ára,
  24. § /5/ bekezdésére,
  25. § /1/-/3/ bekezdésére,
  26. § /14/ bekezdésére,
  27. §-ára,
  28. §ára, a 203/1998/XII.19/ Korm. rendelet /Bt. Vhr./
  29. § /4/ bekezdésére, továbbá a Pp.
  30. § /1/ bekezdésére. Álláspontja szerint a Bt., egyéb jogszabályok, a bányahatóság határozatai nem állapítanak meg határidőt a kitermelési tevékenység időtartamára, így az főszabály szerint határozatlan. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bányavállalkozó számára a bányászati jog gyakorlása kizárólag jogosultságokkal járna. A bányászati tevékenység ütemét a vállalkozó határozhatja meg, a bányahatóság pedig jóváhagyja azt. A bányászati jog rendelkezési jogot biztosít a bányavállalkozó részére. Bányászati joga hatósági bizonyítvánnyal igazoltan 1986tól -
  31. szeptember
  32. napjáig megszakítás nélkül fennállt, a kitermelési tevékenységet nem fejezte be sem
  33. december 14-ét megelőzően, sem azt követően. A Bt.
  34. december 14-én hatályos 26.§. /14/ bekezdése szerinti „kitermelés befejezése" nem pusztán a tényleges fizikai tevékenység végzésére, illetve annak hiányára utal, hanem annak az érdemi döntésnek a meghozatalát jelenti, amikor a bányavállalkozó kinyilvánítja, a bányahatóság felé bejelenti, hogy nem kíván élni továbbiakban az őt illető kizárólagos jogával. Hivatkozása szerint
  35. december 31-ig folyamatosan jóváhagyott műszaki üzemi tervvel rendelkezett, amely önmagában is igazolja azt, hogy nem adhatott be ezzel ellentétes tartalommal a kitermelés befejezésére vonatkozó bejelentést. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül figyelemmel a Pp.
  36. § /2/ bekezdésében és a Pp.
  37. § /2/ bekezdésében foglaltakra. Az elsőfokú bíróság a perben irányadó és releváns tényeket feltárta, a vonatkozó jogszabályokat helyesen értelmezte, a jogerős ítéletet kellő mértékben megindokolta, így az nem sérti a Pp.206.§ /1/bekezdésében és 221.§ /1/ bekezdésében foglaltakat. A Bt. 26/C. § /3/ bekezdése abban az esetben teszi lehetővé a bányavállalkozó kártalanítását, amennyiben a már megállapított bányatelek területét a kitermelés befejezése vagy a koncesszió megszűnése előtt a
  38. §
  39. pontja szerinti kivett hellyé nyilvánítják. A Bt.
  40. §
  41. pontja határozza meg a kitermelés fogalmát, mely: az ásványi nyersanyag természetes előfordulási helyéről történő lefejtése, elválasztása, felszínre hozatala. E törvény alkalmazásában kitermelésnek minősül az elhagyott történő ásványi nyersanyag kitermelése is. meddőhányóból A Bt. 26/C. § /3/ bekezdése alapján tehát a kártalanítás megállapításának egyik feltétele, hogy a bányatelek kivett hellyé nyilvánítása a kitermelés befejezése előtt történjen. A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott jogszabályok a per eldöntése szempontjából relevanciával nem bírnak, mivel a kártalanítás megállapításánál nem a Bt. kitermelés befejezésére vonatkozó előírásait kellett vizsgálni, hanem azt, hogy a Bt.
  42. §
  43. pontjában meghatározott tevékenységet a bányatelek területén felperes a HÉSZ módosításakor folytatott-e. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperest a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  44. évi CXL. tv. /a továbbiakban: Ket./
  45. §-ának /1/ bekezdése alapján tényállás- tisztázási kötelezettség terheli, melynek nem tett megfelelően eleget. A peres iratok között
  46. sorszámon található a bíróság megkeresése alapján a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányságának VBK/214-2/
  47. számú tájékoztatása, mely szerint annak eldöntése, hogy a Sümegprága 048 hrsz-ú ingatlanon mikor, milyen mértékben történt kitermelés, az évenkénti geodéziai felmérések alapján készített bányaművelési térképek vizsgálata adhat választ. Ezek beszerzését a megismételt eljárásban - a tényállás teljes körű tisztázása érdekében - a Kúria indokoltnak tartja. Felperes a peres eljárásban becsatolta a bányászati jogot megállapító, a műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatot, a
  48. évre vonatkozóan benyújtott önbevallási adatokat, melyek egyértelműen alátámasztják, hogy felperes az adott bányatelekre vonatkozóan bányászati jogosultsággal, illetve a HÉSZ elfogadásakor érvényes műszaki üzemi tervvel rendelkezett. Kiemeli a Kúria, hogy a Bt. 26/C. § /3/ bekezdése bányatelket említ. Ebből levezethetően az alperesnek a megismételt eljárásban nem csak a kivett hellyé nyilvánított ... hrsz-ú ingatlanon kell vizsgálnia, hogy a felperes befejezte-e a kitermelést, hanem a ... védnevű bányatelek teljes területén. Amennyiben a bányatelek bármelyik részén a HÉSZ hatálybalépésekor kitermelés folyt, felperes kártalanítási kérelmét alperesnek érdemben kell elbírálnia. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.275.§. /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta, mivel az elsőfokú bíróság ítélete nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat. A perköltség felől a Kúria a Pp.
  49. §-a és
  50. § /1/ bekezdése alapján döntött, a per tárgyi illeték-feljegyzési joga folytán előzetesen le nem rótt felülvizsgálati illeték megfizetésére a 6/
  51. /VI.
  52. /IM rendelet 13.§. /2/ bekezdése alapján a felperest kötelezte. Budapest,
  53. február
  54. Dr.Kárpáti Zoltán sk. tanácselnök, Dr.Bernáthné dr.Kádár Judit sk. előadó bíró, Dr.Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.