A határozat elvi tartalma: 10 éven belül idegen ingatlanra épített kerítés lebontható. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.617/2012/3.szám A Kúria a dr. Sári Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Kormányhivatala alperes ellen építési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- június
- napján kelt 10.K.31.201/2010/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Törvényszék 10.K.31.201/2010/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra - további 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s Az elsőfokú bíróság jogelődje a Fővárosi Bíróság által megismételtetett közigazgatási eljárás során az elsőfokú hatóság kötelezte a felperest, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő 90 napon belül a tulajdonában lévő hrsz-ú közterületre felépített kerítését a számú hrsz-ú ingatlan előtt bontsa le. A megismételt eljárásban az elsőfokú hatóság – a bíróság útmutatásának megfelelően – a Kft. felmérése alapján – a helyszíni rajz és a légi felvétel összevetésével egyértelműen megállapíthatónak találta, hogy a vitatott kerítés a hrsz-ú kivett út területen van, amely a Magyar Állam tulajdonát képezi. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm.rendelet 44.§
(3)bekezdése értelmében a kerítésnek teljes egészében saját telken kell állnia, ezért a szabálytalan helyen épült kerítés fennmaradása – idegen tulajdonon – nem engedélyezhető. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 48.§
(4)bekezdésére hivatkozással kötelezték a felperest a kerítés lebontására, mert az más módon szabályossá nem tehető. A felperes sikertelen fellebbezését követően az alperes a megismételt eljárásban hozott elsőfokú határozatot a fellebbezés elutasítása mellett helybenhagyta. A jogerős közigazgatási határozat ellen benyújtott felperesi keresetet a Fővárosi Törvényszék alaptalannak találta és a felperes keresetét elutasította. A közigazgatási eljárás során beszerzett bizonyítékokat és a megismételt eljárás lefolytatását törvényesnek, megalapozottnak és a bírói ítéletben foglalt útmutatásnak megfelelőnek minősítette, és a felperes kezdeményezésére a perben kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményében foglaltakra is figyelemmel a rendelkezésre álló Kft. 2006. augusztus 10-én a felpereshez intézett válaszlevelének tartalma, illetőleg és valamint és tanúk vallomásának összevetése és azok értékelése alapján megállapította, hogy a felperes által sem vitatottan idegen ingatlanon felépített kerítés építési ideje az elsőfokú eljárást megelőző 10 éven belül volt, ezért a felperes törvényesen és megalapozottan volt annak bontására kötelezve. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet „megváltoztatását, a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és annak megállapítását kérte, hogy birtokháborítást nem követett el, a kerítés nem bontható le, mert az építéstől több mint 10 év eltelt. A rendkívüli perorvoslat igénybevételét az Étv. 48.§
(9)bekezdésére, illetőleg a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206.§-ára alapította. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül – és kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálva az elsőfokú bírósági eljárást és a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(2)bekezdése alapján megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem alaptalan. Az elsőfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemben megjelölt egyik jogszabályt sem sértette meg, a megismételt eljárást követően a rendelkezésre álló bizonyítékokat okszerűen, ellentmondásmentesen mérlegelte és azokból a felperes keresetének megalapozatlanságára törvényes és megalapozott következtetést vont le. Ilyen feltételek mellett a rendkívüli jogorvoslati eljárásban nincs helye a bizonyítékok ismételt egybevetésének, azok felülmérlegelésének. A tényállás megállapítási, illetőleg bizonyíték értékelési kötelezettségének megfelelően tett eleget, ebből következik, hogy a jogerős ítélet az Étv. 48.§
(9)bekezdését sem sértette meg, hiszen egyetértve az alperes, illetőleg az elsőfokú határozatokban foglaltakkal a felperes a kerítés lebontására kötelezhető, mert az építkezés befejezésétől a hatóság első intézkedéséig számított 10 év nem telt el. A felperes alaptalanul hivatkozik – jogszabályhely megjelölése nélkül – arra, hogy a szám alatti hrsz-ú ingatlannak csak résztulajdonosa, így a bontásra kötelezés sem hajtható végre, mert a tulajdonostársai a közigazgatási, illetőleg a bírói eljárásban nem vettek részt. A felperest, mint a kerítés készítőjét az általa elismert tények alapján kötelezték az idegen ingatlanon engedély nélkül felépített kerítés lebontására, amely egyedül a felperessel szemben minden jogszabályi akadály nélkül végrehajtható, hiszen a szám alatti ingatlan tulajdonostársai az építkezésben nem vettek részt, közös tulajdon pedig az idegen ingatlanon engedély nélkül épített kerítésen nem keletkezett, így a felperes kifogása megalapozatlan. Mint ahogy alaptalan a felperesnek az a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott álláspontja, mely szerint a bontásra kötelező közigazgatási határozattal kapcsolatban az azt felülvizsgáló bíróságnak a birtokháborítás tárgyában indítható polgári perekhez hasonlóan a birtokháborítás tényével kapcsolatban bármiféle megállapítási lehetősége lenne. A megismételt közigazgatási eljárást követő bírósági eljárás közigazgatási per a Pp. XX. fejezete szerinti speciális szabályok szerint lefolytatva, amelyben nincs helye a birtokháborítással kapcsolatos tények vizsgálatának, illetőleg birtokháborítás hiányával kapcsolatos megállapításoknak. Miután a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Kúria a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A sikertelen felülvizsgálati eljárást kezdeményező felperest a Pp. 270.§
(1)bekezdése alapján alkalmazandó 78.§
(1)bekezdésére figyelemmel kötelezte a felperest a felülvizsgálati kérelmén – a tárgyi illeték feljegyzési jog ellenére – le rótt 50.000 forinton túl további 20.000 forint felülvizsgálati illeték megfizetésére. Budapest, 2013. április 17. Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. előadó bíró a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella sk. bíró, Dr. Tóth Kincső sk.