Kfv.37646/2012/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A visszamaradó ingatlanok kisajátítására csak a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén és az ott meghatározott határidőn belül előterjesztett kérelemre kerülhet sor. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.646/2012/5.szám A Kúria a dr.Cenner Ügyvédi Iroda ... ügyintéző: dr.Cenner Tibor ügyvéd) által képviselt ... felperesnek ... a Pest Megyei Kormányhivatal (1052 Budapest, Városház u. 7.) I.r. és a dr.Keszthelyi Eleonóra ügyvéd által képviselt ... II.r. alperes ellen kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Budapest Környéki Törvényszék

1. június
2. napján kelt 8.K.26.865/2011/
3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 8.K.26.865/2011/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II.r. alperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az I.r. alperes a
6. június
7. napján kelt 40PM-3388/2/
8. számú határozatával elutasította a felperes által előterjesztett Érd ... helyrajzi szám alatti ingatlan részkisajátítása során kialakult ... és ... helyrajzi szám alatt felvett, visszamaradó ingatlanok kisajátítása iránti kérelmet. A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és annak hatályon kívül helyezésével a visszamaradó ingatlanok kisajátításának elrendelését kérte. Arra hivatkozott, hogy Érd Város Építési és Városrendezési Szabályzatáról szóló 24/2003.(VII.7.) Ök. rendelet (a továbbiakban: ÉVSZ)
9. §-ának /5/ bekezdése alapján az 1162 m2 területű 043/64 helyrajzi számú ingatlan teljes területe az 1667 m2 területű ... helyrajzi számú ingatlan nagyobb része a növénytermesztés céljára nem használható, 50 m-es sávba esik. A visszamaradt ingatlanok mérete a gazdaságos művelés feltételeinek nem felel meg, az ingatlanok méretük folytán számottevően költségesebben és veszteségesebben művelhetők. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) (a továbbiakban: Korm.rendelet)
10. számú mellékletének
11. számú rendelkezése szerint 50 méteres védelmi övezetet kell kialakítani, a
12. § /10/ bekezdése szerint a védelmi övezet kialakításának költsége a légszennyezőt terheli. Hivatkozott az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm.rendelet (a továbbiakban: OTÉK)
13. § /7/ bekezdésében foglaltakra és arra, hogy a kisajátításról szóló
14. évi
15. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ktvr.)
16. § m/ bekezdése alapján erdő létesítése az ingatlanok mérete miatt sem valósítható meg, ezért kisajátításnak van helye. Az erdőről és az erdő védelméről szóló
17. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Etv.)
18. § /1/ és /3/ bekezdésére utalással előadta, hogy az erdőre előírt legkisebb méretet a visszamaradt területek nem érik el, ezért a Ktvr.
19. § /3/ bekezdése szerint az ingatlan teljes területét ki kell sajátítani. A törvényszék a felperes keresetét alaptalannak értékelte és elutasította azt. Ítéletének indokolásában a Ktvr.
20. §-ára a Kormányrendelet
21. § /1/ és /5/, /7/, /8/, /9/ és /10/ bekezdésére, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
22. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.)
23. §-ára utalással kifejtette, hogy a közigazgatási ügy és a 8.K.27.1732/
24. számú ügy iratai alapján megállapította, a 043/51 helyrajzi számú ingatlan külterületi fekvésű, a kisajátítás időpontjában az ÉVSZ
25. §-a szerint GIP. jelű gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató építési övezetbe sorolt ingatlan volt. A kisajátítás időpontjában hatályban volt Ktvr.
26. §-ának b/ pontja szerint a visszamaradt ingatlanok kisajátítása nem rendelhető el, mivel a belterületi minimális telekméretet el nem érő ingatlanok esetén nyílt lehetőség kisajátításra. A visszamaradt ingatlanok területének alakja és mérete folytán a keletkezett értékcsökkenésről a bíróság pedig a hivatkozott jogerős ítélettel döntött. A 8.K.27.173/
27. számon folyamatban volt perre utalással leszögezte a törvényszék, az autópálya építésére az építési engedély irányadó, ha abban előírták volna a véderdő telepítését, akkor a II.r. alperesnek ki kellett volna sajátítani a területet. Az építési engedély ilyen előírást nem tartalmazott. Azon perben a
28. számú tárgyalási jegyzőkönyvben az is rögzítésre került, hogy a kisajátítási eljárás megindításakor az ingatlan-nyilvántartás szerint a perbeli ingatlan a GKSZ-1 építési övezetbe tartozott. Az autópálya nyomvonalát lehatárolták, a visszamaradt ingatlanok a GKSZ-1 építési övezetbe tartoztak. A fentiek alapján a véderdő létesítésének kötelezettsége és a levegő tisztaságvédelmi sáv kialakítása folytán a visszamaradt ingatlanok kisajátítására nincs lehetőség, mert a fenti kötelezettségeket nem az autópálya építéséről szóló jogerős építési engedély tartalmazta, hanem az autópálya nyomvonalának kialakítását követően az Érd Megyei Jogú Önkormányzata Képviselő-testülete által az M6 autópálya környezetének szabályozásáról alkotott SZT/M6 szabályzat, amellyel módosították az ÉVSZ rendelkezéseit. Az ingatlanok rendeltetésszerű használatának korlátozása az építési övezetek változására vezethető vissza, ezért a felperes korlátozási kártalanítás iránti igénnyel élhet. Osztotta a törvényszék az I.r. alperes álláspontját, amely szerint az Étv.
29. §-ának /3/ bekezdése alapján a kisajátítási eljárásban a korlátozási kártalanítási igény nem érvényesíthető. A korlátozási kártalanítás összegének megállapítására az Étv.
30. §-a alapján indult külön eljárásban a /3/ bekezdés alapján a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni. A törvényszék megállapította, hogy a felperes a visszamaradt ingatlanok kisajátítása iránt előterjesztett kérelmét a Ktvr. végrehajtásáról szóló 33/1976.(IX.5.) MT rendelet (a továbbiakban: R.)
31. §-ában az arra nyitva álló határidő alatt nyújtotta be. A felperes a visszamaradt ... helyrajzi számú és a ... helyrajzi számú ingatlanok kisajátítását a 81-64-10/
32. számú határozat felülvizsgálata iránt benyújtott keresetlevelében kérte, ezért a Ktvr.
33. §-ának a/-c/ pontjában meghatározott feltételek bekövetkezésének a tudomásra jutástól számított 3 hónapos határideje nem telt el. A felperes a kisajátítási eljárásban a tárgyaláson nem a ... helyrajzi számú ingatlan, hanem a ... helyrajzi számú ingatlan egészének kisajátítását kérte és nincs a közigazgatási ügy iratai között olyan kérelem sem, amely szerint a 81-64-10/
34. számú határozat jogerőre emelkedéséig előterjesztett volna kisajátítás iránti kérelmet. A felperes keresetlevelében és a kereset pontosításában azonban kétségeket kizáróan a 043/51 helyrajzi számú ingatlanokból visszamaradt ingatlanok kisajátítását kezdeményezte. Osztotta továbbá a törvényszék az I.r. alperes azon álláspontját is, amely szerint a Ktvr.
35. § m/ pontja alapján, illetve a jelenleg hatályban levő kisajátításról szóló
36. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.)
37. §-ának m/ pontja alapján véderdő telepítése, védőfásítás céljára az állam vagy helyi önkormányzat, illetve az Etv. szabályai szerint harmadik személy jogosult kisajátítási eljárás kezdeményezésére. A felperes kérelmet arra vonatkozóan terjeszthet elő, hogy az I.r. alperes kötelezze a kisajátítás iránti kérelem benyújtására jogosultat a kérelem előterjesztésére. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését és a törvényszék új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a Pp.
38. §-ába ütközik. A per során bizonyítási indítványában kérte szakértő kirendelését, hogy megállapítsa a visszamaradó, továbbra szántó művelési ágba tartozó területek művelésének számottevően költségesebbé válását, mivel az autópálya kettévágta az eredetileg sem túl nagy területet. A törvényszék szóbeli közléssel elutasította kérelmét, annak ellenére, hogy az I.r. alperes által felkért és a korábbi per folyamán kirendelt szakértő sem tett arra vonatkozóan megállapítást, miszerint a visszamaradó területek hasznosítását hogyan érinti a terület középső részének kisajátítása. A bizonyítási indítvány elutasítását a törvényszék nem is indokolta és nem is említette ítéletében. Törvénysértőnek tartotta a felperes a jogerős ítéletet azért is, mivel a levegőtisztasági sáv kialakítását a Korm.rendelet
39. számú mellékletének
40. bekezdése írja elő. A rendelet nem tartalmaz arra vonatkozó utalást, hogy azt csak az építési engedély kiadásakor kell figyelembe venni, annál is inkább, mivel a légszennyezés nem az autópálya építése során, hanem annak átadása után, a használatkor keletkezik. Nincs jogszabályi alapja tehát annak az állításnak, hogyha az autópálya építési engedélyének kiadásakor elmulasztották a levegővédelmi sáv kialakítására kötelezni az építtetőt, akkor a védelmi sávval érintettek később már nem kérhetik számon a rendelet alkalmazását. A II.r. alperes felülvizsgálati hatályban tartására irányult. ellenkérelme a jogerős ítélet A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
41. § /1/ bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria álláspontja szerint a törvényszék megfelelő alapossággal rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást és abból az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával lényegében helytálló jogi következtetésre jutott. Kiemeli Kúria, hogy a Pp.
42. § /2/ bekezdése és
43. § /2/ bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás során kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp.
44. § /2/ bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben. A perbeli ügy előzményét képezte a Pest Megyei Bíróság 8.K.27.173/2005/
45. számú jogerős ítéletével elbírált ügy, amely ítéletet a felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Legfelsőbb Bíróság a
46. április
47. napján kelt Kfv.IV.37.478/2008/
48. számú ítéletével hatályában fenntartotta. Ezen korábbi ügy és a jelen ügy iratai alapján megállapítható volt, hogy az Érd ... helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában a kisajátítás, illetve az értékcsökkenés kérdéséről a bíróság jogerős ítélettel döntött. Megalapozottan hivatkozott arra a törvényszék, hogy az érdi ... helyrajzi számú ingatlan az ÉVSZ
49. §-a szerint GIP jelű, gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató építési övezetbe sorolt ingatlan. Az M6 autópálya környezetének szabályzásáról az önkormányzat rendeletével döntött. Az autópálya építésére az építési engedély az irányadó. Ebben nem írtak elő véderdő telepítést, így annak érdekében további kisajátításra sem volt szükség. Építési engedélybeli kötelezés hiányában, illetve amiatt, hogy a perbeli ingatlan GKSZ-1 építési övezetbe tartozott, a visszamaradó terület kisajátítására nem volt lehetőség. Utal arra a Kúria, igazságügyi szakértői vélemény támasztja alá azt, hogy a visszamaradó területek megközelítése és rendeltetésszerű használata biztosított, így a kisajátításnak a Ktvr.
50. §-beli feltételei sem állnak fenn. A felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértés kapcsán hangsúlyozza a Kúria, hogy az általánosan kialakult és következetes legfelsőbb bíróság-kúriai gyakorlat szerint, ha a felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélettel megállapított tényállást, vagyis azt sérelmezi, hogy a bíróság a tényállást a Pp.
51. §-ának megsértésével állapította meg, a jogerős ítélet érintésének csakis akkor van helye, ha a tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat - azok egybevetése során - nem a maguk összességében értékelte és ennélfogva a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen, vagyis lényeges logikai ellentmondást tartalmaz. Nem állapítható meg azonban jogszabálysértés akkor, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadja. A Pp.
52. §-a szerinti szabad bírói mérlegeléssel megállapított tényállást - ha az nem iratellenes vagy logikátlan felülvizsgálata nem lehet eredményes. A felülvizsgálati eljárásban ugyanis felülmérlegelésnek nincs helye. Nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A felülvizsgálat csak arra szorítkozhat, hogy a mérlegelés körébe vont adatok, tények értékelésénél nincs-e nyilvánvalóan helytelen következtetés. A törvényszék ítélete ezen kritériumoknak megfelelt, részletes, jogszabályi hivatkozásokkal és idézetekkel alátámasztott indokát adta döntésének, a tényállás teljes körű feltárása megtörtént, abból a törvényszék logikus és okszerű következtetést vont le, az nem tekinthető jogszabálysértőnek. A jogerős ítélet megfelelő és iránymutató tájékoztatást tartalmazott arra vonatkozóan is, hogy a felperes igénye valójában mely eljárás keretében és hogyan bírálható el, milyen módon részesülhet korlátozási kártalanításban, illetve hogyan érhető el a további kisajátítás iránti kérelem benyújtása az arra jogosultak által. Minderre tekintettel a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályt nem sértette meg, ezért azt a Kúria a Pp.
53. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban felmerült II.r. alperesi perköltség megfizetésére a Kúria a felperest a Pp.
54. § /1/ bekezdés folytán alkalmazandó Pp.
55. § /1/ bekezdés szerint kötelezte. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a felperes 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
56. § /2/ bekezdése értelmében köteles. Budapest,
57. május
58. Dr. Sperka Kálmán sk. tanácselnök, Dr.Fekete Ildikó sk. bíró, Dr.Bernáthné dr.Kádár Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok előadó