Kfv.37549/2012/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A hatósági nyilvántartásba felvett adatokat - a döntést - nem lehet visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.549/2012/3.szám A Kúria a dr.Farnas József ügyvéd ... által képviselt ... felperesnek a dr.Posztós Mónika Amarilla jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (Budapest, Váci u. 6264.) alperes ellen közlekedési igazgatási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék

1. május
2. napján meghozott 15.K.33.009/2011/
3. számú jogerős ítélete ellen az alperes részéről
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Fővárosi Törvényszék 15.K.33.009/2011/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja azzal, hogy az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelező rendelkezést mellőzi. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s Az elsőfokú közigazgatási szerv a
6. április meghozott határozatával a felperes nevén nyilvántartott
7. napján M ... forgalmi rendszámú, GAZ-69 gyártmányú, ... alvázszámú gépjármű ... számú ideiglenes forgalomban tartási engedélyét, rendszámtábláját, valamint a hozzá tartozó indítási naplót a határozat jogerőre emelkedésének napjától, illetve ha az ügyfél az előbbieket a jogerőre emelkedés előtt leadta, a leadás napjától visszavonta. Kötelezte a felperest, hogy a jármű ideiglenes forgalomban tartási engedélyét, indítási naplóját és rendszámtábláját a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül a hatóságnál adja le. Határozatának indokolásában rögzítette, hogy az eljárásban a felperes olyan nyilatkozatot tett, mely szerint a jármű mezőgazdasági erőgép, erdészeti kiközelítő. Eljárását felülvizsgálva megállapította, hogy a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000.(XI.30.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) foglaltak alapján azonban a jármű nem minősül mezőgazdasági erőgépnek, ezért a jármű M betűjelű ideiglenes rendszámmal nem látható el. A felperes fellebbezése folytán az alperes a 2011.május
8. napján meghozott 40BP-3260/2/
9. számú határozatával - a jogorvoslati tájékoztatás megváltoztatásával érdemben helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot. Határozata indokolásában az R. 38/B. §-ának /1/ és /2/ bekezdésére,
10. § /2/ bekezdés f/ pontjára, 59/A. § /1/ bekezdésére, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
11. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
12. §-ának /1/ bekezdésére hivatkozással megállapította, hogy az elsőfokú hatóság törvényes határozatot hozott döntése saját hatáskörbeni visszavonásáról. A felperes keresetében felülvizsgálatát. kérte a közigazgatási határozatok A Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletével az alperes határozatát a
13. április 5-én kelt elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a hivatalból indult eljárásban az alperesi hatóságok a Ket.
14. § /1/ bekezdésének megfelelően a tényállás-tisztázási kötelezettségüknek nem megfelelően tettek eleget. A közigazgatási iratok között nem lelhető fel e körben hatósági bizonyítási eljárásra utaló irat, a BM rendelet 38/B. § /2/ bekezdésének alkalmazása szempontjából jelentőséggel bírónak tekinthető bizonyíték. Nem fogadható el ezért igazoltnak az a hatóság részéről, hogy a tárgyi jármű nem tekinthető mezőgazdasági erőgépnek, nem cáfolta a hatóság egyértelműen a felperes azon állítását, hogy a 38/B. § /2/ bekezdés a/ pontjában írt erdészeti kiközelítőről van szó. Megállapította azt is az elsőfokú bíróság, hogy az ügyben nem valamely adat téves bejegyzéséről volt szó, hanem a hatóság utóbb jogszabálysértőnek értékelte döntését, ezért a Ket.
15. §-ának /3/ bekezdésére figyelemmel nem volt jogszerűen mellőzhető a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmének vizsgálata. Az alperes a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmében kérte annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. Másodlagosan kérte az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett a kereseti kérelmen. Ugyanis jelen peres eljárásnak kizárólag az lehetett a tárgya, hogy az elsőfokú hatóság jogszerűen vonta-e vissza saját hatáskörben a döntését. A kérelem érdemi elbírálásának tárgyában (a tárgyi jármű megfelel-e az R. 38/B. § /2/ bekezdésében írtaknak) ebben az eljárásban nem dönthetett volna a bíróság, mert az egy másik, a 15.K.33.572/
16. számú eljárásnak a tárgya. Az alperes álláspontja szerint a felperesnek a Ket.
17. § /3/ bekezdésében foglalt, jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmére vonatkozó hivatkozása téves, hiszen a jogszabályhely maga is kivételként kezeli a hatósági nyilvántartásba felvett téves bejegyzést. A Ket.
18. § /3/ bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a nyilvántartást vezető hatóság hivatalból köteles a jogszabálysértő bejegyzést törölni. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
19. §-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Ket.
20. §-ának /1/ bekezdése értelmében, ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. A Ket.
21. §-ának /3/ bekezdése akként rendelkezik, hogy a döntést a hatósági nyilvántartásba felvett téves bejegyzés kivételével nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. A Ket.
22. §-ának /1/ bekezdése alapján e törvény rendelkezéseit a hatósági bizonyítvánnyal, igazolvánnyal és nyilvántartással kapcsolatos eljárásokban az e fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni. A /2/ bekezdés szerint a hatóság által valamely tény, adat, jogosultság vagy állapot igazolására kiállított okiratot, mindezek más, hasonló módon történő igazolását, valamint a hatósági nyilvántartásba történt bejegyzést határozatnak kell tekinteni. A Kúria a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján megállapította, hogy az alperesi hatóságok a Ket.
23. §-ának /3/ bekezdésébe ütközően rendelkeztek határozatuk visszavonásáról, mert a döntés a felperes jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait sértette. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában, hogy a felülvizsgált ügyben nem téves bejegyzésről van szó. Tévedett azonban a bíróság abban, hogy a BM rendelet 38/B. § /2/ bekezdése alkalmazásának szempontjából releváns bizonyíték hiánya alapot adhat a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezésére, és a megismételt eljárásban a tényállás tisztázása keretében a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok vizsgálatára is. Az alperes téves bejegyzésről kifejtett jogi álláspontját ugyanakkor nem osztotta a Kúria. A felülvizsgálati kérelemben írtakkal szemben a Ket.
24. § /3/ bekezdése alkalmazásának - mely szerint a nyilvántartást vezető hatóság hivatalból köteles a jogszabálysértő bejegyzést törölni, a hibás bejegyzést javítani vagy az elmulasztott bejegyzést törölni - nincs helye, mert a Ket.
25. § /3/ bekezdésének rendelkezése nyilvántartási ügyben is tilalmazza a döntés visszavonását, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. A Kúria rámutat arra, hogy jelen ügyben a felperes jóhiszemű, jogszerzését és joggyakorlását vélelmezni kell, ennek ellenkezőjére vonatkozó adat ugyanis nem lelhető fel az iratok között. A Kúria kiemeli azt is, hogy a közigazgatási hatósági eljárásban a tényállás tisztázása a Ket.
26. §-ának /1/ bekezdése értelmében a hatóság kötelezettsége. Az officialitás Ket.
27. § /1/ bekezdésében deklarált alapelvéből is következően a bizonyítási eljárás esetleges hiányosságait az ügyfél (ha a felperes) terhére róni nem lehet. A hatóságoknak ezen alapelven túlmenően is a Ket.
28. §-ának /2/ és /4/ bekezdésében megfogalmazott alapelveket is szem előtt kell tartania eljárása során. Tekintettel tehát arra, hogy az eljárt közigazgatási szervek határozatai a felperes jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértették, a visszavont határozatba téves bejegyzés nem történt, a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
29. §-ának /3/ bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta azzal, hogy rendelkező részéből az elsőfokú közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését mellőzte, valamint indokolását a fentebb kifejtettek szerint módosította. A pernyertes felperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról a Kúriának a Pp.
30. § /2/ bekezdése értelmében nem kellett rendelkeznie. A felülvizsgálati eljárás illetékét az alperes teljes személyes illetékmentessége folytán az állam viseli (6/1986./VI.26.) IM rendelet
31. §-ának /1/ bekezdése). Budapest,
32. április
33. Dr.Kárpáti Zoltán sk. tanácselnök, előadó, Dr.Sperka Kálmán sk. bíró, Dr.Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok