A határozat elvi tartalma: A 60 napos jogvesztő határidőn belül kell a gépjármű használójával is szemben kiszabni a közigazgatási bírságot. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.731/2012/4.szám A Kúria a személyesen eljárt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Rendőrfőkapitánya alperes elleni közigazgatási bírság tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Fővárosi Törvényszék
- június
- napján kelt 27.K.34.559/2011/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Törvényszék 27.K.34.559/2011/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A Kft. által üzemben tartott forgalmi rendszámú gépjárművel
- május
- napján a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 14.§
(1)bekezdésének d) pontjában foglalt előírást megszegve közlekedtek, ezért Megye Rendőrfőkapitánya, mint elsőfokú hatóság a
- június 24-én meghozott határozatával a gépjármű üzemben tartóját 45.000 forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. Az üzemben tartó bejelentette, hogy a gépjárművet a kérdéses napon a felperes használta. Az elsőfokú hatóság a mentesülési igazolásra figyelemmel határozatát a
- szeptember 6-án kelt határozattal visszavonta, majd ugyanezen a napon kelt 21000/00237385/5/2010.ált. számú határozatával a felperest 45.000 forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése folytán alperes a
- április
- napján kelt 21000/00237385/12/2010.ált. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Állította a határozat 60 napos jogvesztő határidőn túl került meghozatalra és kézbesítve. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozottnak találva az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az üzemben tartó mentesülését követően a gépjárművet használó személlyel szemben a közúti közlekedésről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 21.§
(4)bekezdésében, a 410/2007.(XII.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 9.§
(4)bekezdésében meghatározott 60 napos jogvesztő határidőn belül kell a közigazgatási bírság kiszabásáról határozni és a határozatot közölni. E határidőn túl a hatóság bírság kiszabására nem jogosult, mert a határidő anyagi jogi természetű határidő, e határidőn túl a bírság kiszabása iránti igény elenyészik. A rendelkezésre álló közigazgatási iratokból megállapíthatóan az elsőfokú hatóság a gépjármű használójával szemben a
- május 28-i jogsértéshez képest
- szeptember 6-án hozott határozatot és azt október 8-án, tehát a 60 napos jogvesztő határidőn túl kézbesítette. Kifejtette, hogy az alperesnek az az eljárása, hogy amennyiben az ügyfél részéről a közigazgatási bírság kiszabásáról szóló elsőfokú határozat kézhezvétele után kerül sor a mentesülés igazolására, akkor az ügyintézési határidőt nem a Kkt. 21.§
(4)bekezdésében meghatározott 60 napos jogvesztő határidőben, hanem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33.§
(1)bekezdése szerinti 22 munkanapos ügyintézési határidőben számítja, téves, jogszabállyal alá nem támasztott. Olyan jogszabályi rendelkezés nincs, amely a mentesülés esetére figyelmen kívül hagyhatóvá tenné a jogvesztő határidőre vonatkozó előírás betartását. A használóval szembeni eljárásra a Ket. 33.§
(1)bekezdése nem alkalmazható. A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti Kkt. 21.§
(1)-
(2),
(4)-
(5)bekezdéseit, 21/A.§
(2)bekezdését, az R. 9.§
(4)bekezdését, a Ket. 33.§
(1)bekezdését, az 1/2010.(II.18.) KJE jogegységi határozatot. Állította a bírságolási határidő szempontjából különbség van az üzemben tartó és a gépjárművet használatra átvevő személy között. Mentesülés esetén a használóval szemben – miután az üzemben tartóval szemben a Kkt. 21.§
(4)bekezdése szerinti határidőt betartva jártak el -, már a Ket. 33.§
(1)bekezdése szerinti általános ügyintézési határidő irányadó. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 274.§
(1)bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kkt. 21.§
(4)bekezdése előírása szerint a bírságot a hatóság az
(1)bekezdésben meghatározott előírás megszegését követő 60 napon belül szabja ki. Az R. 9.§
(4)bekezdése szerint a Kkt. 21.§
(4)bekezdésében meghatározott határidő jogvesztő. A határidő számítása során a bírság akkor tekinthető kiszabottnak, ha a határozatot az ügyfélnek a Ket. szerint kézbesítették. A fentebb idézett jogszabályi rendelkezések alapján a Kkt-ben előírt határidő anyagi jogi, jogvesztő határidő. Ez a határidő nem hosszabbodik, nem szakad meg akkor sem, ha a gépjármű üzemben tartója az eljárás során, akár az elsőfokú határozatot követően mentesülése érdekében a szükséges igazolást benyújtja és emiatt a hatóságnak a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben kell eljárnia. A jogvesztő határidőt ebben az esetben is a közlekedési szabályszegés napjától kell számítani. Sem a Kkt., sem az R. vonatkozó rendelkezései nem teszik lehetővé azt, hogy a gépjármű használójával szemben a Ket. 33.§
(1)bekezdésében írt általános ügyintézési határidő alkalmazásával lehessen eljárni. Az R. 9.§
(4)bekezdése kizárólag a határozat kézbesítésével összefüggésben rendelkezik a Ket. alkalmazhatóságáról. Az 1/2010.(II.18.) KJE jogegységi határozatból az alperes határidőkre vonatkozó gyakorlata, eljárása jogszerűségére nem vonható le következtetés, a jogegységi határozat nem a használatra átvevővel szembeni eljárási határidőkről rendelkezett. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet – amely felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg – a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes az elsőfokú eljárásban pernyertessége esetére perköltsége megtérítését nem kérte, ezzel ellentétes nyilatkozatot a felülvizsgálati eljárásban sem tett, ezért a költségviselésről a Pp. 270.§
(1)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 78.§
(2)bekezdése alapján határozni nem kellett. A le nem rótt felülvizsgálati illetéket az alperes személyes illetékmentessége folytán a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- május
- Dr. Tóth Kincső a tanács sk. elnöke, Dr. Márton Gizella sk. előadó bíró, Dr. Buzinkay Zoltán sk. bíró