A határozat elvi tartalma: Közlekedési szabályszegés esetén, a mentesülési nyilatkozat becsatolásával sem hosszabbodik meg a 60 napos jogvesztő határidő. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.416/2012/3.szám A Kúria a felperesnek jogtanácsos által képviselt Budapest Rendőrfőkapitánya alperes ellen közigazgatási bírság kiszabása tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Miskolci Törvényszék
- március
- napján meghozott14.K.22.326/2011/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Miskolci Törvényszék 14.K.22.326/2011/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Vas Megye Rendőrfőkapitánya a
- május
- napján hozott határozatával közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte ... a forgalmi rendszámú gépjármű üzembentartóját, mivel a gépjárművel 2010.május 4.napján a
- számú főközlekedési út 151 km szelvényénél a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ)
- § /1/ bekezdésének a/ pontjába ütközően 50 km/óra sebesség helyett 79 km/óra sebességgel közlekedtek. A határozat közlését követően
- július
- napján postára adott nyilatkozatában bejelentette, hogy a tulajdonában álló személygépkocsit használatba adta nak, aki a használatot teljes bizonyító erejű magánokiratban elismerte. Az elsőfokú hatóság ezt követően a
- szeptember 16.napján hozott határozatával a felperest 45.000 forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése folytán az alperes a
- április 12-én meghozott 21000/00162242/22/2000/ált. számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot. Határozta indokolásában utalt arra, amennyiben az ügyfél részéről a közigazgatási bírság kiszabásáról szóló elsőfokú határozat kézhezvétele után kerül sor a mentesülés igazolására, akkor az ügyintézési határidő nem a közúti közlekedésről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.)
- § /4/ bekezdésében meghatározott 60 napos jogvesztő határidő, hanem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- § /1/ bekezdése szerinti huszonkét munkanapos ügyintézési határidő. A felperes keresetében kívül helyezését. kérte az alperes határozatának hatályon A Miskolci Törvényszék ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában a rendelkezésére álló közigazgatási iratok alapján megállapította, hogy a közigazgatási bírságot az alperesi hatóságok a Kkt.
- §-ának /4/ bekezdésében, illetőleg a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről szóló 410/2007.(XII.29.) Korm.rendelet (a továbbiakban: R.)
- §-ának /4/ bekezdésében előírt 60 napos jogvesztő határidőn túl szabták ki a felperessel szemben, mely határidőn túl bírság kiszabására nem kerülhet sor. Az alperes a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmében kérte annak hatályon kívül helyezését. Részletesen kifejtett álláspontja szerint a rendőrhatóságnak a gépjárművet ténylegesen használó felperessel szemben már nem a 60 napos ügyintézési határidőre (Kkt.
- § /4/ bekezdés), hanem a Ket. általános ügyintézési határidőre vonatkozó rendelkezéseit (Ket.
- § /1/ és /5/ bekezdése) kellett alkalmaznia; az üzembentartóval szemben bírságot kiszabó elsőfokú határozat meghozatala pedig a jogszabályban előírt 60 napos határidőn belül történt. Álláspontja alátámasztására az alperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság 1/2010.(II.18.) számú közigazgatási jogegységi határozatára, amelyen több bírósági eseti döntés is alapult. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §-ának /1/ bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kkt.
- §-ának /4/ bekezdése értelmében a bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A bírságot a hatóság az /1/ bekezdésben meghatározott előírás megszegését követő 60 napon belül szabja ki. Az R.
- §-ának /4/ bekezdése kimondja, hogy a Kkt.
- §-ának /4/ bekezdésében meghatározott határidő jogvesztő. A határidő számítása során a bírság akkor tekinthető kiszabottnak, ha a határozatot az ügyfélnek a Ket. szerint kézbesítették. A Kúria álláspontja szerint a fentebb idézett jogszabályi rendelkezések sui generis eljárást szabályoznak, a Kkt-ben előírt határidő pedig anyagi jogi, jogvesztő határidő. Ez a határidő nem hosszabbodik meg, nem szakad meg akkor sem, ha a gépjármű üzembentartója az eljárás során, akár az elsőfokú határozat közlését követően mentesülése érdekében benyújtja a hatósághoz a Kkt. 21/A. § /2/ bekezdésében előírt nyilatkozatot. A jogvesztő határidőt ebben az esetben is a KRESZ szabályszegés napjától kell számítani, tehát a felülvizsgált ügyben
- május
- napjától. A Kúria rámutat arra, hogy sem a Kkt., sem az R. vonatkozó rendelkezései nem tartalmaznak olyan tényállási elemet, amely szerint a mentesülési nyilatkozat becsatolása folytán szükséges eljárás időtartamával a jogvesztő határidő meghosszabbítható lenne, és ilyen esetben a Ket.
- §-ában előírtak alkalmazásával kellene a hatóságnak eljárnia. Az R.
- §-ának /4/ bekezdése kizárólag a határozat kézbesítésével összefüggésben rendelkezik a Ket. alkalmazásáról. Végül a Kúria megjegyzi, hogy az alperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott jogegységi határozat a felülvizsgált ügyben már nem volt alkalmazható, mivel az R.
- §-ának /4/ bekezdése a perbeli KRESZ szabályszegés elkövetése előtt már hatályba lépett. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §-ának /3/ bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A pernyertes felperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról a Pp.
- §-ának /2/ bekezdése értelmében a Kúriának határoznia nem kellett. A felülvizsgálati eljárás illetékét az alperes teljes személyes illetékmentessége folytán az állam viseli (6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.-a). Budapest,
- február
- Dr.Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, előadó, Dr.Sperka Kálmán sk. bíró, Dr.Kovács Ákos sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok