← Magyarország

Bf.22/2012/9 – Balassagyarmati Törvényszék

A Balassagyarmati Törvényszék, mint másodfokú bíróság Balassagyarmaton, a

  1. év szeptember hó
  2. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: A tartás elmulasztásának vétsége miatt … ellen indított büntetőügyben a Salgótarjáni Városi Bíróság
  3. B. 507/2011/
  4. számú ítéletét a büntetés kiszabási részében megváltoztatja; … vádlottat 1 (Egy) év próbaidőre próbára bocsátja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélettel szemben további fellebbezésnek helye nincs. Indokolás: A Salgótarjáni Városi Bíróság a
  5. november
  6. napján kihirdetett fenti számú ítéletével … vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rendbeli tartás elmulasztásának vétségében (Btk.
  7. § /1/ bek.) és ezért őt 180 óra közérdekű munkára ítélte. Rendelkezett a közérdekű munka büntetés esetleges szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Az ítélet ellen a vádlott élt fellebbezéssel a büntetés enyhítése érdekében. A fellebbezés részletes indokai körében hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a házi őrizet és a lakhelyelhagyási tilalom idejét nem vette figyelembe olyan időszakként, amely alatt akadályozva volt a munkavállalásban és a tartási kötelezettségének a teljesítésében. Ezen kívül a gyermektartásdíj hátralékát időközben 100.000.- Ft-tal csökkentette és jelenleg is teljesíti a tartásdíj fizetési kötelezettségét. A Nógrád Megyei Főügyészség B. 155/
  8. BF. számú átiratában a fellebbezést alaptalannak tartva az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. Az enyhítésre irányuló védelmi fellebbezés alapos. A törvényszék a Be.
  9. § /1/ bekezdés és Be.
  10. § /1/ bekezdése szerinti jogkörében eljárva az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző eljárással együtt bírálta felül. A
  11. május
  12. napján megtartott nyilvános ülésen a törvényszék bizonyítás felvételét rendelte el és az ügyet fellebbezési tárgyalásra utalta. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a törvényszék azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás során a büntetőeljárás szabályainak megtartásával járt el, túlnyomó részt feltárta és értékelési körébe vonta azokat a bizonyítékokat, amelyek a vádlott büntetőjogi felelősségének elbírálása szempontjából jelentősséggel bírnak. A vádlott által benyújtott adatokra tekintettel a törvényszék a Be.
  13. § /1/ bekezdése alapján bizonyítás felvételét rendelte el. Ennek során ismét kihallgatta a vádlottat és … tanút. A másodfokú tárgyaláson … vádlott okiratokkal igazolta azt, hogy az elsőfokú ítélet meghozatala óta munkahellyel rendelkezik, havi jövedelme 160.000.Ft. Vallomása szerint a tartásdíj fizetési kötelezettségét a tartásdíjra jogosult egyetértésével úgy teljesíti, hogy annál nagyobb összegben is vásárol gyermeke számára és fizeti gyógyíttatásának költségeit. … tanú úgy nyilatkozott, hogy a vádlott által a közös gyermekük számára teljesített vásárlásokat elfogadja a gyermektartásdíj teljesítéseként, mert azokat a szükséges dolgokat egyébként neki kellett volna megvásárolnia. A tanú azt nyilatkozta, hogy ezen vásárlásokat elszámolva 95.000.- Ft hátraléka van a vádlottnak, azonban úgy egyeztek meg, hogy a vádlott megfizeti közös gyermekük jogosítványszerzésének díját, és ezzel valamennyi tartozása rendezetté válik. A törvényszék beszerezte a Nógrád Megyei Bíróság
  14. B. 31/2010/
  15. számú ítéletét. Eszerint …
  16. október hó 15-től
  17. június 14-ig előzetes fogva tartásban volt,
  18. június 15-től
  19. december 13-ig házi őrizetben, majd
  20. december 14-től
  21. április 8-ig lakhelyelhagyási tilalom alatt állt, majd ezt követően a lakhelyelhagyási tilalmat a bíróság azzal a feltétellel tartotta fenn, hogy a vádlott reggel 5 óra és eset 8 óra között hétköznapokon munkavégzés céljából hagyhatja el lakóhelyét. Ezen adatokra tekintettel a törvényszék az elsőfokú bíróság által megállapított történeti tényállást a következők szerint pontosítja: … vádlott
  22. október hó
  23. napjától
  24. szeptember hó
  25. napjáig, majd
  26. április hó
  27. napjától
  28. szeptember hó
  29. napjáig 285.000.- Ft tartásdíj hátraléka keletkezett. A vádlott a másodfokú tárgyalásig gyermektartásdíj fizetési kötelezettségét 95.000.- Ft híján teljesítette. Fenti módosításokkal az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás minden tekintetben megalapozottá vált és ezért irányadó volt a másodfokú eljárás során is (Be.
  30. §

(1)bek.). Az irányadó tényállás alapján az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és a cselekmény minősítése is megfelel a büntető anyagi jog szabályainak. Az elsőfokú bíróság által feltárt enyhítő és súlyosító körülmények kiegészítendőek azzal az enyhítő tényezővel, hogy a vádlott gyermektartásdíj hátralékát folyamatosan nagyrészt megtérítette a másodfokú határozat meghozataláig. Ezen bűnösségi körülményre tekintettel az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetés a cselekmény elbíráláskori tárgyi súlyához igazodóan eltúlzott, ezért azt a törvényszék enyhítette és a Btk.
  1. § /1/ bekezdés
  2. pontja, és a 72-
  3. §-ok alapján a vádlottat 1 évre próbára bocsátotta. A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
  4. § /1/ bekezdése alapján változtatta meg, míg a változtatással nem érintett egyéb rendelkezéseket a Be.
  5. § /1/ bekezdése alapján helybenhagyta. A harmadfokú eljárás a Be.
  6. § /1/ bekezdésben írt feltételek hiánya miatt az ítélettel szemben további fellebbezésnek nincs helye. Balassagyarmat,
  7. év szeptember hó
  8. napján Dr. Lente István sk. a tanács elnöke Lászlóné dr. Verebélyi Edina sk. a tanács tagja, előadó Dr. Varga Zsolt sk. a tanács tagja Záradék: A Salgótarjáni Városi Bíróság
  9. B. 507/2011/
  10. számú ítélete a Balassagyarmati Törvényszék
  11. Bf. 22/2012/
  12. számú ítéletében írt változtatással
  13. év szeptember hó
  14. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Balassagyarmat,
  15. év szeptember hó
  16. napján Dr. Lente István sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.