P.20375/2012/11 – Balassagyarmati Törvényszék

(2)bekezdése szerint a törlés előtt eljárást kell lefolytatni, melyben a tagot fel kell szólítani az összeférhetetlenség megszüntetésére, és amennyiben a tag nem szüntette meg az összeférhetetlenséget, csak akkor lehet törölni tagsági viszonyát. Ez az eljárás a felperesekkel szemben - álláspontja szerint - nem került lefolytatásra, ugyanakkor kifogásolták azt is, hogy a tagsági jogviszonyuknak törlését elrendelő határozat nem tartalmazta pontosan azt, hogy az alperesi társaság milyen alapvető érdekét és milyen magatartásukkal sértették meg a felperesek. Így kérték a törvényszéktől, hogy a ... és ...számú határozatok törvénysértő voltát állapítsa meg, és helyezze azokat hatályon kívül továbbá kötelezze perköltségének megfizetésére az alperest. Az alperes a felperesek kereseti kérelmének elutasítását kérte, álláspontja szerint a közgyűlésen meghozott .. valamint .... számú határozatok mindenben a vadásztársaság alapszabályának és a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően születtek meg, így azok megsemmisítése nem szükséges. Egyebekben kérte perköltségének megállapítását is. A törvényszék a csatolt okirati bizonyítékok és a peres felek előadása alapján megállapította, hogy a felperes kereseti kérelme részben alapos. Elsődlegesen a törvényszék az alapszabály módosítással kapcsolatos felperesi kereseti kérelem tárgyában vizsgálódott, melynek kapcsán megállapította, hogy a felperesek által hivatkozott alapszabály módosítás sem önmagába az alapszabályba, sem pedig más jogszabályba, illetőleg az alaptörvénybe sem ütközik. A felperesek elsődlegesen azt kifogásolták, hogy az alapító okirat .... pontja szerint a vadásztársaságnak tagja lehet minden nagykorú magyar állampolgár, akit a vadásztársaság közgyűlése a tagjai sorába felvesz, ugyanakkor ezzel szöges ellentétben áll a módosított alapító okirat ...pontjában megfogalmazott kritérium, mely szerint nem lehet az alperesi társaság tagja az a személy, aki a korábbi ...számú vadászterületen akár földtulajdonosi alapon, akár a tulajdonközösség tagjaként, akár más vadásztársaság tagjaként, vagy akivel a tulajdonosi közösség haszonbérleti szerződést kötött. Ezen 8. pont megfogalmazása a felperesek álláspontja szerint veszélyezteti az alperesi társaság működését, ezért összeférhetetlen a tagsági jogviszonnyal. A törvényszék álláspontja szerint ezen III/A. 8.) pontja nem áll ellentétben a III/A/1. ponttal, ahogyan azt a felperesek hivatkozták, hiszen önmagában az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 3. §-a szabályozza az egyesülési jog alapján létrejött szervezetek alapvető kritériumait, melyben megemlíti a 3. §

(1)bekezdésében a jogszabály, hogy az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, melynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, illetve közösségeket hozzon létre, vagy azokhoz csatlakozzon. Önmagában azon tény, hogy egy viszonylag zárt közösség, mint amilyen az alperesi vadásztársaság is, az elmúlt időszakban felmerült problémákra is tekintettel oly módon korlátozza saját tagságát, hogy a kizárással fenyegetendő magatartásokat nevesíti, illetőleg korlátozza a tagságnak a fenntarthatóságát annak figyelembe vételével, hogy a vadásztársaság tagjainak többségét hátrányosan érintő vadászterületi módosítások miatt hátrányos helyzetbe került többség kinyilvánítsa azon szándékát, hogy tagjai között nem kíván olyan személyeket megtűrni, akik olyan vadásztársaságban tagsággal rendelkeznek, amelyet az általuk korábban használt vadászterület felett újonnan vadászati jogosultságot szereztek. A tagság önrendelkezési joga folytán a törvényszék álláspontja szerint ilyen jellegű korlátozás az alapszabályban elhelyezhető, illetőleg a szankcióként kilátásba helyezendő kizárás és tagsági jogviszony törlése a tagság többségének érdekeit és megnyugvását szolgáló intézkedésnek minősül, amely semmilyen jogszabályi rendelkezésbe és az alaptörvény rendelkezéseibe sem ütközik. Ugyanakkor az alapszabály módosítás megengedő volt az ilyen vadásztársasági tagsággal rendelkező személyekkel akkor, amikor kinyilvánította, hogy megfelelő határidő tűzésével az intézőbizottság felhívhatja az érintett vadásztársasági tagot az összeférhetetlenség megszüntetésére, így felajánlva neki azt a lehetőséget, hogy tagsági viszonyát a továbbiakban is megtarthatja, amennyiben az összeférhetetlenséget megszünteti. Ezen garanciális kritérium beiktatásával a tagi egyenjogúság elve a törvényszék álláspontja szerint nem sérült, ugyanakkor mint ahogy a tagok kifejtették a közgyűlésen is, tiszta vizet kellett önteniük a pohárba annak érdekében, hogy a tagság a továbbiakban ne széthúzó legyen, hanem összetartó egységet képezzen. Mindezek figyelembe vételével a törvényszék megállapította, hogy a felperesek által támadott és módosított alapszabályi rendelkezések az Egyesülési jogról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban születtek meg, így annak megsemmisítése nem szükséges. Mindezeken túlmenően a törvényszék vizsgálta a felperesek másodlagos kérelmét is, miszerint a ..számú határozat megsemmisítését kérték egyrészről azon indokból, hogy velük szemben azon eljárás nem került lefolytatásra, miszerint az összeférhetetlenség megszüntetésével kapcsolatos határidőt biztosítottak volna részükre, másrészről pedig a határozat maga nem tartalmaz olyan szankcionálandó és nevesített magatartást, amellyel a felperesek az alperesi vadásztársaság érdekeivel ellentétesen cselekedtek volna és emiatt a kizárásuk szükségessé vált volna. A törvényszék elsődlegesen azt vizsgálta, hogy ezen határozat meghozatala az új és már módosított alapszabálynak mennyiben felelt meg. Megállapítható, hogy a többség által elfogadott és a törvényszék által a korábbiakban megerősített alapszabály módosítás...pontja értelmében a közgyűlésnek először is határozatban kellett volna felszólítania az érintett vadásztársasági tagot az összeférhetetlenség megszüntetésére és miután a felszólítástól eltelt 5 napon belül az érintett hitelt érdemlően nem igazolta az ...Bizottság felé az összeférhetetlenség okának megszüntetését, az ... Bizottságot kötelezi az egyesületi tagsági viszonyának törlési eljárás keretében történő haladéktalan megszüntetésére. Ezen szabályt az alperes a rendelkezésre álló adatok alapján nem alkalmazta a felperesi tagokkal szemben, így megsértette a közgyűlés a saját maga által módosított alapszabály rendelkezéseit, azaz akkor járt volna el helyesen, hogyha a megtartott közgyűlésen az összeférhetetlen tagokat felszólítja az összeférhetetlenség megszüntetésére, és amennyiben öt napon belül nem tudják igazolni az intézőbizottság részére az összeférhetetlenség megszűnését, azaz igazolását annak, hogy a ... Vadásztársaságban a tagsági viszonyukat megszüntették, abban az esetben a törlési eljárást az intézőbizottság lefolytathatta volna. Hivatkozott az alperes arra ezzel kapcsolatosan, hogy a...pontja értelmében a vadásztársaság célszerű működését kirívóan akadályozó magatartások esetén a felhívás indokolt esetben mellőzhető, így nem volt szükséges az öt napos határidő biztosítására. A törvényszék álláspontja szerint ugyanakkor a perbeli esetben a felperesekkel szemben felhozott és magában a határozatban is megnyilvánuló indokok alapján az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó felhívás nem volt mellőzhető, hiszen egyrészről maguk a tagok is csak a közgyűlésen szembesültek azzal, hogy az alapszabály milyen tartalommal és milyen módon került módosításra, másrészről pedig amennyiben az alapszabály nevesíti az eljárásnak a módját a felperesek vonatkozásában, ahhoz az alapszabály szerint a közgyűlés kötve van, így nem hozhatott volna azonnal határozatot a felperesek tagsági viszonyának törlésével kapcsolatosan, hanem a megfelelő határidő tűzésével az összeférhetetlenség megszüntetésére kellett volna, hogy felhívja őket és csak ezt követően lett volna abban a helyzetben maga az ... Bizottság, hogy a felperesek tagsági viszonyát, amennyiben azt indokoltnak látja, törölje. Mindezek figyelembe vételével a törvényszék az alperes .... számú határozatát megsemmisítette, így a felperesek kereseti kérelmének e tekintetben helyt adott. A törvényszék álláspontja szerint a pervesztesség-pernyertesség aránya közel azonos a peres felek vonatkozásában, így a törvényszék a Pp. 78. §

(1)bekezdése, valamint

1. §-a alapján megállapította, hogy a peres felek költségeiket maguk kötelesek viselni. Az ítélet elleni fellebbezési jog a Pp.
2. §

(1)bekezdésén alapul. ...

1. szeptember
2. ...sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő