A határozat elvi tartalma: A KRESZ előírást sértő magatartást nem teszi jogszerűvé a később bekövetkezett forgalmi rend változás. Az útburkolati jelek, jelzőtáblák tartalmának értelmezése. A Pp.
- § /4/ helyes alkalmazása. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.VI.37.596/2011/3.szám A Kúria a Rezes Ügyvédi Iroda,(dr. Rezes Zoltán István ... által képviselt ... felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt Országos Rendőrfőkapitány (1139 Budapest, Teve u. 4-6.) alperes ellen közigazgatási bírság ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Fővárosi Bíróság
- május
- napján kelt 15.K.33.339/2010/
- számú a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán alulírott napon tárgyaláson kívül meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Bíróság hatályában fenntartja. 15.K.33.339/2010/
- A le nem rótt 36.000 (harminchatezer) eljárási illetéket az állam viseli. forint számú ítéletét felülvizsgálati Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye I n d o k o l á s: A Budapesti Rendőr-főkapitányság VI. kerületi Rendőrkapitányság térfigyelő szolgálat teljesítése során észlelte, hogy
- november 27-én 22.03 órakor az ... forgalmi rendszámú jármű a ... szám előtt, szabálytalanul, a „Megállni tilos" tábla hatálya alatt parkolt. A járműről 3 db fényképfelvétel készült. A térfigyelő szolgálat feljelentése nyomán eljárt elsőfokú hatóság
- december 2-án kelt, 21000-111-22820/2008.ált. számú határozatával a felperest, mint a fenti jármű üzemben tartóját szabálytalan parkolás, az 1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban:KRESZ)
- §
(1)bekezdése a/ pontja megszegése miatt az 1988. évi I. törvény (a továbbiakban:Kkt.) 21-21/B §-ai, és 48.§
(5)bekezdése valamint a 410/2007.(XII.29) Korm. r. ( a továbbiakban:R) 1.§, 7.§-a és 10.§-a alapján 30.000 forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú hatóság, az alperes
- május 28-án kelt, 21000-111/22820/2008/objf. számú határozatával az elsőfokú döntést helybenhagyta. Az alperes határozata ellen a felperes keresetet terjesztett elő, kérte annak felülvizsgálatát, mivel nézete szerint a hatóságok több eljárási hibát vétettek túl azon, hogy nem is követte el a terhére rótt szabálysértést. Eljárási hibaként sérelmezte, hogy az eljárás megindításáról nem értesítették, az alperesi hatóság nem tartotta be az eljárási határidőt, a határozatot hónapokkal annak kelte után kapta meg. A szabálysértést nem követte el, az utca ezen szakasza ugyanis nem tekinthető úttestnek, mivel folyamatos haladásra nem alkalmas. A táblát egy építkezés miatt helyezték el és hanyagságból hagyták ott. Ezt bizonyítja az is, hogy időközben leszerelték és a terület hivatalosan is parkolási övezetté vált. A fentiek folytán a szabálytalan parkolás megállapítása és a büntetés jogsértő. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az elsőfokú hatóság eljárási hibát követett el, amikor nem értesítette a felperest az ellene indított eljárásról. E tényt azonban nem értékelte hatályon kívül helyezési oknak, mivel a felperes élt fellebbezési jogával így az elsőfokú hatóság mulasztása az alperesi határozat jogszerűségére nem hatott ki. Az alperes esetében pedig nem állapított meg kézbesítési késedelmet, mivel az iratok tanúsága szerint az alperes időben kézbesített, a felperes volt az, aki csak a harmadszori megküldéskor vette át a küldeményt. A szabálytalan parkolás tekintetében osztotta az alperes álláspontját, miszerint a felperes egy létező tiltó tábla hatálya alatt parkolt az úttesten, amely tényt a fényképfelvételek igazoltak. A felperes e tényt nem tudta megcáfolni; az érintett terület ugyanis egyértelműen az úttest része, a tábla pedig az esemény idején ott volt, azt a közlekedésben részt vevők akkor sem bírálhatják felül, ha valóban hanyagságból maradt ott. Nincs jelentősége annak, hogy a táblát időközben eltávolították, ezért elutasította felperesnek a közlekedési hatóság megkeresésére vonatkozó bizonyítási indítványát. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A felperes elsődlegesen kérte, hogy a Kúria az ítéletet megváltoztatva, keresetének megfelelő döntést hozzon, másodlagosan kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új döntés meghozatalára utasítását. Álláspontja szerint az ítélet jogsértő, a KRESZ hibás értelmezésével sérti annak 10.§-át, valamint a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban:Pp.) 3.§-át. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan. A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Pp. 272.§
(2)bekezdése és a Pp. 275.§
(2)bekezdése alapján. A Kúria elsődlegesen a Pp. 3.§-ában foglaltak sérelmét vizsgálta. Megállapította, a felperes sem vitatta, hogy a felperesi szabályszegés idején a tábla az adott helyen volt, és a felperes ennek ellenére ott parkolt. Irreleváns, hogy később a táblát eltávolították és az is, hogy mi volt az eltávolítás oka. Nem hibázott tehát az elsőfokú bíróság akkor, amikor a felperes erre vonatkozó bizonyítási indítványát mellőzte. A Kúria vizsgálta a felperes által sérelmezett jogértelmezési "anomáliákat" is. Megállapította, egyezően az elsőfokú ítéletben foglaltakkal, hogy a KRESZ 10.§-a egyértelműen rendelkezik a közúti jelzőtáblák tartalma és elhelyezése tekintetében. A tábla tiltotta a megállást (parkolást) és nem vitásan az úttestnek a felperes által elfoglalt részére (is) vonatkozott. Az úttest fogalma a KRESZ 1. számú függelék f) pontjában jól követhető, egyszerű nyelvtani és logikai jogértelmezéssel meghatározható, a parkolásra igénybe vett terület nem vitásan az úttest részének tekinthető. Az elsőfokú ítélet a kereseti kérelemnek megfelelően vizsgálta az alperesi határozat jogszerűségét, és helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az alperes jogsértést nem követett el. Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, így erről rendelkezni nem kellett. A felperes személyes költségmentessége okán a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.)IM rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Budapest, 2012. szeptember 26. Dr. Sperka Kálmán sk. a tanács elnöke, dr. Rothermel Erika sk. előadó bíró, dr. Márton Gizella sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok