Fkf.296/2013/17 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdését is megjelöli. A vádlottak magánlaksértési cselekményénél a Btk. 176. §

(1)bekezdését, Fk. ... VI. r. vádlott esetében továbbá a

(4)bekezdését is megjelöli. ... az ügy .... r. vádlottja. IV. r. vádlott helyesen fk. .... E vádlott szabadságvesztés büntetésének végrehajtási fokozata fegyház. A vádlottakkal szemben alkalmazott mellékbüntetés helyes megnevezése közügyektől eltiltás. A .... napján született ... vonatkozásában a szülői felügyeleti jog megszüntetéséről szóló rendelkezést mellőzi. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Id. ... I. r., ... .... r., ...... ...I. r., fk. ... V. r. és fk. ... VI. r. vádlottak által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt is beszámítja a kiszabott szabadságvesztés büntetésekbe. A másodfokú eljárásban felmerült 85.340 (Nyolcvanötezer-háromszáznegyven) Ft bűnügyi költségből id. ... I. r. vádlott 12.000 (Tizenkettőezer) Ft-ot, ... .... r. vádlott 17.780 (Tizenhétezer-hétszáznyolcvan) Ft-ot, ... ...I. r. vádlott 12.000 (Tizenkettőezer) Ft-ot, fk. ... IV. r. vádlott 12.000 (Tizenkettőezer) Ft-ot, fk. ... V. r. vádlott 14.160 (Tizennégyezeregyszázhatvan) Ft-ot, fk. ... VI. r. vádlott 17.400 (Tizenhétezer-négyszáz) Ft-ot köteles megfizetni. Indokolás: Az első fokon eljárt törvényszék id. ... I. r., ... II. r. (az ítélet rendelkező részében I. rendűként megjelölt), ... ...I. r., ifj. ... IV. r., fk. ... V. r. és fk. ... VI. r. vádlottak bűnösségét 1 rb. társtettesként elkövetett emberölés bűntettének kísérletében (Btk. 166. §

(2)bekezdés a), d), f) pontok), 1 rb. társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntettében (Btk. 176. §

(2)bekezdés a), c), d) pont

(4)bekezdés) állapította meg. Ezen túl I. és .... r. vádlottakat 3-3 rb. kiskorú veszélyeztetésének bűntettében (Btk. 195. §

(1)bekezdés) mondta ki bűnösnek. Ezért I., II. és III. r. vádlottakat halmazati büntetésül életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte megállapítva, hogy id. ... I. r. vádlott legkorábban 40 év után, ... II. r. vádlott legkorábban 35 év múlva, míg ... III. r. vádlott legkorábban 30 év múlva bocsátható feltételes szabadságra. E vádlottakat mellékbüntetésként 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Ifj. ... IV. r. vádlottat halmazati büntetésül 15 évi fiatalkorúak börtönbüntetésre ítélte. Fk. ... V. r. vádlottat 10 évi fiatalkorúak börtönbüntetésre ítélte. E vádlottakat mellékbüntetésül 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Fk. ... VI. r. vádlottat halmazati büntetésül 5 évi fiatalkorúak börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Valamennyi vádlott esetében beszámította a szabadságvesztés tartamába az előzetes fogvatartásban töltött időt. Id. ... I. r. vádlott szülői felügyeleti jogát ... és ... gyermekei vonatkozásában, míg id. ... I. r. és ... II. r. vádlottak szülői felügyeleti jogát ..., ..., ... és ... kiskorú gyermekeik vonatkozásában megszüntette. Rendelkezett a bűnjelek sorsáról és a bűnügyi költség viseléséről. I. r. vádlott és védője elsőként az emberölési cselekmény vonatkozásában felmentés érdekében, másodlagosan enyhítésért fellebbeztek. I. r. vádlott fellebbezésének írásbeli indoklásában arra hivatkozott, hogy a rendőrség és ügyvédje befolyásolta, hogy felesége rá terhelő vallomást tegyen, amit a felesége is megerősített. Arról is tájékoztatták a nyomozás során, hogy ... terhelő vallomást tett rá. Álláspontja szerint 40 évre történő elítélése feltételezés alapján történt. Védője is utalt az elsőfokú bíróság előtti perbeszédében arra, hogy az eljárás során nem derült ki, kinek mi volt a szerepe. Sérelmezi, hogy a törvényszék nem vette figyelembe a baltával kapcsolatos szakértői véleményt. A balta nyelén nem volt vérnyom és 20 percen belül lefoglalásra kerültek. Továbbá azt is állítja, hogy a sértett bántalmazása a lakás folyosóján történt, mert a sértett őt a folyosóra kilökte, ahol ő elesett és ... emelte le róla a ráesett sértettet, ...nét pedig nem bántotta. Bűnösségét annyiban ismeri el, hogy nem figyelt kellően a gyerekeire, jogosan ítélheti el a bíróság kiskorú veszélyeztetésért és magánlaksértésért, de emberölésért nem. Sérelmezi, hogy a törvényszék nem tartott helyszíni szemlét. Kétségbe vonja ...-né és ... vallomását. Hivatkozott a sértettel történő korábbi összetűzésére, amiért 10 hónapi börtönt kapott 3 évre felfüggesztve. Álláspontja szerint a bv. intézetben tartózkodó ...-nak érdekében állt olyan vallomást tenni, amelyet tett. ... hamisan tanúskodott. Ugyancsak kétségbe vonja ... vallomását, akinek 2 év után jutott eszébe, hogy ő megfenyegette. Végül álláspontja szerint a múltja miatt ítélték el. 1981-ben volt egy halált okozó testi sértése, amire most is hivatkoznak. Azt kéri, hogy kisebb gyermekei látogathassák, velük jó a kapcsolata amikor a nevelőszülők látogatni hozzák a kicsiket. II. r. vádlott és védője elsőként felmentésért, másodsorban enyhítés érdekében nyújtottak be jogorvoslatot. II. r. vádlott az ítélőtáblához

1. február 18-án érkezett beadványában nyomatékos enyhítő körülményként kéri figyelembe venni családi, személyi körülményeit. Szülei italoztak, apja bűnöző életmódot folytatott, szeretetet, nevelést nem kapott, iskolába nem járt, írni-olvasni nem tud. 15 évesen Budapestre ment, ahol prostitúcióból élt, majd ...-nal 5-6 évig. Ebből a kapcsolatból 2 kiskorú gyermeke született, akik nevelőszülőkhöz kerültek. ... rendszeresen italozott és börtönbe került. ...-vel történt megismerkedése után reménykedett, hogy élete rendeződik. Nevelte élettársa 5 gyermekét és szült 5 gyermeket. Később a kapcsolatuk megromlott, mert a nevelt gyermekek nem akartak neki szót fogadni. A bűncselekmény kitervelésében, előkészítésében nem vett részt. Arra lett figyelmes, hogy a sértettnél éjszaka ég a villany és tompa puffanásokat hallott. Átment és azt látta, hogy a sértett és élettársa dulakodnak, a vádlott társak késsel, kapával, baltával bántalmazták, szurkálták. Nem követett el a sértett sérelmére bűncselekményt, hanem ellenkezőleg, meg akarta akadályozni. Sajnálja ami történt, a családtól bocsánatot kér. Enyhítést szeretne, ügyének méltányos elbírálását kéri, beadványát két tanú előtt értelmezés után, mint akaratával mindenben egyezőt +++ -tel ellenjegyezte. III. r. és IV. r. vádlottak és védőik ugyancsak felmentés, másodsorban enyhítés érdekében fellebbeztek. V. r. vádlott védője és az eseti gondnok enyhítés érdekében jelentett be jogorvoslatot. VI. r. vádlott enyhítésért, védője eltérő jogi minősítés, téves jogi következtetés miatt felmentésért és enyhítésért fellebbezett. Az ügyész a nyilatkozattételre fenntartott 3 napon belül az ítéletet valamennyi vádlott vonatkozásában tudomásul vette. A fellebbviteli főügyészség átiratában az iratok tartalma alapján a tényállás kisebb mértékű kiegészítését indítványozta, így a cselekmény elkövetésének időpontja, a gyermekkorú sértettek születési idejének feltüntetése, az 5.BK.290/2006/
2. számú ítélet tényállásának részletes rögzítése, a vádlottak előéleti adatainak és az előzetes fogvatartásban töltött idő pontosítása, és a kisebb elírások javítása érdekében. Álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a gyk. sértett sérelmére megvalósított cselekvőségeket egyáltalán nem minősítette, de arra sem utal, hogy azok a több emberen elkövetett emberölés kísérletének törvényi egysége keretei között értékelhetők lennének. Indítványozta az ítélet rendelkező részében ... vádlott rendűségének a pontosítását, IV. r. vádlott esetében az ifj. helyett az fk. megjelölést, továbbá valamennyi vádlott terhére 1-1 rb. a Btk.
3. §

(3)bekezdés szerint minősülő és büntetendő emberölés előkészülete bűntettének megállapítását, IV. r. vádlott esetében a beszámításról szóló rendelkezés kiegészítését és ... esetében a szülői felügyeleti jog megszüntetéséről szóló rendelkezés mellőzését I-II. r. vádlottak tekintetében, mivel nevezett a 18. életévét betöltötte. Ezen túl a cselekménynek az elsőfokú ítéleti minősítéstől való eltérése okán a Be. 358. §

(1)bek. f) pontjára a fellebbezés elintézésének előkészítése körében a vádlottak és védők figyelmének felhívását. Ez utóbbi körben az ítélőtábla a tárgyalás előkészítése során a fellebbviteli főügyészség indítványát osztotta. és az eltérő minősítésről a vádlottakat és védőket tájékoztatta. A védelmi fellebbezések folytán az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a Be. 361. §

(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésen a Be. 348. §

(1)bekezdése alapján - figyelemmel a Be. 554/B. § gc) pontjára és az 554/C. §-ban írtakra is - teljes terjedelmében felülbírálatának körébe vonta a meghozatalát megelőző eljárással együtt. A nyilvános ülésen id. ... I. r. vádlott védője a felmentést célzó jogorvoslatát az élet elleni cselekmény vonatkozásában fenntartotta, mivel védence élet kioltására alkalmas eszközzel a sértettet nem bántalmazta. Vitatta az előre kiterveltség és a különös kegyetlenséggel elkövetés minősítő körülmények megállapíthatóságát is. Indítványozta az emberölés előkészületének bűntettében történő bűnösség megállapítására irányuló ügyészi indítvány elutasítását, másodlagosan a büntetés lényeges enyhítését kérte. II. r. vádlott védője jogorvoslatának irányát fenntartotta. Álláspontja szerint kétséget kizáróan nem nyert bizonyítást, hogy védence szándéka az ölési cselekményre kiterjedt volna és bármilyen módon abban részt vett volna. Cselekménye nem minősülhet társtettesként elkövetettnek, a legsúlyosabb esetben felbujtó, esetleg bűnsegédi magatartás állapítható meg a terhére. Ugyancsak vitatta a különös kegyetlenséggel történő elkövetés megállapíthatóságát. A büntetés lényeges enyhítését indítványozta, tettarányos büntetés kiszabását kérte a vádlott javára értékelhető nyomatékos enyhítő körülmények figyelembe vételével. III. r. vádlott védője fellebbezését változatlan tartalommal fenntartotta. E vádlott szándéka emberölésre nem terjedt ki és nem állapítható meg terhére az előre kitervelten elkövetés sem. A különös kegyetlenség mint minősítő körülmény megállapíthatóságát illetően osztotta I. r. vádlott védőjének érvelését. Álláspontja szerint védencének büntetőjogi felelőssége legfeljebb testi sértés bűntettében állapítható meg. Beismerő vallomására és az ítélet belső arányosságára is figyelemmel a büntetés lényeges enyhítését indítványozta. IV. r. vádlott védője a felmentésre irányuló fellebbezést fenntartotta, úgy ítélte meg, hogy az ölési szándékra kétséget kizáró bizonyítékok hiányában nem lehet következtetni. Másodlagosan enyhítésre irányulóan is előterjesztette jogorvoslatát. Az ölési cselekmény minősítő körülményeivel és a fellebbviteli főügyészségnek a további bűncselekmény megállapítását célzó indítványával kapcsolatban csatlakozott az I. r. védője által előadottakhoz. V. r. vádlott védője enyhítésre irányulóan fellebbezett, melyet fenntartott. Álláspontja szerint a tényállás nem helytálló abban a vonatkozásban, hogy V. r. vádlott büntetőjogi felelőssége a sértett sérelmére elkövetett cselekmény kapcsán is megállapításra került. Utalt arra is, hogy a szülők az enyhébb büntetés reményében próbálták meg gyermekeiket rávenni, hogy vállalják el a bűncselekmény elkövetését. Védence csupán sértett sérelmére követett el bűncselekményt, amit el is ismert és ő volt az egyedüli, aki a sértett családtól bocsánatot kért. A nyomatékos enyhítő körülmények a büntetés lényeges enyhítését indokolják. Az előkészületi cselekmény tekintetében a fellebbviteli főügyészség indítványának elutasítását kérte. VI. r. vádlott védője jelezte, hogy tévesen került megjelölésre fellebbezésének iránya, amely helyesen a minősítés megváltoztatására és kizárólag enyhítésre irányult. VI. r. vádlott esetében kétséget kizáróan csak azt lehetett megállapítani, hogy a helyszínen jelen volt, objektív bizonyíték nem merült fel arra vonatkozóan, hogy a sértetteket bármi módon bántalmazta volna, ezért társtettesi magatartás helyett bűnsegédi magatartás megállapítását indítványozta és a büntetés enyhítését. A további bűncselekmény megállapíthatóságára irányuló ügyészi indítvány elutasítását is indítványozta. A fellebbviteli főügyészség nyilvános ülésen jelen lévő képviselője az átiratában foglaltakat változatlan tartalommal fenntartotta. Kiemelte, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor gyk. ... sérelmére megvalósított cselekvőségeket egyáltalán nem minősítette, de arra sem utalt, hogy azok a több emberen elkövetett emberölés kísérletének törvényi egység keretei között értékelhetők lennének. Több olyan jogesetre utalt, amelyek egyébként az elsőfokú bíróság jogi minősítésének és a társtettesi elkövetés megállapításának helyességét támasztják alá. A már jelzett indítványokon túlmenően IV. r. vádlott büntetés-végrehajtási fokozatának megváltoztatását is indítványozta arra tekintettel, hogy nevezett a 21. életévét már betöltötte. Végül kifejtette álláspontját azon védői indítványokkal kapcsolatosan, amelyek a minősítő körülmények megállapíthatóságával összefüggésben hangoztak el, továbbá az enyhébb minősítés megállapítását célozták a ... sértett sérelmére elkövetett cselekménynél. Az ítélőtábla a felülbírálat során megállapította, hogy a törvényszék a perrendi szabályok maradéktalan betartásával eljárva igen széles körű bizonyítást folytatott és ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett. Az általa megállapított tényállás megalapozott, az iratok tartalma alapján (Be. 352. §

(1)bekezdés b) pontja) csupán kisebb kiegészítésekre, illetve pontosításokra szorul az alábbiak szerint: Id. ... I. r. vádlott esetében az ítélet

1. oldal alján a legutóbbi büntetésének a történeti tényállását szükséges rögzíteni. A Mátészalkai Városi Bíróság 5.Bk.299/2006/
2. sz. ítéletében a következő tényállást állapította meg: ... I. r. és ...II. r. vádlottak
3. szeptember
4. napján este .... sörözőben szórakoztak, majd zárórakor készülődtek a helységet elhagyni. Ekkor a szintén ugyanitt tartózkodó ... III. r. vádlott provokálni kezdte az I. és II. r. vádlottakat, majd a szórakozóhelyet elhagyták. Az italbolt előtt I. és III. r. vádlottak dulakodni kezdtek, ezalatt II. r. vádlott a szórakozóhelyre visszament, majd innen kimenve a dulakodásnak véget vetett. Ekkor a vádlottak mindhárman lakóhelyük felé indultak. Miután az I. és II. r. vádlottak bementek a .... szám alatti lakásba, rövid idő elteltével a lakás előtt megjelent III. r. vádlott és kezében egy kaszával fenyegetőzni kezdett. Ekkor II. r. vádlott kiment hozzá és felszólította, hogy cselekményét hagyja abba, majd a kaszát a III. r. vádlottól elvette, mire a III. r. vádlott haza indult. Rövid idő múlva azonban III. r. vádlott ismét megjelent a II. r. vádlott lakása előtt, ekkor kezében egy ásóval kezdett fenyegetőzni. Ekkor a II. r. vádlott ismét kiment, próbálta megnyugtatni a III. r. vádlottat, aki azonban az ásót a II. r. vádlott felé dobta, amely a II. r. vádlottat a fején találta el. Ezután a III. r. vádlott a helyszínről eltávozott, majd rövid idő múlva oda ismét visszatért kezében egy karóval és szitkozódni kezdett. Ekkor I. és II. r. vádlottak kimentek az utcára, odamentek a III. r. vádlotthoz, aki a nála lévő karóval feléjük támadt. A II. r. vádlott azonban elvette a karót a III. r. vádlottól és azzal, míg az I. r. vádlott a kezében lévő bottal ütlegelni kezdték a III. r. vádlottat, aki a bántalmazás következtében a földre került. Eközben érkezett a helyszínre ... sértett, akit a II. r. vádlott a nála lévő bottal egy alkalommal fejen ütött. Ezt követően a vádlottak a dulakodást abbahagyták, a helyszínről eltávoztak. A bántalmazás következtében ... sértett az arc és a rágóízület területének nyílt sérülését, illetve a fül sérülését szenvedte el, mely sérülései 8 napon túl, ténylegesen 10-12 nap alatt gyógyultak. A dulakodás közben III. r. vádlott orrcsonttörést, az arckoponya törését, a fej repesztett sérülését, illetve a mellkas zúzódásos sérülését szenvedte el, e sérülései 8 napon túl gyógyultak. II. r. vádlott a dulakodás során a fej repesztett sérülését szenvedte el, mely sérülés 8 napon belül gyógyult. Figyelemmel az elkövetés eszközére, a sérülés keletkezésének a helyére is a III. r. vádlott szándéka súlyosabb sérülés okozására irányult, melynek elmaradása csupán a véletlennek volt köszönhető. Fentieket azért látta indokoltnak az ítélőtábla rögzíteni, mert e vádlott védekezése során többször hivatkozott a sértettel fennálló korábbi konfliktushelyzetre, amelyet akként értékelte, hogy az ügynek ő volt a sértettje és mégis ő kapott felfüggesztett szabadságvesztés büntetést. Továbbá a sértettel szemben fennálló sérelmét módjában állt volna több alkalommal is megtorolni, például úgy, hogy autóval elüti, de ezt nem tette és ebből következően most sem állt szándékában az életére törni. A vádlottak előéleti adatai körében II. r. vádlott esetében a Nyíregyházi Városi Bíróság
5. február
6. napján kelt és jogerőre emelkedett 21.B.1994/2002/
7. számú ítéletével a pártfogó felügyelet szabályainak megszegése miatt rendelte el az ítélet
8. oldal
9. pontjában feltüntetett 1 évi börtönbüntetés végrehajtását. ... III. r. vádlott esetében az ítélet
10. oldal
11. bekezdésében rögzített, a Mátészalkai Városi Bíróság 21.Bk. 31/2010/
12. sz. végzésében a Nyíregyházi Városi Bíróság 7.B.235/2008/
13. sz. ítéletében alkalmazott próbára bocsátást kimondó rendelkezést is hatályon kívül helyezte. Fk. ... IV. r. vádlott a Nyíregyházi Városi Bíróság 2.B.902/2011/
14. sz. ítéletével kiszabott 1 év 8 hónapi börtönbüntetését tölti
15. december hó
16. napjától jelenleg is. A történeti tényállás a következők szerint pontosítandó: A
17. oldal utolsó bekezdésében az első mondat
18. sorában „erősen ittas állapotba kerültek…”. A
19. oldal
20. bekezdésében III. r. vádlott élettársának neve helyesen: .... Ugyanezen oldal utolsó előtti bekezdésében fk. ... ...-én, kiskorú ... ...-én, míg kiskorú ... .... napján született. A rendelkező részben ... a II. r. vádlott, IV. r. vádlott megjelölése helyesen fk. .... Az így kiegészített tényállás mentes a Be.
21. §

(2)bekezdésében felsorolt hiányosságoktól, a másodfokú eljárásban irányadónak tekintendő. A vádlottak és védőik abban az irányban terjesztettek elő védekezést, hogy a vádlottak szándéka emberi élet(

1. ek)kioltására nem irányult, különösen nem egy egész család likvidálására. ... II. r. vádlott és VI. r. vádlott védője a megállapított társtettesi elkövetést is vitatta. Ezen túlmenően az előre kitervelten és a különös kegyetlenséggel elkövetés, mint minősítő körülmények megállapíthatóságát ugyancsak támadták. Végül a védők egyezően érveltek abban a körben, hogy a vádlottak terhére további bűncselekmény elkövetése, nevezetesen gyk. ... sérelmére emberölés előkészülete bűntette nem állapítható meg. Az ítélőtábla a vádlottak és védőik érvelését javarészt nem találta megalapozottnak, kivéve az újabb bűncselekmény megállapíthatósága körében kifejtetteket. Az elsőfokú bíróság a vádlottak védekezésének vizsgálatára körültekintő figyelmet fordított. A vádlottak az eljárás folyamán többféle, egymásnak, de több esetben önmaguknak is ellentmondó vallomásokat tettek, szemben ... sértettnek az eljárás során végig egybehangzó vallomásával és a vádlottak által több ponton kétségbe vont ... vallomásának. A vádlottak védekezéseit cáfolta az igazságügyi orvos-szakértői vélemény is, így a sértett bántalmazásának mozzanatait illetően is. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok értékelése során logikai hibát nem vétett, azok olyan zárt logikai láncot alkottak, amelyből alappal vonható következtetés arra, hogy a vádlottak valamennyien az élet kioltására irányuló szándékkal mentek a sértett portájára és szándékuk az egész család likvidálása volt. A minősítő körülmények sorában a több emberen elkövetés és a 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetés megállapíthatósága ténykérdés. A vádlottak és védőik által vitatott előre kiterveltség illetve különös kegyetlenség tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletének 31-32. oldalán kimerítő magyarázatot adott, melynek megállapítását az ítélőtábla osztott. Csupán megjegyzi az ítélőtábla, hogy az előre kiterveltség megállapíthatóságának nem feltétele, hogy az elkövető(
2. k)hosszabb időn át tervezze a cselekmény elkövetését. Az ölési cselekmény részleteinek az átgondolásához szükséges időtartamot ahhoz mérten indokolt vizsgálni, hogy a tettes(
3. ek)az ölésnek milyen véghezviteli módját határozta el. Az előre kiterveltséget a tervszerűség és céltudatosság jellemzi, amelynél a cselekmény előre átgondolása nem köthető meghatározott időtartamhoz (BH.1999. évi 436.sz.). Az irányadó tényállás szerint a vádlottak a családfővel egyetértve különböző - élet kioltására alkalmas - szerszámokat vettek magukhoz, amelyeknek a megélezésére is gondot fordítottak, majd várakoztak addig, amíg a sértettnél már nem égett a villany, „Ma éjszaka a sértettnek meg kell halnia, készüljön mindenki” - mondta ... I. r. vádlott (... vallomása). Az elsőfokú bíróság alappal vont következtetést e minősítő körülményre. A különös kegyetlenséggel történő elkövetés, amely eredetileg minősítő körülményként az ügyészi vádban nem szerepelt, ugyancsak törvényesen került megállapításra. E minősítő körülmény megállapításánál döntő szerepe az emberiességi és erkölcsi szempontoknak van. Tárgyi oldalon, ha a sértett életének kioltása a szokásostól lényegesen eltérő embertelenséggel, lelketlenséggel, brutalitással, gátlástalansággal, a sértett emberi méltóságának a mély megalázásával, az emberi mivoltából kivetkőzve történik (BJD. 2946.). Jelen esetben a vádlottak rohamszerű támadása, a hidegvérűség, a gátlástalanság alapot adott e minősítő körülmény megállapítására. Az ítélőtábla azt is megállapította, hogy az elsőfokú bíróság nem terjeszkedett túl a vádon, figyelemmel az 1/2007. Büntető Kollégiumi véleményben írtakra is. Ami pedig a társtettesi elkövetést illeti, ... I. r. vádlott felhívásával mindenki egyetértett, szerszámok után néztek, élesítették, tudták, hogy a cél a család likvidálása. A társtettesség alanyi oldalon megkívánja a több elkövető között az élet kioltására irányuló akarategységet, tárgyi oldalon pedig az ölési cselekmény elkövetésében való részvétel fogalmán nem csak a cselekményt közvetlenül előidéző véghezviteli magatartást tekinti, hanem minden, a tényállás szerinti ölési cselekményt kiegészítő egyéb olyan magatartást is, amely a többi társ magatartásával együtt vezet a sértett(
4. ek)életének a kioltására. Nem osztotta az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészségnek a gyk. ... sérelmére a további bűncselekmény megállapíthatóságát, e körben egyetértett a védelmi álláspontokkal, amelyek e bűncselekmény megállapításának elutasítására irányultak. A főügyészség vádiratában a 3. oldalon kerültek rögzítésre az alábbiak: - „a vádlottak azzal a szándékkal indultak ... szám alatti házához, hogy végeznek a családdal, különösen ... sértettel”. „I. r. id. ... vádlott kiabált, hogy öljétek az aprajától a nagyjáig, de a többi vádlott is kiabálta, meghaltok mindőtök”. „… jobbra nyíló szülői hálószobához mentek, ahol a ... és ....né sértetteken kívül gyk. ... is aludt.” Az elsőfokú bíróság irányadó tényállásában megállapította (ítélet 12. oldal 5. bekezdés): „… felébredt és felkelt az ágyból ... sértett is, aki ekkor az ágyon velük együtt alvó 9 éves ....ra rádobta a paplant.” A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint a vádlottak terhére további 1-1 rb. a Btk. 166. §

(3)bekezdése szerint minősülő és büntetendő emberölés előkészületének bűntette is róható. Az ítélőtábla e körben azt vizsgálta, hogy a vádlottak cselekménye gyk. ... esetében térben és időben elkülönült-e, ha igen a vádlottak terhére a többletmagatartás értékelendő. Jelen esetben a tényállásból az volt megállapítható, melyet az elsőfokú bíróság pontosan leírt: „öltétek az aprajától a nagyjáig” (ítélet

1. oldal
2. bekezdés). Ebből arra vonható következtetés, hogy a vádlottak egységes akarat elhatározással a teljes család megölésére készültek azonos alkalommal, helyen és időben. A Legfelsőbb Bíróság 5/
3. Büntető jogegységi határozata kimondta, hogy a törvény külön rendelkezése szerint büntetendő előkészületi cselekmények általában attól függően minősülnek egy vagy többrendbeli előkészületnek, hogy az előkészületi cselekmények alanyának célja egy vagy több bűncselekmény elkövetésére irányul. Az emberölés előkészületének bűntette többrendbelinek minősül, ha az alanyának célja több ember megölésére irányul. Az ítélkezési gyakorlat egységes abban, hogy a kísérletbe, illetőleg a befejezett cselekménybe ugyanennek a bűncselekménynek az előkészülete beleolvad. Az általánosan elfogadott halmazati szabályok szerint, ha a bűncselekmény (legalább) kísérleti szakba jut, emellett ugyanannak a bűncselekménynek az előkészületét nem lehet bűnhalmazatban megállapítani. Mindezek alapján az ítélőtábla az e körben az ügyészi indítvány elutasítására irányuló védelmi indítványokat alaposnak találta. A vádlottaknak gyk.... sérelmére értékelhető cselekménye az egész részét képezte és önállóan nem minősül, azonban a büntetés kiszabása során a vádlottak terhére értékelendő. A kifejtettek alapján a vádlottak terhére rótt valamennyi bűncselekményt helyesen minősítette az elsőfokú bíróság, csupán a jogszabályi megjelöléseket volt szükséges pontosítani, így az emberölési cselekménynél a Btk.
4. §

(1)bekezdésének a megjelölését, valamint a magánlaksértésnél a Btk. 176. §

(1)bekezdésének a felhívását, továbbá - bár az ún. kisítélet tartalmazza, fk. ... VI. r. vádlottnál elmaradt a rendelkező részben a Btk. 176. §

(4)bekezdésének rögzítése. A vádlottak terhére megállapított további bűncselekmények elkövetését a vádlottak sem vitatták. A büntetés kiszabása során irányadó bűnösségi körülményeket az elsőfokú bíróság hiánytalanul feltárta és valamennyi vádlott esetében kifogástalanul és körültekintően vizsgálta. A kiszabott büntetések belső aránya megfelelő, tettarányos. A büntetések enyhítésére irányuló fellebbezések nem alaposak. I-II-III. r. vádlottak személye olyan kimagaslóan veszélyes a társadalomra, hogy velük szemben a legszigorúbb büntetés, tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés alkalmazása indokolt. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi lehetősége cselekvőségük arányában került megállapításra. Az ítélőtábla kiemeli, hogy a vádlottak cselekményében megnyilvánuló brutalitás, figyelemmel a lakókörnyezet biztonságára, amely a közbiztonságot is érinti olyan fokú társadalomra veszélyességet hordoznak, amelyek a büntetések enyhítését nem tették lehetővé. IV. r. fk. ... a másodfokú határozathozatal időpontjában 21. életévét betöltötte, ezért a Btk. 111. §

(4)bekezdésére figyelemmel a Btk. 42. §

(2)bekezdés

1. pontja alapján a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház. A vádlottakkal szemben helyesen alkalmazott mellékbüntetés, ahogyan az az ítélet indokolásában is szerepel közügyektől eltiltás, melynek jogszabályi megjelölése - tekintettel az elkövetéskori jogszabályok alkalmazására - a Btk. 53-
2. §-ai (ítélet
3. oldal
4. bekezdés). Az .... napján született ... a másodfokú határozat meghozatalakor
5. életévét betöltötte, ezért I. r. vádlott vonatkozásában e gyermekkel szemben alkalmazott szülői felügyeleti jog megszüntetésére irányuló rendelkezés okafogyottá vált, ezért azt a másodfokú bíróság mellőzte. Fentiek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a jelzett körben a Be.
6. §

(1)bekezdése alapján megváltoztatta, egyéb helyes rendelkezéseit a Be. 371. §

(1)bekezdésére utalással helybenhagyta. A másodfokú eljárásban az előzetes letartóztatásban töltött idő további beszámításáról - a jelenleg más ügyben jogerős szabadságvesztés büntetését töltő fk. ... IV. r. vádlott kivételével - a Btk. 99. §

(1)bekezdése alapján, míg a bűnügyi költségről a Be. 381. §

(1)bekezdése szerint történt rendelkezés. Debrecen,

1. június
2. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Nagy Éva sk. a tanács tagja. Záradék: A Nyíregyházi Törvényszék 3.Fk.879/2010/
3. számú ítélete a másodfokú ítéletben írt változtatással
4. június
5. napján valamennyi vádlott tekintetében jogerős és végrehajtható. Debrecen,
6. június
7. . Balla Lajos sk. a tanács elnöke