← Magyarország

Mfv.11184/2010/7 – Kúria

Mfv.III.11.184/2010/7.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt felperesnek jogtanácsos által képviselt Minisztérium Közgazdasági és Pénzügyi Hivatal alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon 16.M.2721/

  1. szám alatt indított és a Fővárosi Munkaügyi Bíróság
  2. október 14-én hozott 16.M.2721/2010/
  3. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
  4. május 23-án megtartott tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 16.M.2721/2010/
  5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen az alperesnek 15 nap alatt 30.000 (Harmincezer) forint elsőfokú bírósági és felülvizsgálati eljárási költséget. Az elsőfokú bírósági és a felülvizsgálati eljárás során felmerült illetéket a magyar állam viseli. I n d o k o l á s Felperes a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja volt,
  6. december 30-tól nyugállományban van. Felperes a szakközépiskolai tanulmányi idejének figyelembevételét kérte szolgálati idő beszámítása szempontjából, azonban ezen igényét a HM Közigazgatási és Pénzügyi Ügynökség Illetmény, Munkaügyi és Nyugdíjmegállapító Igazgatósága elsőfokú határozatával elutasította, majd a fellebbezése folytán eljárt Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere másodfokú határozatával a fellebbezést elutasította és az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Felperes a szolgálati idő beszámítása iránti keresetét elbírálva a Fővárosi Munkaügyi Bíróság a kereseti kérelemnek megfelelő döntést hozott akkor, amikor 23.M.4692/2008/
  7. számú ítéletével hatályon kívül helyezte mindkét fokú közigazgatási határozatot és megállapította, hogy a felperes szolgálati idejébe beszámít az
  8. szeptember 1-től
  9. június 16-ig a Gépgyártástechnológiai Szakközépiskolában folytatott tanulmányi időszak. Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága az Mfv.III.11.052/2008/
  10. számú ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában a Legfelsőbb Bíróság elsődlegesen arra mutatott rá, hogy azt a minisztertanácsi határozatot, amire mint jogot alapító jogforrásra a felperes hivatkozott, csak
  11. június 24-én hozták, hirdették ki visszamenő hatály nélkül, ezen túlmenően a Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsa által hozott 4/
  12. KPJE jogegységi határozatot az Alkotmánybíróság a 23/2009.(III.6.) AB határozatával megsemmisítette. Ezen alkotmánybírósági határozat kimondta azt is, hogy a minisztertanácsi határozat normatartalommal nem rendelkezik és ennek nyomán nem fogadtak el egyetlen olyan jogszabályt sem, amely a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolában töltött időt akár munkajogi, akár társadalombiztosítási szempontból jogszerző időnek ismerte volna el. A Közigazgatási és Pénzügyi Ügynöksége határozatával a
  13. december 30-tól szolgálati nyugdíjas felperes részére havi 206.639 Ft szolgálati nyugdíjat állapított meg, egyben a szakközépiskolai tanulóidőt szolgálati időként elismerő határozatait visszavonta, utalva a Legfelsőbb Bíróság ítéletében foglaltakra és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  14. évi CXL. törvény (Ket.)
  15. §

(1)és
(2)bekezdésében írtakra. Felperes fellebbezése folytán eljárt Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere a fellebbezést elutasította idézve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (Hjt.) 259. §
(6)bekezdését, miszerint csak a hivatásos állomány tagjaira terjed ki a törvény e rendelkezésének hatálya és csak az
  1. január 1-je után megkezdett tanulmányi idő számítható be az egyéb feltételek fennállása esetén. A határozatot felperes keresettel támadta meg a munkaügyi bíróság előtt és annak hatályon kívül helyezését kérte. Hivatkozott arra, hogy szakmunkásképzésben részesült, alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg és az új Hjt. rendelkezéseinek alperesi értelmezése - álláspontja szerint - diszkriminatív. Az alperes a kereset elutasítását kérte. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 16.M.2721/2010/
  2. számú ítéletével a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere határozatát - a
  3. február 19-én kelt határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Ítéletének indokolásában idézte a munkaügyi bíróság a Hjt.
  4. §
(6)bekezdésében írt rendelkezést és hivatkozott a Hjt.
  1. §-ában írtakra, amely a törvény személyi hatályát határozza meg és e szerint a hatálya a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak szolgálati jogviszonyára és társadalombiztosítási ellátására terjed ki. Idézte a bíróság még a Hjt.
  2. §
(2)bekezdését is, miszerint e törvény rendelkezései - a reájuk vonatkozó mértékben - az önkéntes tartalékos katonákra, az állományból nyugállományba helyezett személyekre, valamint a törvényben meghatározott esetben és körben az állomány tagjainak hozzátartozóira és a nyugállományúak hozzátartozóira is kiterjed. A Hjt. 259. §
(6)bekezdése alapján az alperesnek
  1. március 31ig hivatalból - a
  2. évi CXLII. törvény (T.)
  3. §
(3)bekezdése szerint - ismételten el kellett bírálnia az állomány tagjának szakközépiskolai tanulmányi idejét és ennek társadalombiztosítási beszámítása érdekében benyújtott és korábban elutasított kérelmét. A fent idézett törvény módosításához fűződő törvényi indokolás szerint új jogcímen a szakközépiskolai időt kizárólag a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke szempontjából engedték beszámítani. Mivel a felperes szolgálati idejének meghatározása és a szolgálati nyugdíjak mértékének megállapítása az alperes hatáskörébe tartozik és az új eljárásban figyelembe kell venni az 1973-tól 1977-ig terjedő szakközépiskolai tanulmányi időt, ezért a Pp. 339. §
(1)bekezdése szerint határozott a munkaügyi bíróság. A munkaügyi bíróság ítélete ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel a Pp. 270. §
(2)bekezdésére, jogszabálysértésre hivatkozással és a munkaügyi bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján. A felülvizsgálati kérelem indokai szerint a 2010. január 1-től hatályos Hjt. 259. §
(6)bekezdése csak az állomány tagjaira vonatkozóan tartalmaz rendelkezést. A Hjt. 1. §
(1)és
(2)bekezdése a törvény személyi hatályát szabályozza azzal, hogy ahol a törvény nyugállományúnak állapít meg jogot vagy kötelezettséget, ott nevesít is. A felperes szolgálati viszonya nyugállományba vonulása folytán
  1. december 29-én megszűnt, így reá ezen törvényi rendelkezés nem terjed ki. Utalt arra is, hogy a felperes tanulmányi időszaka
  2. és
  3. év között állt fenn, a rendelkezés pedig eleve csak az
  4. januártól kezdődő tanulmányi időszak beszámítását tette lehetővé. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében ítéletének hatályban tartását kérte. a munkaügyi bíróság A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
  5. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alapos. Elsődlegesen utal a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a jelen per elbírálása során a felülvizsgálati kérelem keretei között [Pp. 275. §
(2)bekezdés] abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a munkaügyi bíróság által hozott jogerős ítélet megfelel-e a törvényi rendelkezéseknek. A felperes a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolában töltött tanulmányi idejének szolgálati időbe való beszámítására irányuló igényét a 2010. január 1-től hatályos Hjt. 259. §
(6)bekezdésére alapította. E rendelkezés szerint a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke szempontjából figyelembe kell venni a szakmunkásképzést végző szakközépiskolában
  1. január 1-je és
  2. március 15-e között töltött tanulmányi időt is, amennyiben a képzés szakmunkásként való foglalkoztatásra adott jogosultságot és annak beszámítását az állomány tagja
  3. március 31-ig kezdeményezte. Ezzel összefüggésben rendelkezett a T.
  4. §
(3)bekezdése akként, hogy a Hjt. 259. §
(6)bekezdése alapján
  1. március 31-ig ismételten el kell bírálni az állomány tagjának korábban szakközépiskolai tanulmányi idő társadalombiztosítási beszámítása érdekében benyújtott és elutasított kérelmét. A munkaügyi bíróság ugyan rögzítette azt, hogy a felperes
  2. december 30-tól nem minősül az állomány tagjának, hiszen nyugállományú, de a Hjt.
  3. § értelmezéséből arra következtetett, hogy a törvény hatálya a felperesre is kiterjed. A munkaügyi bíróság döntése téves. A Hjt.
  4. §-a azt a személyi kört határozza meg, amelyre általában kiterjed a törvény hatálya. A törvény indokolásából azt lehet megállapítani, hogy a törvény hatálya az MH különleges közszolgálatot teljesítő hivatásos, illetve szerződéses állományú tagjainak szolgálati viszonyára és társadalombiztosítási ellátására tartalmaz rendelkezéseket és őrájuk terjed ki. A közszolgálat különleges jellege kihat a szolgálatot teljesítők hozzátartozóira is. Ezért kiterjed a törvényben meghatározott egyes jogosultságok, kedvezmények tekintetében a hozzátartozókra is, továbbá kiterjed a honvédséghez való kötődés és egyes részjogosultságok vonatkozásában a nyugállományba helyezettekre, valamint a honvédség által foglalkoztatott köztisztviselőkre és közalkalmazottakra is. A Hjt.
  5. §
(2)bekezdése kifejezetten utal arra, hogy e törvény rendelkezéseit - a reájuk vonatkozó mértékben - kell az egyes megjelölt személyi körre alkalmazni. Ehhez képest konkrétan kimondja a törvény, hogy a Hjt. 259. §
(6)bekezdésének rendelkezései az állomány tagjaira vonatkoznak, nem pedig a teljes személyi körre. Az állomány tagja, mint meghatározás gyűjtőfogalom és ebbe a körbe az aktív tevékenységet folytató munkavállalókat, a szolgálati viszonyban állókat kell sorolni. A munkaügyi bíróság jogértelmezése oda vezetne, hogy a hozzátartozókra is alkalmazhatóvá válnának olyan rendelkezések, amelyek nyilvánvalóan nem erre a körre vonatkoznak. Ezzel összhangban fűzött a T. 33. §
(3)bekezdéséhez olyan indokolást a törvényalkotó, miszerint a korábban rögzített nyugdíjakat nem érinti a módosítás, a beszámítást a már nyugállományba vonultak nem kezdeményezhetik. Egyébként ezen jogszabályegyüttes esetleges diszkriminatív voltának megítélése nem a Legfelsőbb Bíróság feladata, annak kihangsúlyozása mellett, hogy egyébként a jelen esetben egy kedvezményt biztosító szabályról van szó. Arra ismét rámutat a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperes a szakközépiskolai tanulmányait
  1. évben kezdte meg. Már a minisztertanácsi határozat is csak
  2. június 24-én keletkezett visszaható hatály nélkül, - mint ahogy utalt is rá a Legfelsőbb Bíróság korábbi Mfv.III.11.052/2008/
  3. számú határozatának
  4. oldalán -, de a módosított Hjt. is csak
  5. január 1-től tette lehetővé a szakközépiskolai időszaknak a szolgálati időbe való beszámítását. Mindebből megállapítható, hogy két alapvető törvényi feltétele van a beszámíthatóságnak. Első, hogy csak az állomány jelenlegi tagjaira vonatkozik a rendelkezés vagyis nyugállományúakra nem -, második feltétel pedig, hogy a beszámítható szakközépiskolai idő legkorábbi kezdete
  6. január 1-je lehet. Mivel a felperes esetében e két alapvető együttes törvényi feltétel nem állapítható meg, ezért a bíróság döntésével jogszabályt sértett, amikor akként döntött, hogy a felperes javára szolgálati időként a szakközépiskolai tanulmányi idő beszámítható. Mindezen indokokra figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a rendelkező rész értelmében határozott a Pp.
  7. §
(4)bekezdése alapján. A felperes pervesztessége eredményeképpen köteles az alperesnek az elsőfokú és felülvizsgálati eljárás során felmerült költségeit megfizetni a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint. A per tárgyi illeték és költségmentes, ezért az elsőfokú bírósági és felülvizsgálati eljárás során felmerült illetéket a magyar állam viseli a Tny.
  1. §-a alapján. Budapest,
  2. május
  3. Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Patassyné dr. Dualszky Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.