Pf.20139/2012/4 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.I.20.139/2012/

1. szám A Győri Ítélőtábla Dr. Mester Csaba Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek Kálmán, Szilasi, Sárközy és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen emberi méltóság, jó hírnévhez fűződő jog megsértése iránt a Tatabányai Törvényszék előtt folyamatba tett perében a
2. február
3. napján 26.P.21.711/2010/
4. szám alatt hozott ítélet ellen a felperes részéről
5. szám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő Í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését megváltoztatja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 400.000,(Négyszázezer) forintot. Köteles a felperes megfizetni az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 288.000,- (Kettőszáz-nyolcvannyolcezer) forint, míg az alperes ugyanilyen módon 32.000,- (Harminckettőezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Köteles a felperes megfizetni az alperesnek 15 napon belül 50.000,- (Ötvenezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes a www....hu <http://www.....hu> honlapján
6. július
7. napján megjelent „Tragédia! Elhunyt "G", felperes neve és "H"" című cikkével megsértette a felperes jó hírnevét, emberi méltósághoz való jogát és visszaélt képmásával. Kötelezte az alperest, hogy vegye le honlapjáról a perrel érintett cikket, és a www.....hu <http://www.....hu> honlapjának nyitóoldalán közölje az ítélet rendelkező részét, ismerje el a jogsértése tényét, és fejezze ki miatta sajnálatát. Ezt meghaladóan a 4 millió forint nem vagyon kártérítési igényt elutasította. Ítéletének indokolása szerint az alperes
8. július
9. napján a www.....hu <http://www.....hu> hírportálon cikket jelentetett meg „Tragédia! Elhunyt "G", felperes neve és "H"" címmel. A cikk címe alatt az alperes megjelenített egy képet is, amelyben a címben szereplő három személy egymás mellé volt szerkesztve. Az alperes által üzemeltetett ... hírportál pletyka rovatában megjelent cikk - többek között - az alábbiakat tartalmazta: „Tragédia! Elhunyt "G", felperes neve és "H"
10. július 22.. Tegnapelőtt hajnalban elhunyt felperes neve (+35) parkolóművész. Az "A" napilap informátorának sikerült megszereznie néhai felperes neve boncolási jegyzőkönyvét, amiből kiderült, hogy a halál beálltát minden bizonnyal az elhunyt tüdejébe jutott ondó és hányadék elegye okozta ...." „... a DNS vizsgálat szerint a spermium magától az elhunyttól származik és a tragikus kimenetelű balesetre egy lopott rokkantkocsiban balszerencsésen végrehajtott autofelláció során került sor." - ecseteli a médiaszemélyiség halálának körülményeit a ....hu. Még mielőtt azonban bárkinek is könnybe lábadna a szeme, eláruljuk a hírből egy szó sem igaz, mindössze egy ízetlen tréfáról van szó, amelyhez azonban mint minden „rendes" nekrologhoz, önéletrajz is társul. felperes neveről pl. a következő: „Producer, műsorvezető, hivatásos magyar híresség. Amikor éppen nem történt vele és feleségével, "B"-vel semmi, akkor előhozakodott valamivel. Lelkesen avatta be a tévénézőket és az újságok olvasóit magánéletükbe, lett-légyen szó esküvőről, vagy éppen a babavárásról. Hajléktalanokkal is készített valóság show-t, amiben csak egy ember győzhetett." Ennél találóbbat mondjuk mi sem találhattunk volna ki... A felperes családtagjai, barátai, munkatársai, az internetes hírkeresőn, az alperes által üzemeltetett portálon és a ....hu internetes oldalon értesültek a cikkbeli „halálhírről", illetőleg annak körülményeiről. Az elsőfokú bíróság a jogsértés megállapítása körében a jogi indokolásában kifejtette, hogy a bírói gyakorlat szerint a jó hírnév sérelmét a más személyre vonatkozó, azt sértő tényállítás valósítja meg. A jó hírnév sérelme akkor áll fenn, ha valaki valamilyen személyt érintő közlést tesz, amely tényállítást fejez ki, amennyiben az objektíve valótlan és ez által alkalmas az érintett értékelésének hátrányos befolyásolására. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a cikk szerkesztése - azon túl, hogy a pletyka rovatban szerepelt - nem utalt egyértelműen álhírre. Kiemelve, vastag betűkkel, tragédiaként jelezve a felperes és társai halálhírét, majd további vastagított betűkkel tényközlésként szerepel a felperes halálhíre, boncolási jegyzőkönyve és a halál oka, majd a kép alatt már normál betűkkel egy mondatban a halál körülményei és csak ezt követően, hogy a hír nem igaz, ízetlen tréfáról van szó. A cikk negyedik - apró betűs - mondata maga írja, hogy a hírből egy szó sem igaz (elhunyt felperes neve, a halál beálltát az elhunyt tüdejébe jutott ondó és hányadék elegye okozta, a DNS vizsgálat szerint a spermium az elhunyttól származik, a tragikus kimenetelű balesetre egy lopott rokkant kocsiban balszerencsésen végrehajtott autofelláció során került sor). A valótlan tényállítások hatást gyakoroltak az olvasóra, és csak ezt követően tartalmazta a cikk, hogy a hírből egy szó sem igaz. Azonban nem derült ki, hogy a felperesre vonatkozó állítások melyik része nem valós. A felperes által kifogásolt kijelentések - a PK.
11. számú állásfoglalásban írtakra is figyelemmel - szerkezetükben és megjelenésükben alkalmasak a felperesi jó hírnév sérelmének megállapítására. Bizonyos magatartások, kifejezések önmagukban alkalmasak a személy társadalmi értékelésnek csorbítására függetlenül a személyiség valóságos értékétől. Becsületsértő a személyiséget érintő közlés, amely tartalmára és tartalmának valóságára tekintet nélkül aránytalanul túlzó, indokolatlanul bántó, lealacsonyító. A szexuális viselkedés a magántitok körébe tartozó kérdés, ezért meghatározott személy szexuális magatartásról szóló közlés önmagában személyhez fűződő jogot sért. Ha a közlés valótlanul olyan szexuális magatartást ismertet, amely Magyarországon nem elfogadott, az ilyen közlés különösen sértőnek minősül és személyiségvédelmet alapoz meg. A becsület sérelmére alkalmasak a valótlan, vagy a valóságot hamis színben feltüntető tényállítások egyben a jó hírnév sérelmét is jelentik. Az alperesi cikk az alkalmazott képek, hasonlatok abszurditása, morbiditása túllépte az adott helyzetben - a közszereplő felperessel szemben - elvárható zsinórmértéket. Ugyanis a cikkbeli jelzők, hasonlatok, kitételek önmagukban - személyre való tekintet nélkül - visszatetszőek, ízléstelenek, túllépték a groteszk kereteit, mivel az olvasóban lealázó kép rajzolódott ki az érintett személyről. A másik két személy halálmódjának leírása nem olyan visszatetsző, lealázó, mint a felperesre vonatkozó. Ez a különbségtétel is egyértelműen a felperessel kapcsolatos kitételek természetellenességét és ebből eredően a felperesről alkotott kép lealázó szándékát eredményezi. Az alperesi védekezést illetően kifejtette, hogy a kifogásolt közlésekben nem a kritikai jelleg tükröződik és a cikkbeli részletek véleménynek sem tekinthetők. A cél a nem kifogásolt további részből tűnik ki, miszerint a ....hu internetes fórumon megnyilvánuló szerző célja a celebekkel való viccelődés, ugyanakkor ezen túlmenően az alperesi cikkben a felperesi életvitel kritikája jelenik meg. Valakinek a halálhírével élcelődni olyan, a magánéletbe történő önkényes, durva beavatkozás, amelyet semmilyen körülmény nem tehet indokolttá, különösen olyan szerkesztéssel való megjelenítése, amelyet az alperes alkalmazott. Nem fogadta el azt az alperesi védekezést sem, miszerint a cikk csak átvett tartalmakat közölt, bemutatni szándékozott a groteszk válfaját, attól elhatárolódva, mert ízléstelennek tartotta. A sajtójogi felelősség nem szüntethető meg azáltal, ha a valótlan tényállítás közlése másokra hivatkozással történik. Semmilyen műfaji sajátosság nem vezethet mások személyhez fűződő jogainak megsértéséhez. Megállapította, hogy az alperes a cikkhez tartozó szerkesztett képpel, amelyen a címben szereplő, elhunytként jelzett személyek szerepeltek, megsértette a felperesnek a képmáshoz való személyhez fűződő jogát. Erre vonatkozó adat hiányában nyilvánvaló, hogy a három személyről ilyen társaságbéli fényképfelvétel nem készült. Az alperes nem rendelkezett a felperes hozzájárulásával a felvétel elkészítéséhez, megszerkesztéséhez és felhasználásához. Az elutasított nem vagyoni kártérítés körében kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy a károsodás bekövetkezte vonatkozásában a felperes a mindennapi életben való tartós ellehetetlenülését, elnehezülését nem bizonyította. A felperes a saját és felesége előadása alapján hipochonder. Ezen betegségét felerősítette a halálhírének keltése, és emiatt pszichiáterhez kellett járnia, a cikk megjelenése a lelki életét felborította. A meghallgatott tanúk vallomása szerint a cikk megjelenését követő napokban a felperes hangulata megváltozott, pszichológushoz fordult. "C" pszichiáter nyilatkozata szerint a cikk megjelenését követően a felperesnél halálfélelem jelentkezett, előfordult, hogy egész éjjel nem aludt, és a produkciók előtt olyan érzése volt, hogy nem tud megszólalni, ezért két-három hónapig intenzívebb terápiát tartottak heti találkozókkal. Ezentúli egyéb nem vagyoni károsodást a felperes bizonytani nem tudott, így alaptalan a nem vagyoni kártérítés iránti kérelme. Nem szenvedett olyan mérvű nem vagyoni károsodást, amely a mindennapjait huzamosabb időn keresztül hátrányosan befolyásolta. Sem családi-társadalmi életében, sem munkavégzésében olyan tartós hátrányt nem bizonyított, amelynek kiküszöbölésére a nem vagyoni kártérítés indokolt lenne. A felperes érvelése kapcsán kifejtette, hogy csak olyan tényállításokat lehet köztudomású tényként figyelembe venni, amelyek önmagukban alkalmasak arra, hogy az érintett személy társadalmi életben való részvételét hátrányosan érintsék. Ilyen körülményre a felperes nem hivatkozott, és az eljárás során fel sem merült. Az elsőfokú ítélet nem vagyoni kártérítést elutasító rendelkezése ellen a felperes jelentett be fellebbezést, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatásával a teljes keresetének történő helyt adást, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új határozat hozatalára utasítását kérte. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság annak ellenére, hogy az ítéletben a felperes személyes előadása és a meghallgatott tanúk vallomása alapján számot adott a felperest ért hátrányokról, mégis úgy ítélte meg, hogy a felperes a mindennapi életben való tartós ellehetetlenülést, elnehezülést bizonyítani nem tudta. Ez a megállapítása a rendelkezésre álló adatokkal ellentétes, ezért jogsértő módon utasította el a nem vagyoni kártérítés iránti kereseti kérelmet. A felperesi nyilatkozat és a tanúvallomások ("D", "E", "F", "B", "C") idézésével utalt arra, hogy a felperes bizonyította a perbeli cikk miatt őt ért hátrányokat. A felperes hipochonder, a pszichiáter vallomása szerint szorongásos, fóbiás, bizonytalan személyiség, amely miatt rá nézve a cikk sokkal súlyosabb hatásokkal, hátrányokkal járt, mint egy „egészséges" személyiségre. Megjegyezte, hogy a bírói gyakorlat már hosszú évek óta nem kívánja meg a törvényszék által hiányolt mindennapi életben való tartós elnehezülést. Ezért minden alapot nélkülöz az elutasító rendelkezés. Az alperes a csatlakozó fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a felperesi kereset teljes körű elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy a perbeli cikk egy meghökkentő és nem az alperes által készített/üzemeltetett blogon megjelent írást mutat be, amelyet a pletyka rovatban ízléstelennek minősített, és mindenki számára egyértelművé tette, hogy az valótlan tartalmú. Az idézetek kizárólag más blogjáról szóló tájékoztatás miatt kerültek közlésre, azok nem tényállító vagy híresztelő jellegűek, a véleménynyilvánítás körén belül maradt az alperes. Utalt arra, hogy hozzá hasonlóan járt el a www....hu <http://www....hu>, www.....hu <http://www.....hu>. Változatlanul fenntartotta, hogy még elő személy emberi méltóságának sérelmét a halálhírének keltése, illetve meg nem történt halála körülményeinek leírása nem valósíthatja meg. A blog, amelyet nem az alperes írt, egy kritika, amely a felperes közszereplői mivoltáról mond véleményt. A halálozási ok megjelölése kizárólag a felperes saját magáról kialakított képéhez kapcsolódik. A felperes maga sem tartózkodik másokkal szemben erőteljes és kifogásolható szóhasználat alkalmazásától, még olyan szavak használatától sem, amelyeket a per tárgyává tett. A más személy blogján megjelent írás többek között a felperes ezen közéleti magatartása elé tartott tükröt. Ezért a személyhez fűződő jogot sértő véleménynyilvánítás (indokolatlanul sértő, bántó, lealacsonyító) megítélése körében annak van jelentősége, hogy a véleményalkotás kifejezésmódja mögöttes tartalommal bírt- e vagy sem. Az alperes a saját közlését úgy tette közzé, hogy annak morbid, szarkasztikus, első olvasatra nyilvánvalótlan jellege mindenki számára felismerhető legyen. Ezen túlmenően szövegszerűen is egyértelműen jelezte a más személy közléseinek valótlanságát. Ezért nem helytálló az az ítéleti megállapítás, hogy a cikk félreérthetetlen cáfolatot nem tartalmaz. Kiemelte, hogy egyetlen tanú és a felperes sem az alperesi portálról szerzett tudomást a blog tartalmáról. Vitatta, hogy visszaélt volna a felperes képmásával. A Ptk. 80.§