Mfv.10503/2012/4 – Kúria

(1),

1. XXII. Tv.
2. §

(1),

1. III. Tv.
2. § Mfv.I.10.503/2012/
3. A Kúria a dr. Kalász Imre Zsolt ügyvéd által képviselt felperesnek a Szűcsné dr. Kovács Katalin ügyvéd által képviselt alperes ellen közalkalmazotti jogviszony határozatlan időtartamának megállapítása iránt a Debreceni Munkaügyi Bíróságnál 2.M.673/
4. szám alatt megindított és másodfokon a Debreceni Törvényszék 2.Mf.20.011/2012/
5. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Debreceni Törvényszék 2.Mf.20.011/2012/
6. számú ítéletét hatályában fenntartja.Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 10.000 (tízezer) forint és 2.700 (kettőezer-hétszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget.A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s A felperes
7. augusztus 13-án kelt kinevezéssel
8. szeptember 1-jétől
9. július 31-éig terjedő határozott időtartamú közalkalmazotti jogviszonyban állt súgóként az alperesnél. A határozott idő leteltét követően
10. augusztus 2-ától munkavégzésre kapott beosztást,
11. augusztus 3-án és augusztus 9-én munkát végzett. A felperes a
12. augusztus 27-ei keltezésű kinevezés-módosítás szerint 2010.augusztus 1-étől
13. július 31éig kapott ismételt határozott időtartamú kinevezést. A felperest a
14. február 21-én kelt levélben arról tájékoztatták, hogy a határozott idő elteltét követően újabb kinevezést nem kap. Jogviszonya
15. július 31-én az alperesnél megszűnt.A felperes a keresetében az Mt.
16. §

(6)bekezdésére hivatkozással annak megállapítását kérte, hogy a

1. szeptember 1-jén létrejött határozott idejű közalkalmazotti jogviszonya
2. augusztus 1-jétől kezdődően határozatlan idejűvé alakult át.A Debreceni Munkaügyi Bíróság 2.M.673/2011/
3. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította kötelezve az alperes javára perköltség megfizetésére.A munkaügyi bíróság ítéletében megállapította, hogy a
4. augusztus 1-jétől
5. július 31-éig szóló határozott időtartamú kinevezés semmissége nem állapítható meg, mivel az nem ütközik sem jogszabályba, sem munkaviszonyra vonatkozó szabályba. A közalkalmazotti jogviszony visszamenőleges időtartamtól kezdődő határozott időre szóló módosítása nem teszi a kinevezés-módosítást érvénytelenné. Megállapította továbbá, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonya
6. augusztus 1-jétől határozatlan időtartamúvá alakult át, azonban annak nem volt akadálya, hogy a felek e jogviszonyt közös megegyezéssel határozott idejűvé módosítsák.A felperes fellebbezése folytán eljárt Debreceni Törvényszék 2.Mf.20.011/2012/
7. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta kötelezve a felperest alperesi perköltség viselésére. A törvényszék szerint a per eldöntése szempontjából releváns tényállást az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, és abból helytállóan vonta le következtetését a felperes keresetének alaptalanságára. Az ítélet indokolásával azonban nem értett egyet. Rögzítette, hogy a felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy a közalkalmazotti jogviszonya
8. augusztus 1-jétől határozatlan idejűvé alakult át. A keresetét nem változtatta meg, a közalkalmazotti jogviszonya pedig
9. július 31-én megszűnt. A törvényszék álláspontja szerint a felperes keresetének előterjesztésekor fennálltak a megállapítás iránti kereset törvényi előfeltételei, ugyanis ekkor az alperesnél a jogviszonya még fennállt. A per alatt azonban a jogviszony megszűnt, ennek ellenére a felperes nem terjesztette ki a keresetét a jogviszony megszűnése jogellenességének megállapítása és annak jogkövetkezményei érvényesítésére. A jogviszony megszűnése esetén annak megállapítása, hogy a határozott idejű közalkalmazotti jogviszony határozatlan idejűvé alakult át, önmagában már nem szolgálja a közalkalmazott jogainak az alperessel szembeni megóvását, mert ebben az esetben már csak a jogviszony megszüntetés jogellenességének megállapítása, a jogviszony helyreállítása iránti kereset lehetne a per tárgya. A jogvédelem szükségességének hiányában a bírói gyakorlat szerint nem indítható megállapítási kereset, továbbá abban az esetben sem, ha teljesítés is kérhető. A Pp.
10. §-ban foglalt megállapítás iránti kereset együttes feltételeinek hiányában a törvényszék a felperes keresetét elutasította.A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát kérte. Nem vitatta, hogy a kereset annak megállapítására irányult, hogy a jogviszony határozatlan idejűvé alakult át. Éppen ezért nem ismerhette el a perben, hogy a jogviszony
11. július 31-én megszűnt. A fellebbezés is azon elsőfokú ítéleti megállapítás ellen irányult, miszerint a
12. augusztus 1-étől határozatlan idejűvé alakult közalkalmazotti jogviszony
13. augusztus 27-én a kinevezés módosítása révén határozott idejűvé átalakulhatott.A másodfokú bíróság megsértette a Pp.
14. §

(3)bekezdés harmadik mondatában foglalt előírást, mert nem tájékoztatta arról, hogy amennyiben a jogviszony tényleges megszüntetése után,

1. augusztus 1-jétől kezdődő időszakra marasztalási kérelmet nem terjeszt elő, abban az esetben bizonyítania kell, hogy a Pp.
2. §-a szerinti feltételek fennállnak.Az eredeti kereset benyújtásakor kell a megállapítási kereset feltételeinek fennállnia (BH.2003.519.).A kinevezés-módosítás érvényességét a másodfokú bíróságnak vizsgálnia kellett volna, hiszen a fellebbezésben kérte annak semmissége Mt.
3. § szerinti megállapítását. A semmisség „automatikus következménye lett volna", hogy a jogviszonya külön marasztaló ítélet nélkül is határozatlan idejűvé válik, és az illetmény folyósítása elmaradása esetén külön eljárásban is kérhette volna a jogviszony megszüntetése jogellenességének megállapítását. A semmisségre vonatkozó kereseti kérelem elbírálásának hiányában a másodfokú bíróság megsértette a Pp.
4. §

(1)bekezdésének előírását.Hivatkozása szerint a Pp.

1. §-ban foglalt feltételek hiányában nem a kereset elutasításának, hanem a Pp.
2. § a) pontja,
3. §

(1)bekezdés f) pontja és

(2)bekezdés alapján a per megszüntetésének lett volna helye. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felperes keresete a per egész tartama alatt annak megállapítására irányult, hogy a közalkalmazotti jogviszonya határozatlan időtartamú. A keresetét nem változtatta meg a jogviszonynak a kinevezés-módosításban foglalt határozott időtartama lejártával, azaz

1. július 31-én történő megszűnését követően sem.A megállapításra irányuló kereset Pp.
2. §-ban foglalt feltételei a kereset benyújtásakor
3. április 13-án fennálltak, ugyanakkor az ítélet meghozatalakor már nem. Az eljáró bíróságoknak elsődlegesen azt kell vizsgálniuk, hogy a felperesnek jogi érdeke fűződik-e a perindításhoz, és csak ennek megléte esetén vizsgálandó, hogy fennállnak-e a megállapítási kereset előterjesztésének feltételei. A jogi érdeknek a per során mindvégig fenn kell állnia (BH.2011.340.). Ennek ellenkezőjét alaptalanul állította a felülvizsgálati kérelem. A közalkalmazotti jogviszony megszűnését követően a felperes az alperessel szemben a jogvédelem szükségességét nem igazolta, a jogviszony megszűnésére tekintettel pedig a Kjt.
4. §

(1)bekezdés alapján az alperessel szemben teljesítés volt kérhető. Ezért a másodfokú bíróság a Pp.

1. § helyes értelmezésével állapította meg, hogy a megállapítási kereset előterjesztéséhez szükséges együttes feltételek hiányoztak. A felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy ennek megállapítása esetén a pert kellett volna a bíróságoknak megszüntetni. A megállapítási kereset alaptalansága esetén ugyanis nem kerülhet sor a per - időelőttiségre hivatkozással történő - megszüntetésére [a Pp.
2. § a) pontja,
3. §

(1)bekezdés f) pontja alapján], hanem a kereset elutasításáról kell ítélettel rendelkezni (BH.2004.23.).A felperes alaptalanul hivatkozott arra is, hogy a kinevezésmódosítás Mt.

1. §-ba ütközés miatti semmissége iránt a megállapítási keresetet előterjeszthette, mert ebben az esetben a határozatlan időtartam megállapításával megnyílt annak a lehetősége, hogy külön eljárásban a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeit kérhesse. Egységes a bírói gyakorlat abban, hogy a semmisségre abban az eljárásban kell és lehet hivatkozni, ahol felmerült a semmisség jogkövetkezményeinek a levonása. Ez okból a külön megállapítási kereset előterjesztésének feltételei sem állnak fenn (BH.1991.107.).Alaptalanul hivatkozott a felperes a Pp.
2. §

(3)bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettség másodfokú bíróság általi megsértésére. A felperes a perben jogi képviselővel járt el, a bíróságoknak pedig a keresetváltoztatás lehetőségéről csak akkor kell tájékoztatást adniuk, ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél tett olyan jogilag jelentős tényre vonatkozó nyilatkozatot, amely igényként csak ily módon érvényesíthető [1/2009. (VI.24.) PK vélemény 6. pontja].A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta.Kötelezte a Pp. 78. §

(1)bekezdés alapján a pervesztes felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költsége viselésére.A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes munkavállalói költségkedvezménye folytán a 6/

1. (VI.26.) IM rendelet
2. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
3. március
4. Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Tallián Blanka s.k. bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő