Debreceni Ítélőtábla Bf.III.71/2013/
- szám A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
- évi március hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: A nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette miatt I.rendű vádlott és társa ellen indított büntető ügyben a Nyíregyházi Törvényszék
- évi november hó
- napján kihirdetett 2.B.60/2012/
- számú ítéletét megváltoztatja a következők szerint: I. r. vádlottal szemben a vagyonelkobzás összegét 54 900.- (ötvennégyezer-kilencszáz) forintban, II. r. vádlottnál pedig 12 000.- (tizenkettőezer) forintban állapítja meg. A másodfokú eljárásban Bf.III.424/2011/17/IV. számú végzéssel lefoglalt egy darab kardigán lefoglalását is megszünteti és I. r. vádlott részére rendeli kiadni. Az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség összege 1 481 917.- (egymilliónégyszáznyolcvanegyezer-kilencszáztizenhét) forint, amelyből 549 680.(ötszáznegyvenkilencezer- hatszáznyolcvan) forintot I. r. vádlott, 488 930.(négyszáznyolcvannyolcezer-kilencszázharminc) forintot II. r. vádlott köteles viselni, míg 443 307.- (négyszáznegyvenháromezer-háromszázhét) forintot az állam visel. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A vádlottak által az első fokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt is beszámítja a szabadságvesztés tartamába. A nyilvános ülésen 23 790.- (huszonháromezer-hétszázkilencven) Ft bűnügyi költség merült fel, amelyet szintén az állam visel. Indokolás: A törvényszék - megismételt eljárásban hozott - ítélete ellen I. r. vádlott és a védője elsődlegesen felmentés és „vádelejtés", másodlagosan a bűncselekmény eltérő jogi minősítése és a büntetés enyhítése céljából jelentettek be fellebbezést. A másodfokú eljárásban I. r. vádlott T1, T2 és T3 tanúk ismételt kihallgatására tett indítványt. II. r. vádlott, valamint a védője felmentés érdekében éltek perorvoslattal. Az ügyész mindkét vádlottra tudomásul vette az elsőfokú bíróság döntését. A fellebbviteli főügyészség az átiratában a védelmi jogorvoslatokat alaptalannak ítélve a tényállás és az indokolás helyesbítését, pontosítását tartotta szükségesnek. A másodfokú eljárásban - érdemi indítványként - az elsőfokú ítélet vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezésének a megváltoztatását, a vagyonelkobzás összegeinek a helyesbítését, továbbá a bűnügyi költség viselésére kötelező rendelkezésnek a Be.
- §
(5)bekezdése alapján történő megváltoztatását indítványozta, az egyéb törvényes rendelkezések helybenhagyása mellett. Az ítélőtábla a bizonyítási indítványt nem tartotta megalapozottnak, ezért azt elutasította, hiszen az elsőfokú eljárásban e tanúk kihallgatása megtörtént, vallomásuk ismertetésre és értékelésre került, ismételt tanúkihallgatásuknak eljárásjogi indoka nem volt. Az ítélőtábla a védelmi fellebbezésekkel megtámadott elsőfokú ítéletet a Be. 348. §-ának
(1)bekezdése alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt nyilvános ülésen bírálta felül, figyelemmel a Be. 361. §-ának
(1)bekezdésében írtakra. Ennek során megállapította, hogy a törvényszék az ítélőtábla hatályon kívül helyező végzésében adott iránymutatásnak mindenben megfelelően folytatta le a bizonyítást, az ügy érdemére kiható eljárási szabályt sem szegett. A történeti tényállást jórészt II. r. vádlottnak a nyomozás során - később azonban visszavont - beismerő vallomására alapította, melyet objektív bizonyítékok, így az igazságügyi orvosszakértői vélemények, a helyszíni szemle adatai és az akkor készült fényképfelvételek, a sértett telefonjának megtalálása, annak értékesítési körülményei is teljes mértékben alátámasztottak. Az elsőfokú bíróság a feltárt bizonyítékokat egyenként és összességében megvizsgálta, azokat a logika szabályait is szem előtt tartva értékelte. Ezen értékelő tevékenységéről az indokolási kötelezettségének a szükséges mértékben eleget téve számot adott. Helytálló az az álláspontja, hogy II. r. vádlottnak a tényállás fő kérdéseit illetően tett, s elfogadott beismerő vallomásán nyugvó tényállás alapján megnyugtatóan megállapítható volt a bűncselekménynek a vádlottak általi elkövetése. Ugyanakkor a más, vagy mások általi megvalósítás kizárható volt. Az iratok tartalmára tekintettel a Be. 352. §-a
(1)bekezdésének a/ pontját alkalmazva a tényállás kiegészítendő, helyesbítendő a következők szerint: I. r. vádlott előéleti adatai úgy pontosítandók, hogy a ... Városi Ügyészség részesítette őt megrovásban és e határozat száma helyesen ..... Ezen kívül I. r. terheltet szintén a ... Városi Ügyészség
- szeptember
- napján kelt ... számú határozatával a
- április
- napján elkövetett lopás vétsége miatt szintén megrovásban részesítette. II. r. vádlott a bűncselekmény időpontjában csupán enyhébb fokú, szokványos, ital hatása alatt állt (ítélet
- oldal
- bekezdés). Az ítélet
- oldal
- bekezdésében a sértett lakcímének házszáma helyesen .... A mobiltelefon lefoglalására
- január
- napján került sor. A sértett halála
- szeptember
- napján 21 óra 30 perckor állt be, mely időponttal helyesbítendő az ítélet
- oldal
- bekezdése is. Az ítélet
- oldalán a sértett sérüléseinek felsorolásából mellőzendő az „öltésekkel egyesített" kifejezés, hiszen ezek az orvosi ellátással vannak összefüggésben. Az ítélet
- oldal
- pontjában írtak teljes utolsó sora mellőzendő, mert negatív megállapítást tartalmaznak, ezért a sérülések leírásánál szükségtelen. A
- pontban írt sérülésnél az ízületek vetülete helyesen 2.-
- MCP. A mellkas jobb oldalán 1 rb. tompa erőbehatás mértéke közepes-nagy erejű volt. Az ítélet
- oldal utolsó bekezdésében „a gége bemenetben a lágyrészek bevérzése" mondatrész mellőzendő, mivel ez a sérülés - a szakvélemény szerint legnagyobb valószínűséggel az újraélesztés során keletkezett (nyomozati iratok
- lapszám). A bal fül és a bal kéz II. ujj sérülése legalább egy-egy rendbeli közepes tompa erőbehatásra jött létre. A halál oka az ítélet
- oldal 1 bekezdésében úgy helyesbítendő, hogy a sértett miután a fejét a terasz betonpadlójába ütötte, ennek következtében a hídvénák elszakadtak, amely a megindult vérzés miatt koponyaüri nyomásfokozódást eredményezett, ami agytörzsi beékelődést okozott. Így a sértett halála erőszakos úton, agytörzsi beékelődés következtében állt be (nyomozati iratok
- lapszám, megismételt eljárás
- számú tárgyalási jegyzőkönyv
- oldal). E helyesbítésekkel, kiegészítésekkel a tényállás megalapozott és a Be.
- §-ának
(2)bekezdése értelmében a másodfokú eljárásban irányadó. Az ítélet indokolásában - elírások következtében - helyesbítendő a
- oldal
- bekezdés utolsó mondata, mert az érintett vádlottnak - vallomása szerint - nem az órája, hanem az orra tört el, míg a
- oldal
- bekezdésében a rendőr tanú vezetékneve helyesen .... Az indokolásban szükséges rögzíteni még II. r. vádlott védekezésével kapcsolatban azt, hogy e terheltet a nyomozási bíró
- december
- napján védő jelenlétében kihallgatta, amikor az előzetes letartóztatásáról döntött. Ekkor II.rendű vádlott beszámolt a bűncselekmény elkövetéséről, arról, hogy a sértett miként szenvedte el a sérüléseit, amit utóbb az igazságügyi orvosszakértői vélemények teljes egészében alátámasztottak, igazoltak, továbbá a pénzösszeg elvételéről, a terheltek közötti osztozkodásról és a mobiltelefon eltulajdonításáról. Az ítélőtábla álláspontja szerint e tényből is arra kell következtetni - osztva az elsőfokú bíróság ekörben írt indokait is - hogy a II. r. vádlott védekezése a rendőri kényszervallatás kapcsán hiteltelen (nyomozati iratok 719-
- oldal). A törvényszék a logikai szabályoknak megfelelő hibátlan mérlegeléssel megállapított tényállásból okszerű következtetést vont le a vádlottak bűnösségére. Az elkövetett bűncselekmény jogi minősítése, a tettesi és részesi magatartás megállapítása törvényes, megfelel a büntető anyagi jogi szabályoknak, a bírói gyakorlatnak, utalva a Legfelsőbb Bíróságnak az élet és testi épség büntetőjogi védelméről szóló
- számú irányelvében írtakra is. Az ezzel összefüggésben rögzített indokokkal a másodfokú bíróság egyetért, ahogy az eshetőleges szándék megállapításával is. A törvényszék feltárta a vádlottak javára és terhére szóló bűnösségi körülményeket, amelyek azonban helyesbítendők és kiegészítendők. Nem a büntetlen előélet, hanem a fiatal felnőtt életkornak van enyhítő hatása a vádlottak esetében. További enyhítő körülmény - bár nyomatéka csekély -, hogy a mobiltelefon megtalálásával és a sértett örökösének történő kiadásával a kár egy része megtérült, valamint - a megismételt eljárás miatt bekövetkezett - időmúlás is a vádlottak javára szól. Mellőzi az ítélőtábla a súlyosító körülmények sorából a „társas elkövetést", továbbá azt, hogy a bűncselekményt „veszélyes, élet kioltására is alkalmas eszközzel követte el az I. r. vádlott". Ugyanakkor súlyosító hatása van a felfegyverkezve megvalósított magánlaksértés bűntetteként értékelhető elkövetési módnak, amely a magánindítvány hiánya miatt nem kaphatott büntetőjogi értékelést. Az ítélőtábla álláspontja szerint a vádlottakkal szemben kiszabott fegyházbüntetések arányban állnak az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyával, a bűnösségi körülményekkel, I. r., valamint II. r. vádlottak társadalomra veszélyességének fokával. A kiszabott szabadságvesztés büntetések tartama közötti eltérés megfelelően tükrözi az elkövetésben megnyilvánuló cselekvőségek közötti különbséget. Mindkét vádlott esetében - figyelemmel az elkövetett bűncselekmény jellegére - törvényes a közügyektől eltiltás alkalmazása, annak mértékével a másodfokú bíróság egyetért. A kifejtettek következtében a terhelteknek és a védőiknek a büntetés enyhítésére irányuló másodlagosan előterjesztett - jogorvoslata nem vezethetett eredményre, ahogy a felmentést célzó perorvoslatok sem, mert a bizonyítékok felülmérlegelésére - megalapozott tényállás esetén - nincs törvényes lehetőség. Az ítéleti tényállás szerint I. r. vádlott a sértettől eltulajdonított pénzösszegből 5 000 forintot átadott II. r. vádlottnak, ahogy átadta neki a sértett 7 000 forint értékű mobiltelefonját is, ezért a vagyonelkobzás helyes össze a II. r. vádlott vonatkozásában összesen 12 000 forint, míg az I. r. vádlott tekintetében - azt 5 000 forinttal csökkentve 54 900 forint. Az elsőfokú bíróság az eljárás során lefoglalt egyes bűnjelekről az ítélet rendelkező részében többször is rendelkezett, ezért az ítélőtábla a lefoglalással kapcsolatos rendelkezést helyesbítette, pontosította. Megjegyzendő, hogy a vádlottaktól csupán egyegy pár lábbeli került lefoglalásra az első fokon eljárt bíróság által. A törvényszék számítási hibát vétett az eljárásban felmerült bűnügyi költség összegénél, amit a másodfokú bíróság korrigált, és az megosztható volt a vádlottak között, ezért őket külön-külön kötelezte annak viselésére - figyelemmel a Be.
- §-ának
(3)bekezdésére míg a Be. 403. §-ának
(5)bekezdését alkalmazva az államot kötelezte azon költségek viselésére, amelyek annak következtében merültek fel, hogy a büntetőeljárást meg kellett ismételni. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság a törvényszék ítéletét a Be. 372. §-ának
(1)bekezdése értelmében kis részében megváltoztatta, míg egyéb helyes és törvényes rendelkezéseit a Be. 371. §-ának
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A vádlottak előzetes letartóztatásának az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a mai napig történő beszámítása a Btk. 99. §-ának
(1)és
(2)bekezdésein alapul. A másodfokú nyilvános ülésen felmerülő bűnügyi költség viseléséről szóló rendelkezés a Be. 403. §-ának
(5)bekezdése szerint történt. Debrecen,
- évi március hó
- napján Dr. Elek Margit sk. a tanács elnöke, Dr. Diószegi Attila sk. a tanács tagja, előadó Dr. Szabó József sk. a tanács tagja. Záradék: A Nyíregyházi Törvényszék 2.B.60/2012/
- számú ítélete I. r. és II. r. vádlottakra a másodfokú ítéletben írt változtatással jogerőre emelkedett és végrehajtható. Debrecen,
- évi március hó
- napján . Elek Margit sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó.