← Magyarország

Pf.20053/2013/4 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.V.20.053/2013/

  1. szám A Pécsi Ítélőtábla a Dr. Kolláth Ügyvédi Iroda által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű, II.rendű felperes neve (II.rendű felperes címe) II. rendű, III.rendű felperes neve (III.rendű felperes címe) III. rendű, IV.rendű felperes neve (IV.rendű felperes címe) IV. rendű, V.rendű felperes neve (V.rendű felperes címe) V. rendű, VI.rendű felperes neve (VI.rendű felperes címe) VI. rendű, VII.rendű felperes neve (VII.rendű felperes címe) VII. rendű, VIII.rendű felperes neve (VIII.rendű felperes címe) VIII. rendű, IX.rendű felperes neve (IX.rendű felperes címe) IX. rendű, X.rendű felperes neve (X.rendű felperes címe) X: rendű, XI.rendű felperes neve (XI.rendű felperes címe) XI. rendű, XII.rendű felperes neve (XII.rendű felperes címe) XII. rendű, XIII.rendű felperes neve (XIII.rendű felperes címe) XIII. rendű, XIV.rendű felperes neve (XIV.rendű felperes címe) XIV. rendű, XV.rendű felperes neve (címe) XV. rendű és XVI.rendű felperes neve (XVI.rendű felperes címe) XVI. rendű felpereseknek - a dr. Kecskés Patrícia által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közgyűlési határozatok felülvizsgálata iránt indított perében a Törvényszék
  2. december
  3. napján kelt, .... számú ítélete ellen az alperes által
  4. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében helybenhagyja azzal, hogy az alperesi közgyűlés által
  5. május
  6. napján meghozott 1.,
  7. és
  8. sorszámú közgyűlési határozatok tekintetében a keresetet elutasítottnak tekinti. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a IV. és V. rendű felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 6.350,- (hatezer-háromszázötven) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a alperes neve alperest a Megyei Bíróság
  9. december
  10. napján kelt, és
  11. december
  12. napján jogerőre emelkedett ...... számú végzésével vette nyilvántartásba. Az alperes
  13. március
  14. napján megtartott közgyűlésén a tagság F.V.-t elnöknek, P, A,-t titkárnak, Zs,A, vadászmesternek választotta meg. F, V, három nap múlva,
  15. március
  16. napján lemondott, és kérte a törlését a tagi nyilvántartásból. Az alperes alapszabálya
  17. §

(3)bekezdése szerint a közgyűlést a vadászegylet elnöke írásbeli meghívóval, a hely és az időpont feltüntetésével, valamit a tárgysorozat megjelölésével akként hívja össze, hogy a meghívott a közgyűlés időpontját legalább 8 nappal megelőzően megkapja. Az alapszabály 18. §
(1)bekezdése szerint a közgyűlés a vadászegyletet érintő minden kérdésben dönthet, a 18.§
(2)bekezdése rögzíti a kizárólagosan hatáskörébe tartozó kérdéseket. Az alapszabály
  1. §-a szerint a vadászegylet vezetője és törvényes képviselője az elnök. A
  2. § alapján a vadászegylet elnökhelyettesének feladata akadályoztatás esetén az elnök helyettesítése, a vadászegylet ügyvitelének vezetése, levelezés és adatszolgáltatás.
  3. május
  4. napján az alperes nevében P.A. titkár (elnökhelyettes) hívta össze a közgyűlést
  5. május
  6. napjának 9 órájára a B.-i T. Sz. helyiségében. A meghívóban szereplő napirendi pontok a következők voltak: 1./ Fegyelmi bizottság beszámolója 2./ Jelölő Bizottság felállítása a vadászegylet elnöki tisztségének betöltésére 2./ A vadgazdálkodással kapcsolatos tájékoztatás 4./ Pénzügyi beszámoló 5./ Egyebek A közgyűlésre a meghívókat P.A.titkár postázta, ebben az időpontban az alperes tagsága 60 főből állt. A
  7. május
  8. napján megtartott közgyűlésen a tagok közül 46 fő jelent meg, a közgyűlés határozatképes volt. A közgyűlésen 10 határozatot fogadtak el. Az
  9. számú közgyűlési határozatban utasították a fegyelmi bizottságot a VII.rendű felperes neve elleni fegyelmi eljárás lefolytatására, illetve befejezésére. A
  10. számú közgyűlési határozattal elfogadták a Jelölő Bizottság elnökét és tagjait. A
  11. számú közgyűlési határozattal úgy döntöttek, hogy a kötelező vezényelt vadkár elhárítási feladatot nem teljesítő tag alkalmanként a pénztárba 15.000,-. forintot köteles befizetni, illetve a vadkárelhárításra vezényelt tag köteles a vezénylés napján és helyszínén 18-24 óráig tartózkodni. A
  12. számú közgyűlési határozattal elfogadták a pénzügyi beszámolót. Az
  13. számú közgyűlési határozatban megbízták az Intéző Bizottságot, hogy az egyesület peres ügyeinek intézésére jogi képviselőt hatalmazzon meg. A
  14. számú közgyűlési határozat meghozatalát követően szünetet rendeltek el, a szünet alatt a tagok egy része távozott, a maradó tagok létszáma 37 fő volt, így a közgyűlés határozatképes marad. A
  15. számú közgyűlési határozattal elfogadták R. B.tagsági viszonyának visszaállítását, a határozatban rögzített tagdíjhátralék
  16. szeptember 1-jéig történő megfizetése esetére. A
  17. számú közgyűlési határozattal a helyi földtulajdonos tagként való felvétele esetére az új tag belépési díját 250.000,- forintban határozták meg. A
  18. számú közgyűlési határozattal a vadászegyletbe való belépési díj összegét 1.000.000,- forintban határozták meg. A
  19. számú közgyűlési határozat elfogadta I.rendű felperes neve visszahívását az ellenőrző bizottság elnöki megbízatásából, és a levezető elnök felkérte a tagok nevében a Jelölő Bizottságot, hogy a megüresedett ellenőrző bizottsági elnöki tisztség betöltésére tegyen javaslatot. Az alperes intézőbizottsága
  20. július 29-én törölte tagjai sorából az I., III. és VII. rendű felperest, míg a
  21. augusztus 17-én a II. és VI. rendű felpereseket. Az I., II., III., VI. és VII. rendű felpereseknek a tagi nyilvántartásból törlő határozat megsemmisítése iránti keresetét a Megyei Bíróság a
  22. szeptember 15.napján kelt ..... számú ítéletével elutasította, amely ítéletet a ..... Ítélőtábla
  23. május
  24. napján kelt ...... számú ítéletével helybenhagyta, így e felperesek tagsági jogviszonya
  25. július 19-én, illetve augusztus
  26. napján megszűnt. Az I., II., III., IV., V., VI., VII. rendű felperesek a . Megyei Bíróságra
  27. június 28án érkezett keresetükben kérték valamennyi, a
  28. május 29-ei közgyűlési határozat megsemmisítését, állítva, hogy azok az Alapszabályba, illetve a jogszabályba ütköznek, a IV. és V. rendű felperesek állították továbbá, hogy a közgyűlésre meghívót nem kaptak. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével az alperesi közgyűlés által 2010.május
  29. napján meghozott 3., 5., 6., 7., 8., 9.,
  30. közgyűlési határozatokat megsemmisítette. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a IV-V. rendű felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 390.000,- forint elsőfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában megállapította, hogy az I-II-III-VI-VI. rendű felperesek keresete tagsági jogviszonyuk megszűnésére tekintettel kereshetőségi joguk hiányában alaptalan. Megállapította, hogy a IV-V. rendű felperesekkel szemben az alperes fegyelmi eljárás keretében a velük szemben hozott fegyelmi határozatot a .Megyei Bíróság és a másodfokon eljáró .Ítélőtábla
  31. július
  32. napján megsemmisítette, amelyre figyelemmel a IV-V. rendű felperesek jelenleg is az alperesi társaság tagjai, kereshetőségi joguk az
  33. számú közgyűlési határozat kivételével a többi keresettel támadott közgyűlési határozat tekintetében fennáll. A IV.-V. rendű felperesek keresetét az
  34. számú közgyűlési határozat tekintetében kereshetőségi joguk hiánya miatt, a
  35. és
  36. számú közgyűlési határozat tekintetében pedig azért utasította el, mert azt állapította meg, hogy azok nem ütköznek jogszabályba, illetve az alperes alapszabályának rendelkezéseibe. A 3., 5., 6., 7., 8., 9.,
  37. közgyűlési határozatokkal kapcsolatban egységesen azt állapította meg, hogy azok meghozatalára az alapszabály
  38. §
(1)és
(2)bekezdésben írtak alapján a közgyűlés jogosult volt, azonban ezekben a határozatokban a közgyűlés olyan kérdésről döntött, amelyek a meghívóban nem szerepeltek. A döntés ezért az alperes alapszabályának 16.§
(3)bekezdés rendelkezésébe ütközik, amely szerint a meghívóban a tárgysorozatot is meg kell jelölni. A 10. számú közgyűlési határozatnak az Alapszabály 18. §
(2)bekezdés a) pontjába ütközését is megállapította, mert a szerint az ellenőrző bizottság elnökével kapcsolatos döntés meghozatala titkos szavazással történhet, a jegyzőkönyv szerint azonban adott kérdésben nyílt szavazás történt. Az ítélet ellen, annak részbeni megváltoztatása, és az alperes
  1. május
  2. napján megtartott közgyűlésén meghozott 3., 5., 6., 7., 8.,
  3. számú határozat tekintetében a kereset elutasítása, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróságnak új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítása, valamint a felperes másodfokú perköltségben való marasztalása iránt az alperes terjesztett elő fellebbezést. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az alperesnél a taglétszámra tekintettel előfordul, hogy a közgyűlésen a meghívón szereplő napirendi pontokon túl is felmerülnek megtárgyalandó kérdések, amelyek közgyűlési határozat meghozatalát igénylik, a folyamatos és nyereséges működés érdekében. Hátrányos következményekkel járhat, és a demokratikus működést befolyásolja, ha a közgyűlés a tag által felvetett, és az egyesület szempontjából fontos kérdés megtárgyalását, és a határozathozatalt elveti, vagy azzal megvárja a következő közgyűlést. Az alperesi vadásztársaság a
  4. május 29-ei közgyűlését a jogszabályban és az alapszabályban meghatározottak szerint hívta össze, és a hivatkozottakra tekintettel tárgyalta meg a tagok által felvetett, meghívón nem szereplő kérdéseket, illetve hozott azokkal kapcsolatban határozatot. Az alperes társadalmi szervezet demokratikus működése abban az esetben sérülne, ha az egyesület nem biztosítaná a tagjainak, hogy a közgyűlésen olyan kérdésekben is döntés születhessen, amelyek eredetileg nem szerepeltek a napirendben. Sem az alapszabály, sem a hatályban lévő jogszabályok nem tiltják, hogy a napirendben nem szereplő kérdést később, a közgyűlés felvehesse a napirendjébe. A felperesesek fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására, és az alperes másodfokú perköltségben marasztalására irányult, annak helyes indokaira tekintettel. A fellebbezés nem megalapozott. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által egyebekben helyesen megállatott tényállást annyiban pontosítja, hogy az alperes közgyűlésén
  5. május
  6. napján elfogadott
  7. számú közgyűlési határozat arról rendelkezett, hogy a
  8. évi tagdíj hátralévő részét, azaz 25.000,-. forintot minden tag 2010.június 15-éig köteles befizetni, míg a
  9. közgyűlési határozat rendelkezett arról, hogy az Intéző Bizottság jogi képviselőt hatalmazzon meg a vadászegylet peres ügyeinek rendezésére. Az így pontosított, egyébként helyesen megállapított tényállásból az elsőfokú bíróság érdemben is helyes jogi következtetés levonásával hozta meg ítéleti döntését, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  10. §
(2)bekezdése és 254. §
(3)bekezdése alapján helyes indokaira tekintettel hagyta helyben azzal a kiegészítéssel, hogy az 1.,
  1. és
  2. számú közgyűlési határozat tekintetében a keresetet - az elsőfokú ítélet indokolásában kifejtettek szerint elutasítottnak tekintette. A fellebbezéssel összefüggésben rámutat a másodfokú bíróság arra, hogy az elsőfokú bíróság helyesen utalt az alperes alapszabályának 16.§
(3)bekezdésére, amely szerint a meghívóban a tárgysorozatot is fel kell tüntetni, amely biztosítja a tagok számára a közgyűlésen megtárgyalandó kérdésekre való felkészülés lehetőségét, illetőleg annak eldöntésének a lehetőségét, hogy a közgyűlésen részt kívánnak-e venni, és a napirendi pontként feltüntetett kérdésben az alapszabály
  1. §-a szerinti szavazati jogukat gyakorolni kívánják-e. Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában arra, hogy a napirendi pontok meghívóban történő feltüntetése a garanciája a társadalmi szervezet demokratikus működésének. Az alapszabály nem rendelkezik arról, hogy megtárgyalhatók-e, és ha igen, milyen feltételek fennállása esetén, a közgyűlésen a meghívóban megjelölt tárgysorozatban nem szereplő kérdések. (Gazdasági társaságok esetében pl. ilyen lehetőséget biztosít a
  2. évi V. törvény
  3. §
(4)bekezdése.) Ebből - a fellebbezésben kifejtettekkel szemben - nem az következik, hogy a meghívóban nem szereplő kérdéseket később a napirendjére vehet a közgyűlés, mert ezt a jogszabályok és az alapszabály nem tiltják, hanem az, hogy ezekben az ügyekben nem határozhat a közgyűlés, mert ezt az alapszabály és a jogszabályok nem teszik lehetővé. Az általános szabály ugyanis az, hogy a közgyűlés tárgysorozatát a meghívóban meg kell jelölni, az ettől eltérő szabályokat az alapszabályban kell meghatározni. A sikertelenül fellebbező alperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján perköltséget nem igényelhet, és viselni tartozik a fellebbezésére lerótt fellebbezési eljárási illetéket, valamint az alperes másodfokú eljárásban felmerült költségét, amelynek mértékét a másodfokú bíróság a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése, valamint 4/A. §-a alapján állapította meg. A fellebbezés a másodfokú bíróság a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson bírálta el. P é c s,
  1. július
  2. Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Kutasi Tünde s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.