A Győri Ítélőtábla Pf.I.20.291/2012/5.szám A Győri Ítélőtábla dr.Horváth Klaudia ügyvéd által képviselt felperesnek dr.Nagy Gábor ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. alperesek ellen támogatás visszafizetése iránt a Veszprémi Törvényszék előtt folyamatba tett perében Veszprémben 2012.évi március hó 21.napján 4.P.21.752/2010/19/I.szám alatt hozott ítélet ellen az alperesek részéről 20.sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az I.r. alperest, hogy lelet terhével 15 napon belül rójon le az iratoknál 300.000 (háromszázezer) forint fellebbezési illetéket. Köteles a II.r. alperes megfizetni az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 1.200.000 (egymillió-kettőszázezer) forint feljegyzett fellebbezési illetéket. Köteles az I-II.r. alperes egyetemlegesen megfizetni a felperesnek 15 napon belül 250.000 (kettőszázötvenezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg egyetemlegesen a felperesnek 15.000.000 forintot és ezen összeg után 2010.június 16.napjától járó késedelmi kamatot, valamint 635.000 forint perköltséget. Kötelezte az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak felhívásra 900.000 forint eljárási illetéket. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes és a II.r. alperes
- június 14én hozták létre az I.r. alperesi gazdasági társaságot 3.000.000 forint törzstőkével. A társaság ügyvezetésére a II.r. alperes jogosult, a felperesnek az I.r. alperesben 10 %-os részesedése van az alapító okirat szerint. A felperes és az I.r. alperes
- június 14-én együttműködési megállapodást kötöttek, melynek 3.pontja szerint a felperes 15.000.000 forint fejlesztési támogatást nyújtott az I.r. alperes részére három részben ütemezve. A pénzügyi ütemezést az együttműködési megállapodás úgy szabályozta, hogy az első ütem határideje az új P motorkerékpár prototípus példányának elkészülte előtt 2007.június 20-ig, a második ütem határideje a prototípus közúti üzembehelyezési munkáinak kezdetéhez kötötten 2007.november 20-ig, a harmadik ütem a motorkerékpár gyártásához szükséges üzemi technikai berendezések kezdetén 2008.február 20-ig volt esedékes. A törvényszék rögzítette, hogy a felperes az I.r. alperesi teljesítés érdemi vizsgálata nélkül 2007.június 27-én 5.000.000 forintot, 2007.augusztus 10-én 1.000.000 forintot, 2007.október 31-én 9.000.000 forintot utalt át az I.r. alperesnek, aki 2007.november 16-án 5.000.000 forintot a felperesnek visszafizetett. A felperes a visszautalt 5.000.000 forintot 2008.április 4-én ismételten átutalta az I.r. alperesnek. A szerződő felek 2008.december 15-én az eredeti együttműködési megállapodásukat módosították. A módosítás szerint az I.r. alperes nevében a II.r. alperes vállalta, hogy az együttműködési megállapodásban nevesített beruházást 2010.május 31.napjáig Településen megkezdi. Amennyiben ezen időpontig a beruházás nem indul meg, úgy az I.r. alperes vállalta, hogy a 15.000.000 forint összegű fejlesztési támogatást egy összegben visszautalja a felperesnek a 2010.május 31-i teljesítési határidőtől számított 15 napon belül a Ptk. szerinti kamattal terhelten. Az I.r. alperes e kötelezettségéért a II.r. alperes készfizető kezességet vállalt. A szerződésmódosítás szerint a felperes a fejlesztési támogatás visszautalásával egyidejűleg minden további követelés nélkül lemond a I.rendű alperes neve-ben meglévő 10 %-os tulajdoni hányadáról a többségi tulajdonos javára. Az együttműködési megállapodást a felek kiegészítették azzal, hogy a II.r. alperes ügyvezetőként kötelezettséget vállalt arra, hogy az átadott 15.000.000 forint fejlesztési célú támogatás összegének felhasználásáról legkésőbb 2010.május 31.napjáig részletes elszámolást készít és azt a felperesi képviselőtestület elé terjeszti. A felperes a 2010.július 22-én tartott képviselőtestületi ülésen hozott 235/2010/07.22./ számú határozata szerint a II.r. alperesnek a beruházás megkezdéséről szóló tájékoztatását nem fogadta el, s rögzítette, hogy a beruházás a vállalt határideig nem kezdődött meg. Felszólította az I.r. alperes nevében eljáró II.r. alperest, hogy a 15.000.000 forint összegű fejlesztési támogatást egy összegben haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül utalja át a felperes számlájára, a teljesítési határidő meghiúsulásának napjától számított késedelmi kamattal együtt. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felek között létrejött, módosított együttműködési megállapodás elállási jogot biztosított a felperesnek arra az esetre, ha a beruházás megkezdésére 2010.május 31-ig nem kerül sor. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú eljárás során csatolt iratokkal az I.r. alperes azt nem tudta bizonyítani, hogy a beruházást a vállalt időpontban megkezdte, a felperes a képviselőtestületi határozatában jogszerűen élt a Ptk.320.§./1/ bekezdés szerinti elállási jogával. Erre tekintettel kötelezte az I.r. alperest a 15.000.000 forintnak a képviselőtestületi határozatban módosított fizetési határidőt követő késedelmi kamattal növelt összegének visszafizetésére. Megállapította, hogy a II.r. alperes a 2007.június 14-i együttműködési megállapodás módosításáról szóló 2008.december 15-i szerződés 2.pontjában készfizető kezességet vállalt az I.r. alperes kötelezettségéért. E körben nem találta alaposnak a II.r. alperes azon védekezését, hogy a készfizető kezességvállalást tartalmazó okiratot csak mint az I.r. alperes törvényes képviselője írta alá. Erre tekintettel a II.r. alperest a Ptk.272.§./1/ bekezdése, valamint a Ptk.274.§./2/ bekezdés a/pontja alapján kötelezte az I.r. alperessel egyetemlegesen a 15.000.000 forint és kamatai megfizetésére. A perköltségről a Pp.78.§./1/ bekezdése alapján rendelkezett. Az elsőfokú ítélet ellen az alperesek terjesztettek elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását, a felperesi kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérték. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság nem tett eleget a tényállás teljes körű felderítésére vonatkozó kötelezettségének, s az általa megállapított tényállásból megalapozatlan, téves jogi következtetésre jutott. Rámutattak, hogy az I-II.r. alperesek az elsőfokú eljárás során mindvégig vitatták, hogy a 2008.december 15-i szerződésmódosítást aláírták volna, a felperes által meghallgatni indítványozott tanúk sem nyilatkoztak egybehangzóan a módosítás aláírásának kérdésében, az pedig egyértelműen megállapítható, hogy a II.r. alperes magánszemélyként sem az együttműködési megállapodást, sem annak módosítását nem írta alá. Ebből következően tehát az ő készfizető kezesi felelőssége nem áll fenn. Hivatkoztak arra, hogy az együttműködési megállapodás módosításának jegyző általi ellenjegyzésére sem került sor, így annak érvényessége még abban az esetben is kérdéses, amennyiben az aláírásokat illetően a felperesi álláspont lenne elfogadható. Hangsúlyozták, hogy az eredeti 2007.június 14-én kötött együttműködési megállapodás 3.pontja szerint amennyiben a motorkerékpár tervezett sorozatgyártása bármilyen ok miatt meghiúsulna, a felperes által a fejlesztésekhez adott támogatást a megállapodás ugyanezen pontja szerinti ütemezésben részarányosan kellett volna visszafizetni, s az eredeti együttműködési megállapodás első két üteme a felperes által sem vitatottan megvalósult. Fenntartották azt az álláspontjukat, hogy a képviselőtestületi határozat nem a másik félhez intézett nyilatkozat, ebből következően az elállásnak nem tekinthető, s a felperes által a 2010.június 27.napján kelt, az alperesek részére megküldött levél sem tartalmaz az elállásra irányuló kifejezett nyilatkozatot, így a felperes elállásra jogot nem alapíthat. Hivatkoztak arra, hogy a beruházás megkezdésének tényét a vállalt határidőben az elsőfokú eljárás során megfelelően bizonyították. A beruházás megkezdése nem azonosítható a sorozatgyártás beindításával. A prototípus a vállalt határidőre elkészült, az I.r. alperes az üzemcsarnok felépítéséhez szükséges ingatlanok tárgyában adásvételi szerződéseket kötött, a tervek rendelkezésre álltak. A 2007.június 14-i együttműködési megállapodás 2.pontjában az önkormányzat vállalta, hogy segítséget nyújt az I.r. alperesnek üzemi terület kedvezményes bérbeadásával a beruházás megvalósításához, erre azonban nem került sor, a felperes késedelme pedig az I.r. alperes késedelmét a Ptk.303.§./3/ bekezdése alapján kizárja. Sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság az idő rövidsége miatt érdemben nem vizsgálhatta a 2012.március 21-i tárgyaláson benyújtott 10 db, a beruházás megkezdését bizonyító számlát. Fellebbezésüket utóbb azzal egészítették ki, hogy kiemelték: a bizonyítási teher a felperesen nyugodott mind a szerződésmódosítás alakiságát és tartalmát illetően, mind pedig azzal kapcsolatban, hogy a II.r. alperes készfizető kezességet vállalt az I.r. alperes kötelezettségéért. A másodfokú eljárásban az 5.sorszám alatti jegyzőkönyvhöz A/1 alatt csatolták azt a dokumentációt, amely álláspontjuk szerint egyértelműen alátámasztja, hogy a vállalt időpontig a beruházás megkezdésére sor került. Kérték a csatolt dokumentáció részét képező táblázat szerint az egyes feladatoknál szakmai vezetőként megjelölt személyek tanúkénti meghallgatását. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Rámutatott, hogy az elsőfokú eljárásban általa csatolt iratokból kitűnően a szerződésmódosítást a II.r. alperes aláírta. A felek úgy módosították az eredeti megállapodást, hogy amennyiben a beruházás nem kezdődik meg 2010.május 31-én, a kapott támogatást az I.r. alperes visszafizeti és ezért a II.r. alperes készfizető kezességet vállalt. Az a körülmény, hogy a jegyző nem jegyezte ellen a 2008.december 15-i módosítást, nem eredményezi annak érvénytelenségét. Fenntartotta, hogy az alperes késedelmére alapítottan a szerződéstől elállt. Rámutatott, hogy a másodfokú eljárásban csatolt iratokra az alperesek eredménnyel nem hivatkozhatnak. A II.r. alperesnek az elsőfokú tárgyaláson tett személyes előadása alapján a prototípus nem készült el. Aggályosnak tartotta, hogy a másodfokú eljárásban a II.r. alperes illetékfeljegyzési jogban részesült. A fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos: Az elsőfokú bíróság a szükséges és egyben elégséges körben a bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékok mérlegelésével túlnyomórészt helyes tényállást állapított meg, s abból érdemben helyes jogi következtetésre jutott. Elöljáróban rögzíti az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság a 2011.február 28-i tárgyaláson a Pp.3.§./3/ bekezdésének megfelelően a feleket kioktatta a rájuk háruló bizonyítási teherről és egyben figyelmeztette őket arra is, hogy amennyiben indítványaikat határidőn belül nem terjesztik a törvényszék elé, úgy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján fog határozni. Az elsőfokú eljárás során az alperesek arra nem hivatkoztak, hogy a 2008.december 15-i módosításon szereplő aláírás nem a II.r. alperestől származik. A II.r. alperes ezzel kapcsolatban mindössze azt adta elő, nem tudja megmondani, hogy az iraton az ő aláírása szerepel-e (14.sorszám alatti jegyzőkönyv). Az elsőfokú eljárásban a másodfokú tárgyaláson A/1 alatt csatolt iratokra az alperesek nem hivatkoztak, azt korábban nem csatolták és nem tettek előadást arra nézve sem, hogy a jegyzői ellenjegyzés hiánya bármely, a felperes által csatolt okirat érvénytelenségét eredményezné. A Pp.235.§./1/ bekezdése szerint a fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A fellebbezésben új tény állítására, illetőleg új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul; a 141.§./6/ bekezdésében foglaltakat azonban ebben az esetben is alkalmazni kell. Ebből következően az alpereseknek az aláírások valódiságára, a jegyzői ellenjegyzés hiányára, valamint a beruházás megkezdésének tényét alátámasztó iratokra történő hivatkozása a másodfokú eljárásban nem volt figyelembe vehető és az ítélőtábla érdemben nem vizsgálta az alperesek által a másodfokú tárgyaláson csatolt iratokat sem. A törvényszék azt helyesen állapította meg, hogy az eredeti megállapodás szerinti ütemezési határidőket illetően a felek szerződésüket írásban 2008.december 15-én módosították. A 2008.december 15-i szerződésmódosítást az I.r. alperes képviseletében a II.r. alperes aláírta. Az elsőfokú eljárásban a felperes által a 4.sorszám alatti beadványához csatolt F/10 alatti irat alapján az I.r. alperes vállalta a módosított 2010.május 31-i határidőt azt illetően, hogy ezen időpontig a beruházás megvalósítása megkezdődik. Az I.r. alperesnek a szerződésmódosítás szerinti visszafizetési kötelezettségéért p a 4/F/19.szám alatti irat szerint a II.r. alperes készfizető kezességet vállalt. Mint a 4/F/10.alatti, mint 4/F/19.szám alatti irat a felperesi képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyv. A Pp.195.§./1/ bekezdése szerint az olyan papír alapú, vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző, vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést, vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratba foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít. Az önkormányzat képviselőtestülete testületi típusú közigazgatási szerv (a közigazgatási jog nagy kézikönyve, Komplex kiadó Jogi és Üzleti tartalomszogáltató Kft. Budapest 2008.) ebből következően a képviselőtestület jegyzőkönyve közokirat (megjegyzi az ítélőtábla, hogy a jelen perben még nem alkalmazható a 2011.évi XLXXXIX.tv.52.§./2/ bekezdése már kifejezetten tartalmazza is, hogy a képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyv közokirat). Az alperesek a képviselőtestületi jegyzőkönyvekbe foglalt nyilatkozatokat nem támadták. Az együttműködési megállapodás a jegyző által ellenjegyzésre került, az abban foglalt határidő módosítására irányuló 2008.december 15-i megállapodást az I.r. alperes képviseletében eljárva a II.r. alperes aláírta, illetőleg az I.r. alperes képviseletében eljáró II.r. alperes közokiratba foglaltan is elfogadta az eredeti határidő módosítását. Ebből pedig az következik, hogy a 2010.május 31-i határidő olyan póthatáridő volt, amelynek elmulasztása lehetővé tette a felperes elállását az együttműködési szerződéstől, illetőleg azt, hogy az általa adott támogatást a határidő eredménytelen leteltét követően a szerződés alapján az I.r. alperestől visszakövetelje. A képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvből, annak közokirati jellegéből az is következik, hogy függetlenül attól, hogy a 2008.december 15-i megállapodást a II.r. alperes magánszemélyként nem írta alá, a készfizető kezességvállalás közte és a felperes között érvényesen létrejött. Az ítélőtábla hangsúlyozza, hogy a Ptk.272.§./2/ bekezdése szerint kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni. A kezességi szerződés azonban nincs írásbeli alakhoz kötve, a kezesség vállalásának elfogadása ezért más módon szóban, vagy ráutaló magatartással is történhet (a Polgári Törvénykönyv Magyarázata KJK-KERSZÖV és Üzleti Kiadó Kft. Budapest
- I.kötet, BH.1993.631.). Az pedig a képviselőtestületi jegyzőkönyvekből egyértelműen megállapítható, hogy a II.r. alperes készfizető kezességvállalásra vonatkozó nyilatkozatát a felperes elfogadta. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy egyébként a 2008.december 15-i szerződésmódosítás jegyzői ellenjegyzésének hiánya sem a határidő módosítását, sem a kezességvállalás elfogadását nem teszi érvénytelenné, mert a fentiekben kifejtettek szerint a szerződésmódosításra vonatkozó nyilatkozatot a 2008.május 31-i határidőt illetően és az I.r. alperesnek a kapott támogatás visszafizetésével kapcsolatban a felek elfogadták. A 2008.december 9-i képviselőtestületi jegyzőkönyv (4/F/10.) egyértelműen tartalmazza az I.r. alperes vállalásaként, hogy amennyiben a beruházás 2010.május 31-ig nem indul meg, úgy 15.000.000 forintot hiánytalanul visszautalja a felperes számlájára. A 2008.december 15-i képviselőtestületi jegyzőkönyv (4/F/19.) pedig tartalmazza a II.r. alperes azon nyilatkozatát, mely szerint a készfizető kezességgel nincs problémája, azt elfogadja, ez pedig tartalmilag a Ptk.272.§./1/ bekezdése szerinti kezességvállalásnak minősül. Azt helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a beruházás megkezdését az I.r. alperes nem bizonyította, mert az általa becsatolt okiratokból az állapítható meg, hogy 2008.május 31-ig az általa hivatkozott ingatlanok tulajdonjogával nem rendelkezett, joghatás kiváltására ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló szerződések megkötésére az ingatlanokat illetően csak 2011.január 26-án került sor. Osztja az ítélőtábla a törvényszék álláspontját azt illetően is, hogy az üzemcsarnokra vonatkozó szerződés a beruházás megkezdéseként nem értékelhető, s az alperesek által csatolt számlák is alkalmatlanok arra, hogy az I.r. alperes ezzel kapcsolatos előadását alátámasszák. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy a számlák csatolására egyébként nem a 2012.március 21-i tárgyaláson- amint arra az alperesek fellebbezésükben hivatkoztak hanem ezt megelőzően, a 18.sorszám alatti alperesi beadvány mellékleteként került sor. Erre tekintettel az I.r. alperes késedelme a szerződés teljesítését illetően kétséget kizáróan megállapítható volt. Arra azonban helyesen hivatkoztak az alperesek, hogy a képviselőtestület 235/2010/VII.22./számú határozata elálló nyilatkozatként nem fogadható el. Az elállás a másik félhez címzett egyoldalú jognyilatkozat, ehhez képest a képviselőtestület határozata az elállásra vonatkozó jognyilatkozatot nem tartalmaz. A keresetlevélhez csatolt
- július 27-i, a II.r. alperesnek, mint az I.r. alperes ügyvezetőjének címzett felperesi levél (1/F/8.) a képviselőtestületi határozattal egyezően mindössze felszólítást tartalmaz a 15.000.000 forint haladéktalan visszafizetését illetően, de abból az nem tűnik ki, hogy a felperes a módosított együttműködési megállapodástól elállt volna. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság azt tévesen állapította meg, hogy a felperes igénye az általa jogszerűen gyakorolt elállási jogon alapul (Legfelsőbb Bíróság Pfv.VI.20.255/2006/9., Pfv.VI.21.345/2008/5., Gfv.IX.30.046/2011/4., BH.2005.393., BDT.2000.339.). Ugyanakkor az együttműködési megállapodás módosításából következően az I.r. alperesnek kötelezettsége volt a beruházás megkezdése 2010.május 31-ig, s ennek elmulasztása esetén szerződéses kötelezettséget vállalt arra is, hogy a 15.000.000 forintos kapott támogatást a felperesnek visszafizeti. Ebből következően az I.r. alperes késedelme folytán a Ptk.200.§./1/ bekezdése és 198.§./1/ bekezdése szerint - a Ptk.277.§./1/ bekezdésében írtakra is figyelemmel - köteles a 15.000.000 forint és annak kamatai visszafizetésére az elsőfokú ítéletben írtaknak megfelelően. A II.r. alperes készfizető kezességvállalásából következően pedig az I.r. alperes tartozásáért a II.r. alperes egyetemleges felelősséggel tartozik (Ptk.274.§./2/ bekezdés a/pont). Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét a Pp.253.§./2/ bekezdése alapján helybenhagyta. Az I-II.r. alperesek fellebbezésük előterjesztésével egyidejűleg illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmet terjesztettek elő. Az elsőfokú bíróság a 27.sorszám alatti végzésében az I.r. alperes illetékfeljegyzési jog iránti kérelmét elutasította, s felhívta az I.r. alperest, hogy a fellebbezés elutasításának terhe mellett rójon le nyolc napon belül 900.000 forint eljárási illetéket. A II.r. alperes illetékfeljegyzési jogáról a törvényszék alakszerű határozattal nem rendelkezett, ugyanakkor a kérelem de facto teljesítéséből az következik, hogy a II.r. alperes részére illetékfeljegyzési jogot engedélyezett (BH.
- 299.). A másodfokú eljárásban pervesztes I-II.r. alperesek a Pp.239.§. és Pp.78.§./1/ bekezdése alapján kötelesek a felperes perköltségének megfizetésére. Az ügyvédi munkadíj ÁFÁ-t is magában foglaló összegéről a kifejtett ügyvédi tevékenység mérlegelésével az ítélőtábla a 32/2003/VIII.22./IM. rendelet 3.§./1/, /2/, /5/ és /6/ bekezdése alapján rendelkezett. Az illetékfeljegyzési jog folytán a 6/1986/VI.26./IM. rendelet 13.§./2/ bekezdése szerint a feljegyzett és le nem rótt fellebbezési illetéket az I-II.r. alperesek kötelesek megfizetni. Tekintettel arra, hogy a fellebbezés előterjesztésére 2012.május 14-én került sor, a fellebbezési illeték mértéke az 1990.évi XCIII.tv.(Itv.) 2011.évi CLVI.tv. 160.§./1/ bekezdésével módosított 46.§./1/ bekezdése alapján a pertárgy érték 8 %-a, vagyis 1.200.000 forint. Mivel az I.r. alperes illetékfeljegyzési jogban nem részesült, a fellebbezési illetéket azonban mindössze 900.000 forint összegben rótta le, az ítélőtábla kötelezte őt a hiányzó 300.000 forint leletezés terhe melletti megfizetésére (6/1986/VI.26./IM. rendelet 15/A.§./3/ bekezdés, 2003.évi XCIII.tv. 111.§., 113.§.). Győr, 2013.évi június hó
- napján Dr.Lezsák József sk. a tanács elnöke Dr.Szalay Róbert sk. előadó bíró Dr.Bajnok István sk. bíró