A határozat elvi tartalma: Az 1952. évi III. tv. 117.§
(2)bekezdés b) pontja szerinti eljárási szabály megsértésére alapított felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a jegyzőkönyvből - a felülvizsgálati kérelem szerint - hiányzó perbeli nyilatkozatot, és annak előadását, hogy mennyiben és milyen módon befolyásolta e jogszabálysértés az érdemi döntést. 1952. III. Tv. 117. §
(4)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Pfv.I.21.305/2012/9.szám A Kúria a dr. Szathmáry Géza pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Vass István ügyvéd által képviselt alperes ellen közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 16.P.52.966/
- számon folytatott és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 53.Pf.639.319/2011/
- számú ítéletével befejezett perében, az említett számú jogerős ítélet ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban a felperes jogi képviseletét ellátó pártfogó ügyvéd díját a kirendelő Kormányhivatal állapítja meg és a felperes személyes költségmentessége folytán - az állam viseli. A le nem rótt 70.000 (Hetvenezer) forint összegű felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Mivel a felperes által korábban indított perben a bíróság - alaki okok miatt - megállapította az alperes társasház
- március 27én tartott közgyűlésén hozott határozatok érvénytelenségét, a közgyűlés
- május 29-én ismét határozott a korábbi közgyűlés napirendjében szereplő kérdésekről, továbbá elfogadta a
- évi elszámolást és a
- évre vonatkozó költségvetési tervet. A felperes különböző okokból a
- május 29-i közgyűlés határozatainak érvénytelensége iránt is keresettel élt, kérte továbbá 30 napon belül új közgyűlés tartásának elrendelését. A közgyűlés
- számú, a jegyzőkönyv hitelesítőjét megválasztó határozatával szemben hangsúlyozta: hitelesítő csak tulajdonostárs lehet, az egyik hitelesítő azonban csupán megbízott volt, ezért megválasztása törvénysértő módon történt. Kifogásolta az egyes tulajdonostársak meghatalmazását, az - álláspontja szerint „hamis” költségvetést, valamint azt, hogy nem készült hiteles jegyzőkönyv. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint a közgyűlés összehívása, a közgyűlési tisztségviselők megválasztása és a határozatok meghozatala a jogszabályoknak megfelelt. Utalt arra is, hogy a felperes elkésetten, a társasházakról szóló
- évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 42.§
(1)bekezdésében előírt 60 napos keresetindítási határidőn túl jelölt meg további, a keresetlevélben még nem szereplő kifogásokat. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és a felperest 200.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Döntését azzal indokolta, hogy a felperes nem terjesztett elő a Tht.42.§
(1)bekezdésének megfelelő kereseti kérelmet, a közös képviselő elleni esetleges kárigényét pedig külön perben érvényesítheti. Az elsőfokú bíróság elévülési kifogásnak tekintette az alperes utalását a felperesi hivatkozások elkésettségére, így kizárólag a keresetlevélben említett érvénytelenségi okokat vizsgálta, amelyeket azonban a felperest ért sérelem hiányában nem talált megalapozottnak. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság részben megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és megállapította, hogy a
- május 29-i közgyűlés
- számú határozata a jegyzőkönyvet hitelesítő személy megválasztására vonatkozó részében érvénytelen. Mérsékelte a felperes által fizetendő perköltség összegét, egyebekben - helyes indokaira utalással - helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperes mind az első-, mind a másodfokú eljárásban az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással bíró - konkrétan azonban meg nem jelölt - eljárási szabálysértésekre hivatkozott, ezért a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Okfejtése szerint az ítélethozatalt megelőző bírósági tárgyalásról felvett jegyzőkönyv nem rögzítette az általa előadottakat, a bíróság nem biztosította a hangfelvétel hozzáférhetőségét, ezzel kapcsolatos panaszára választ nem kapott, elfogultsági kifogását elutasították. Hangsúlyozta: súlyos eljárási szabálysértés, ha a tárgyalási jegyzőkönyvből nem állapíthatók meg a felek kérelmei, nyilatkozatai. A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. A Pp. 270.§
(2)bekezdésének és 275.§
(3)bekezdésének együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálat alapja anyagi jogi jogszabálysértés vagy az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással bíró eljárási szabálysértés lehet. A felülvizsgálati kérelemben kifejtettekhez kapcsolódóan a Kúria a következőket emeli ki: eljárási szabálysértés valósul meg, ha a tárgyalási jegyzőkönyv hiányos, nem felel meg a Pp. 116-117.§. előírásainak, azonban az adott esetben nem állapítható meg tényként, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv sértené az eljárási szabályokat, mégpedig olyan mértékben, amely befolyásolta az ügy érdemi eldöntését. A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélethozatalt megelőző tárgyalási jegyzőkönyvnek az előadása rögzítésével kapcsolatos hiányosságára hivatkozott, ám e hiányosságot nem nevesítette, a rögzíteni elmulasztott nyilatkozatának tartalmát a felülvizsgálati kérelemben sem részletezte. A Kúria hangsúlyozza: az előzőek szerinti felülvizsgálati hivatkozás sikeréhez az szükséges, hogy az eljárási szabálysértés a felperesi nyilatkozat rögzítésének hiánya nem csupán megállapítható, hanem az érdemi döntést lényegesen befolyásoló legyen. Az adott esetben arra vonatkozó peradat, hogy a felperes nyilatkozatának jegyzőkönyvezése hiányosan történt, nem állt rendelkezésre: az elsőfokú bíróság a felperes nyilatkozatait több esetben, így a
- számú első tárgyalási jegyzőkönyvben, majd a kizárási indítvány megtagadását, és a
- számú beadványban előterjesztett „jegyzőkönyv tárgyilagossága” iránti felperesi kérelmet követően készült -
- számú tárgyalási jegyzőkönyvben részletesen rögzítette, ezt követően a jegyzőkönyv kiegészítésére irányuló kérelem vagy a jegyzőkönyvezéssel kapcsolatos panasz, kifogás az iratok között nem lelhető fel. Megjegyzi a Kúria, hogy a bírósági tárgyalásokról „nem szó szerinti” jegyzőkönyv készül. A fél a per tárgyára, az eljárás menetére vonatkozó előadásait számos egyéb módon - beadványban, jegyzőkönyv kijavítása, illetve kiegészítése iránti kérelemben előterjesztheti. A felperes
- április
- napján benyújtott,
- sorszámú beadványából kitűnik, hogy e lehetőség nem volt a felperes számára ismeretlen, ugyanakkor az általa hivatkozott eljárási szabálysértés tényként nem állapítható meg. Tekintve, hogy a felperes az - állítása szerint - jegyzőkönyvezni elmulasztott tényeket felülvizsgálati kérelmében sem adta elő, azt sem lehetett megítélni, hogy ismeretük hiánya - elviekben befolyással bírhatott-e az érdemi döntésre (Pp.275.§
(3)bekezdés). Az ismertetett indokok alapján a sikeres felülvizsgálat feltételei a felperes kérelme esetében nem teljesültek - sem eljárási szabálysértés ténye, sem a megjelölt szabálysértés befolyásának lehetősége nem volt feltárható -, ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a felperes képviseletét ellátó pártfogó ügyvéd díjának viseléséről a Pp. 270.§
(1)bekezdése szerint érvényesülő Pp. 78.§
(1)bekezdésében és a Pp. 87.§
(2)bekezdésében foglaltaknak megfelelően határozott, míg az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39.§
(3)bekezdés d.) pontja, valamint 50.§
(1)bekezdése alapján megállapított felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről - a felperes költségmentességére figyelemmel - a 6/1986. (VI.26) IM rendelet 13.§
(1)bekezdése és 14.§-a alapján rendelkezett. Budapest,
- május
- Dr. Harter Mária s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Edit s.k. előadó bíró, Dr. Mocsár Attila Zsolt s.k. bíró