A határozat elvi tartalma: A tárgyalásról lemondás alapján meghozott, az elkövetéskor hatályos Btk. halmazati büntetéskiszabási szabályainak megfelelő határozat hatályában fenntartása. Megjelenés: BH 2014/1/
- KÚRIA Bfv.I.1266/2012/13.szám A Kúria Budapesten, a
- év június hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A csalás büntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Zalaegerszegi Városi Bíróság 17.B.679/2011/
- számú ítéletét, valamint a Zalaegerszegi Törvényszék Bf.32/2012/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Zalaegerszegi Városi Bíróság - a Be. XXVI. Fejezetében foglalt, a tárgyalásról lemondás szabályai szerint lefolytatott külön eljárás keretében a
- november
- napján kihirdetett 17.B.679/2011/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 6 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés és
(5)bekezdés b) pont], 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk. 318. §
(1)és
(4)bekezdés b) pont] és 39 rendbeli csalás bűntettében [Btk. 318. §
(1)és
(4)bekezdés b) pont]. A bíróság ezért a terheltet - halmazati büntetésül- mint különös visszaesőt, három év hat hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és négy évi közügyektől eltiltásra ítélte és kötelezte 2.482.100 forint megfizetésére vagyonelkobzás címén; megszüntette a Zalaegerszegi Városi Bíróság 17.B.711/2007/
- számú ítéletével, valamint a Zalaegerszegi Városi Bíróság 17.B.122/2007/
- számú ítéletével kiszabott szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadságot. Megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható, és rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről, a polgári jogi igényről és a bűnügyi költség viseléséről. A terhelt és védője által enyhítésért bejelentett fellebbezés alapján másodfokon eljárt Zalaegerszegi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta; az elsőfokú ítélet
- tényállási pontjában írt cselekményét a
- és
- tényállási pontban írt cselekménnyel együtt folytatólagosan elkövetettnek minősítette, és a börtönbüntetés tartamát két év nyolc hónapra enyhítette. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyta. A jogerős ítéletek ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, tartalma szerint arra hivatkozva, hogy az eljárt bíróságok vele szemben a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt törvénysértően súlyos büntetést szabtak ki. Álláspontja szerint a cselekmények elkövetésekor hatályos büntető törvény rendelkezései a tárgyalásról lemondó terhelt esetében - a három évet meghaladó, de öt évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt - a kiszabható büntetés legfeljebb két év lehetett. A
- június 7-én kelt kiegészítő beadványában továbbá arra hivatkozott, hogy az eljárt ügyész a tárgyaláson a középmértéket megközelítő büntetés kiszabását indítványozta, valamint előadta, hogy tudomása szerint az eljárt ügyésznek kellett volna felajánlania a büntetést, és neki - a terheltnek - nem is kellett volna részt vennie a nyilvános ülésen. A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartva, indítványozta, hogy a Kúria az indítványnak ne adjon helyt, és a megtámadott határozatokat nyilvános ülésen hatályukban tartsa fenn (BF.251/2013/2.). A felülvizsgálati indítvány alapján a Kúria a Be.
- §
(1)bekezdésére figyelemmel nyilvános ülést tartott. A nyilvános ülésen a Legfőbb Ügyészség képviselője az indítványát az átiratban foglaltakkal egyezően tartotta fenn. A felülvizsgálati indítvány nem megalapozott. Btk.
- §-a szerint a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban levő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; visszaható ereje. egyébként az új büntető törvénynek nincs A terhelt a terhére rótt bűncselekményeket
- augusztus
- és
- október
- között követte el. A terhelt által elkövetett bűncselekmények közül az elkövetéskor hatályos rendelkezések szerint a Btk.
- §-ának
(1)bekezdésébe ütköző, és a
(2)bekezdés c) pontjára figyelemmel az
(5)bekezdés b) pontja szerint minősülő csalás bűntette miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés; a csalás 318. §
(4)bekezdésének b) pontja szerinti alakzata miatt két hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés a kiszabható büntetés. A Btk. 12. §
(1)bekezdése szerint bűnhalmazat létesül, ha az elkövető több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el. A Btk. 82. §
(2)bekezdése szerint bűnhalmazat esetén a büntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények büntetési tételei közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni; a
(3)bekezdés szerint pedig akkor, ha a törvény a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel, a büntetési tétel felső határa a felével emelkedik, de az nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát. A terhelt által elkövetett bűncselekmények miatt a halmazati büntetés felső határa hét év hat hónap lenne, mivel az egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő csalás bűntette miatt kiszabható szabadságvesztés felső határa emelkedne a felével, azaz két év hat hónappal. A terhelt felelősségre vonása azonban a Be. XXVI. fejezete szerinti, tárgyalásról lemondásos külön eljárásban történt meg. Ennek az eljárásnak a lényege, hogy amennyiben a terhelt a vádemelést megelőzően bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást tesz és a tárgyaláshoz való jogáról lemond, a bíróság az ügyész indítványára, nyilvános ülésen hozott ítélettel megállapíthatja a vádirattal egyező tényállás, valamint a vádirattal egyező minősítés miatt a vádlott bűnösségét, és a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tételnél enyhébb büntetést szabhat ki, illetve intézkedést alkalmazhat. Megjegyzi a Kúria a terhelt által hivatkozottak kapcsán azt is, hogy az eljárási szabályok szerint a terheltnek a tárgyalásról nem csak az ügyész, hanem a bíróság előtt is le kell mondania, és részletes beismerő vallomást kell tennie [Be. 542. §
(5)bek.]. Ha ennek bármelyike elmarad, tehát a terhelt a bíróság előtt nem jelenik meg, vagy ott a tárgyaláshoz való jogáról a bírósági kioktatást követően nem mond le, avagy nem tesz beismerő vallomást, a tárgyalásról lemondásos eljárást tovább folytatni nem lehet, és ennél fogva az erre az elbírálási formára előírt enyhébb jogkövetkezmények sem alkalmazhatók. A tárgyalásról lemondás mellett a Btk.-nak a terhelt terhére rótt bűncselekmények elkövetési idején hatályos 87/C. § b) pontja szerint kiszabható szabadságvesztés mértéke a három évet meghaladó, de öt évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a két évet nem haladhatta meg. A Btk. 85/A. §ának
(1)bekezdése alapján azonban arra az esetre, ha a tárgyalásról lemondásos eljárásban a terhelt több bűncselekményét bírálták el, tehát bűnhalmazat miatt kellett kiszabni a büntetést, a tárgyalásról lemondás esetén a 85. §
(1)-
(2)bekezdéseinek rendelkezései voltak irányadók azzal, hogy a büntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekményekre a halmazati büntetést 87/C. § alapján kiszabható büntetések közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kellett kiszabni. A
(2)bekezdés szerint pedig a tárgyalásról lemondás esetén akkor, ha a törvény a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendelt, a 87/C. § alapján kiszabható legsúlyosabb büntetési tétel felső határa a felével emelkedett, de az nem érhette el az egyes bűncselekményekre a 87/C. § alapján kiszabható büntetések együttes tartamát. A terhelt által elkövetett bűncselekmények esetében e szabályok a következőket jelentik: A Btk. 318. §
(5)bekezdésének
- b)pontja szerinti csalás bűntette miatt - amelynek büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés - tárgyalásról lemondásos eljárásban a kiszabható büntetés a Btk. 87/C. §
- b)pontja alapján a két évet nem haladhatja meg. A Btk. 85/A. §
(2)bekezdése szerint - a halmazati büntetésre tekintettel - ez a két évi szabadságvesztés, mint a legsúlyosabb büntetési tétel felső határa emelkedik a felével. A terhelt által elkövetett bűncselekmények bűnhalmazatban történő elbírálásakor a tárgyalásról lemondás esetén kiszabható legsúlyosabb büntetés tehát három évig terjedő szabadságvesztés. A Zalaegerszegi Törvényszék mindezt helyesen ismerte fel, és enyhítette a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztést nyolc hónapra. két év Felülvizsgálat keretében a jogerősen kiszabott büntetés kizárólag akkor változtatható meg, ha annak neme vagy mértéke büntető anyagi jogi szabályt sért. Jelen esetben azonban a büntetést a törvényes keretek között szabta ki a Zalaegerszegi Törvényszék, annak pedig, hogy az ügyész a nyilvános ülésen a középmértéket megközelítő büntetés kiszabását indítványozta, azért nincs jelentősége, mert a bíróság nincs kötve a vádlónak a vád tárgyává tett cselekmény Btk. szerinti minősítésére, a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó indítványához [Be. 2. §
(4)bek.]. Emellett a törvényes keretek között kiszabott büntetés esetén nem vizsgálható az sem, hogy milyen súlyosító vagy enyhítő körülményekre voltak figyelemmel az eljárt bíróságok. A Kúria a Be. 423. §
(5)bekezdése alapján a megtámadott határozatot a 416. §
(1)bekezdésének c) pontja alapján is felülbírálta, azonban olyan eljárási szabálysértést, amely a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését eredményezhetné, nem észlelt. Ezért a Be. 426. §-a alapján a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta. A Kúria végzése elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, az újabb felülvizsgálat lehetőségét a Be. 418. §
(3)bekezdése, illetve 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,
- június
- Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Soós László előadó bíró, Dr. Csák Zsolt s. k. bíró A kiadmány hiteléül: AIné írnok s. k.