Bfv.1422/2012/5 – Kúria

(1)bekezdése szerinti garázdaság vétségében és a Btk. 170. §

(1)bekezdése szerinti testi sértés vétségében. Ezért halmazati büntetésül száz napi tétel napi tételenként 2500 forint, összesen 250.000 forint pénzbüntetésre ítélte, amelynek megfizetésére húsz havi részletfizetést engedélyezett. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetés esetén történő átváltoztatásáról is. Az első fokú következő. bíróság által megállapított tényállás lényege a A terhelt

1. június 11-én délután megjelent az Ingatlangazdálkodási Kft. irodájában, hogy a közte és a közös képviselő közötti elszámolási vitát rendezni próbálja. Az irodába már ingerülten érkezett. A sértettel történt megbeszélése során közöttük heves szóváltás alakult ki; a terhelt emelt hangon szitkozódott. A sértettet fenyegette, majd rövid megbeszélést követően szitkozódva, és az ajtót maga után becsapva távozott. Rövid idő múlva az irodába visszatért. Az asztalnál ülő sértetthez ment és a vitát folytatva azt kiabálta „mocsok állat, szétszedlek agyonbaszlak". Eközben jobb kezével a sértett vállát meglökte, bal kezével a sértett fejének jobb oldalát a halánték tájon megütötte. Az ütés következtében a sértett szemüvege a földre esett „halántéktáján bőrpír keletkezett". Annak érdekében, hogy a terhelt ismételten ne üsse meg, a sértett a terhelttől eltávolodott, majd az irodában tartózkodó két kolléganőjét kérte a biztonsági szolgálat és a rendőrség értesítésére. A terhelt cselekménye másokban különösen a munkatársnőiben - megbotránkozást és riadalmat keltett. sértett Az első fokú ítélet ellen az ügyész a pénzbüntetés súlyosítása, a terhelt és védője elsősorban felmentés, illetőleg enyhítés végett fellebbezett. A Fővárosi Törvényszék a
2. július 3-án meghozott 2.Bf.I.6120/2012/
3. számú ítéletével az első fokú határozatot a részletfizetés tartama és az ennek megfelelő havi összege tekintetében lerövidítette, míg egyebekben az ítéletet helybenhagyta. A tényállást azzal egészítette ki, hogy a sértett a könnyű testi sértés miatt magánindítványát
4. június 17-én előterjesztette. A jogerős határozatok ellen a Be.
5. §

(1)bekezdés a) pontjára hivatkozással, bűnösségének anyagi jogszabályt sértő megállapítása miatt, felmentése végett, a terhelt élt védője útján felülvizsgálati indítvánnyal. Az indítvány lényege szerint jogszabálysértően került sor a terhelt bűnösségének mind könnyű testi sértés vétségében, mind garázdaság vétségében megállapítására. A könnyű testi sértés tekintetében az első fokú bíróság orvosszakértői véleményt nem szerzett be, látlelet sem állt rendelkezésre. Ilyen körülmények között, a terhelt cselekménye könnyű testi sértés vétségének nem lett volna minősíthető. A garázdaság vonatkozásában az eljárt bíróságok tévesen állapították meg, a cselekmény kihívóan közösségellenes, másokban megbotránkozás vagy riadalom keltésére alkalmas voltát. A bírói gyakorlatra figyelemmel, amely a szűk családi körben, nem nyilvános helyen elkövetett erőszakos cselekményeket általában nem tekinti garázdaság megállapítására alkalmasnak, a jelen cselekmény tekintetében sem valósult meg maradéktalanul a garázdaság törvényi tényállása. Még az is kétséges, hogy a terhelt egyáltalán megütötte-e, avagy csupán meglökte a sértettet, a cselekményét pedig egy irodában, zárt térben valósította meg, ahol csak kevesen tartózkodtak. A Legfőbb Ügyészség átiratában - és képviselője a nyilvános ülésen - a támadott határozatok hatályban tartását indítványozta. (BF. 2871/2012/l. szám) Az ügyészi álláspont lényege szerint a terhelt a könnyű testi sértés vonatkozásában törvényben kizárt módon a tényállást támadja, míg a garázdaság vétsége tekintetében - mivel annak tényállási elemei az adott elkövetési körülmények mellett maradéktalanul megvalósultak - az indítvány alaptalan. A terhelt a nyilvános ülésen indítványát változatlanul fenntartotta, és a védő is annak megfelelő határozat meghozatalát kérte. A Kúria a támadott határozatokat a Be. 423. §

(1)és

(4)bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Be. 416. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti okból és - mivel az az indítvány a könnyű testi sértés tekintetében a minősítést is vitatta, az értelemszerű összefüggésből következően - az

(1)bekezdés b) pontjában írt okból vizsgálta felül. A vizsgálat hivatalból kiterjedt a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontja szerinti [tételesen a Be. 373. §

(1)bekezdés I/b. és I/c. valamint II-IV. pontjában foglalt] eljárásjogi hatályon kívül helyezési okokra is. Abszolút észlelt. hatályon kívül Az indítványt részben alaptalannak találta. helyezési törvényben okot a Kúria kizártnak, az ügyben érdemben nem pedig Abban a tekintetben, hogy az első fokú bíróság a sértett arcának megütése során keletkezett bőrpír tényét látlelet és orvosszakértői vélemény hiányában, tanúvallomások alapján állapította meg, illetve, hogy nem nyert megnyugtatóan bizonyítást a sértett fejének megütése, az indítvány a bizonyítékok mérlegelését vitatta, és az ügyben rögzített tényállást támadta. A Be. 423. §

(1)bekezdése szerint azonban a jogerős határozatban megállapított tényállás a felülvizsgálat során is irányadó, az az indítványban sem támadható. A felülvizsgálat ugyanis nem ténykérdések, hanem kizárólag jogkérdések eldöntésére hivatott. A Kúria is csak a fentiek szerint irányadó tényállás alapul vétele mellett vizsgálhatja, hogy valamely terhelt bűnösségének anyagi jogszabályt sértő megállapítására, avagy vele szemben cselekményének jogi minősítésével illetőleg más anyagi jogszabálysértéssel összefüggésben törvénysértő büntetéskiszabásra került-e sor. Ezért a tényállást vitató, eltérő tényállást helyesnek tartó érvekkel a Kúria nem foglalkozott. Vizsgálatának eredményeként pedig úgy találta, hogy az anyagi jogszabályoknak megfelelően törvényesen minősítették az eljárt bíróságok a terhelt cselekményét a Btk. 271. §

(1)bekezdése szerinti garázdaság vétségének. E bűncselekmény törvényi tényállási elemei - az elkövetési magatartás kihívó közösségellenessége, erőszakos jellege, végül másokban megbotránkozás, vagy riadalom keltésére alkalmassága - a jelen esetben hiánytalanul megvalósultak. Az nem volt kétséges, hogy a terhelt a sértett megütésével erőszakos magatartást tanúsított, figyelemmel a Btk. 271. §-ának

(4)bekezdésében foglalt értelmező rendelkezésre is, amely erőszakos magatartásnak tekinti az emberi test sérülés okozása nélküli megérintését is. Az indítvány jogilag kizárólag a terhelt magatartásának kihívó közösségellenességét és ezzel összefüggésben a megbotránkozás vagy riadalom keltésére alkalmasságát vitatta. Kétségtelen, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint a garázdaság megállapításához vagy kizárásához mindenkor vizsgálni kell a cselekmény motívumát, valamint az elkövetési körülményeket, köztük az elkövetési helyet is. Körültekintő vizsgálatot igényel, ha a megvalósításra nem nyilvános helyen kerül sor. Kizárólag ez azonban nem alkalmas a garázdaságkénti minősítés kizárására, mint ahogyan az sem, ha a cselekményt az elkövető személyes indítékból valósította meg. Az, hogy a cselekményt mások nem észlelték, ugyancsak nem kizáró ok, amennyiben a mások általi észlelhetőség lehetősége reálisan fennállt. (BH 2010.177.) Az irányadó tényállás szerint a terheltnek társasházi költségekkel vagyis a közös költségvetés terhére igénybe vett szolgáltatásokkal - kapcsolatos tartozását kellett rendeznie, ezért kereste meg a társasház közös képviselőjét. Az egyeztetés eredménytelensége miatti indulatában előbb sértegette a közös képviselőt, majd távozott, de rövid megszakítás után visszatérve őt ismételten sértegette és halántéktájon meg is ütötte. A cselekményt, - ahogyan arra a másodfokú bíróság helyesen rámutatott - nyilvános helyen követte el, miután a társasházi közös képviselő irodája bármely érintett, vagy akár az érdeklődők számára is nyitva álló helynek tekintendő. Annak pedig a fentiek szerint nem volt jelentősége, hogy a mások általi észlelhetőség mellett a cselekményt ténylegesen hány személy - a sértett két munkatársa - észlelte. Ilyen körülmények között a terheltnek a társasházi közösséget képviselő személy elleni erőszakos cselekménye egyértelműen kihívó közösség-ellenességet tükrözött és az alkalmas volt mások megbotránkoztatására, illetőleg a másokban való riadalom keltésére is. Ugyanakkor a cselekménynek a garázdaság vétségével halmazatban könnyű testi sértés vétségeként minősítését a Kúria tévesnek, anyagi jogszabályt sértőnek találta. A kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően a bizonyítékok a Be.

1. §-a szerinti mérlegelése körében valóban megállapítható tényállásként könnyű testi sértés okozása látlelet hiányában, kizárólag tanúvallomások alapján is. Viszont az ilyen esetekben legalább orvosszakértői véleményt mindenképpen indokolt a bíróságnak beszereznie. A kialakult egységes ítélkezési gyakorlat szerint azonban az ütés következtében keletkezett bőrpír önmagában testi sérülésnek nem tekinthető. /BH 6445./ Könnyű testi sértés megállapítására az előidézett elszíneződéssel járó további elváltozás, bőr alatti bevérzés (véraláfutás) szolgálhat ilyen esetben. /BH 6354./ Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet a testi sérülések és egészségkárosodások igazságügyi orvosszakértői véleményezéséről szóló
2. számú Módszertani Levelének I. és III. része szerint ugyanis a testi sérülés folyamat, amelyet valamely külső behatás erőművi, fizikai, kémiai behatás, vagy ezek kombinációja - indít meg, és ennek következtében a szervezet sejtjeiben, szöveteiben alaki eltérés (folytonosság megszakítás vagy anyaghiány) illetve működési zavar keletkezik. A nyolc napon belül gyógyuló sérülések között az orvostani levél jelen ügyet is érintően példaként a testfelszínen és a nyálkahártyákon a hámfosztásokat, hámhorzsolásokat, a kisebb vérömlenyeket említi. Fentiekre figyelemmel nem értékelhető önmagában testi sértésként az, ha a sértett arca csupán bepirosodik anélkül, hogy ahhoz utóbb elszíneződés (véraláfutás) társulna. Miután pedig a tényállás a bőrpír keletkezésén túlmenően mást nem tartalmaz, e magatartás a garázda cselekmény részét képező tettleges becsületsértést jelentett, amely a töretlen bírói gyakorlat szerint a garázdaságba beolvadt, azzal halmazatban nem kerülhetett megállapításra. (BKv.34.szám) E minősítésbeli - egyben halmazati büntetés kiszabását eredményező - tévedés azonban nem vezetett törvénysértő büntetés kiszabásához. A terhelttel szemben alkalmazott pénzbüntetés - mind napi tételét mind egynapi összegét illetően - a cselekmény garázdaság vétségének minősülése esetén is törvényes, eltúlzottan súlyosnak nem tekinthető. Ekként az ügyben sem a Be.
3. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti, sem a konjunktív feltételek maradéktalan fennforgásának hiányában a 416. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálati ok nem állapítható meg. A fentiekből következően a Kúria az indítványt találta, ezért a támadott határozatokat a Be. alkalmazásával hatályukban fenntartotta. alaptalannak 426. §-ának A végzés elleni fellebbezés tilalmáról a Be. 3. §-ának

(4)bekezdése, felülvizsgálatának kizárt voltáról a Be. 416. §

(4)bekezdés b) pontja rendelkezik. Az ismételt indítvány tilalmát a Be. 418. §

(3)bekezdése és 421. §

(3)bekezdése szabályozza. A Kúria határozatát a Be. nyilvános ülésen hozta meg. 420. §

(1)bekezdésének megfelelően Budapest,

1. április
2. Dr. Belegi József s. k. a tanács elnöke, Dr. Szabó Péter előadó bíró, Dr. Csere Katalin s. k. bíró s. k. A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő MTné