← Magyarország

Gfv.30081/2012/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A bizonyítékok okszerű mérlegelése felülvizsgálatának a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség. 1952. III. Tv. 206. §

(1)Gfv.VII.30.081/2012/6.szám A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a felperesnek, dr. Szigeti Sándor ügyvéd által képviselt I.r., és a II.r. alperesek ellen 96.670 Ft és járulékai megfizetése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál 8.G.304.983/2007. szám alatt indult és másodfokon a Fővárosi Bíróság 3.Gf.75.481/2011/5.számú részítéletével jogerősen részben befejezett perében, az említett jogerős részítélet ellen az alperesek által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi r é s z í t é l e t e t : Az I.r. alperes felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasítja. Kötelezi az I.r. alperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 4.800 (Négyezernyolcszáz) Ft mérsékelt illetéket. A II.r. alperes felülvizsgálati kérelmével jogerős részítéletet hatályában fenntartja. érintett részében a Kötelezi a II.r. alperest, hogy az államnak - felhívásra - fizessen meg 120.000 (Egyszázhúszezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen a részítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Az első fokon eljárt Központi Kerületi Bíróság a 8.G.304.983/2007/51. számú ítéletével kötelezte az alpereseket 479.667 Ft és járulékai felperes részére történő megfizetésére. A bíróság az alperesek beszámítási kifogását és viszontkeresetét elutasította. Az alperesek által benyújtott fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Bíróság a 3.Gf.75.481/2011/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részítéletnek tekintette és azt részben és annyiban változtatta meg, hogy a felperesi kereset vonatkozásában a II.r. alperes marasztalását, továbbá a viszontkeresetnek az I.r. alperes vonatkozásában történt elutasítását, valamint az I.r. alperes illetékfizetési kötelezettségét mellőzte. Az I.r. alperes marasztalását részben és akként változtatta meg, hogy 351.858 Ft után 2009. március 1. napjától köteles az elsőfokú ítéletben írtak szerinti késedelmi kamat megfizetésére, a fentieket meghaladó késedelmi kamatigényt elutasította. Az I.r. alperes által megfizetendő elsőfokú perköltség összegét 70.140 Ft-ra leszállította, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet ellen az alperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a II.r. alperes a felperesnek a viszontkeresetben foglalt követelés megfizetésére kötelezését, míg az I.r. alperes a vele szemben előterjeszett kereset elutasítását kérte. A jogerős ítéletből az I.r. alperes által vitatott érték 479.667 Ft, míg a II.r. alperest érintő jogerős rendelkezés 1.201.246 Ft viszontkereseti érték volt. A Pp. 271. §-ának /2/ bekezdése szerint nincs helye felülvizsgálatnak - a perben nem releváns kivételektől eltekintve olyan vagyonjogi ügyben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az 1.000.000 Ft-ot nem haladja meg. Jelen perben a felülvizsgálati kérelemben az I.r. alperes által vitatott érték nem haladja meg a fenti értékhatárt, ezért a Kúria az I.r. alperes felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. § /2/ bekezdésének
  1. a)pontja alapján hivatalból elutasította. Az elutasítás folytán az I.r. alperes köteles 4.800 Ft mérsékelt felülvizsgálati eljárási illetéket az államnak külön felhívásra megfizetni az 1990. évi XCIII. évi 58. § /1/ bekezdés
  2. f)pontja alapján. .-.-.-.-.-. A Kúria a II.r. alperes mint engedményes által viszontkereset tárgyában érdemben határozott. előterjesztett Az I.r. alperes a vele szemben előterjesztett kereset elutasítását kérte. A felperes, mint a perbeli közös tulajdonban álló ingatlan egyik tulajdonosa szereződéses viszonyban állt az energiaszolgáltatóval és a tőle kapott áramot biztosította a többi tulajdonostárs, köztük az I.r. alperes részére is. A felperes és az I.r. alperes 2001. január 12-én írásbeli szolgáltatási szerződést kötöttek az elektromos áram, a vízfogyasztás, a csatornahasználat és a portaszolgálat biztosítására. A szerződés az I.r. alperes felmondása folytán az áramszolgáltatásra 2005. április 5. napjával, míg a többi szolgáltatás tekintetében 2009. október 4. napján megszűnt. A II.r. alperes vitatta a felperes áramdíj továbbszámlázása számítási módját és az áramelszámolás általa alkalmazott számítási módjával megállapított 1.201.246 Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni a felperest a viszontkeresetében. A felperes kérte a viszontkereset elutasítását. Az első fokon eljárt bíróság az alkalmazott számítás helyességének tisztázása érdekében igazságügyi szakértőt rendelt ki, a beszerzett szakértői véleményben foglaltakat ítélkezése alapjául elfogadta. Megállapította, hogy a felperes által történő részarányos E számlák továbbszámlázása számszakilag helyesen történt. A felperes a továbbszámlázások során figyelemmel volt az E előírásaira, ezért az elsőfokú bíróság a viszontkeresetet elutasította. Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság a viszontkeresetnek az I.r. alperes vonatkozásában történt elutasítását mellőzte, e vonatkozásban egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság a viszontkereset vizsgálatánál a peres felek által kötött szerződésben foglaltakból indult ki. Megállapította, hogy a felperes a szerződésben foglaltaknak megfelelően számlázta az I.r. alperes irányába az áramszolgáltatás díját. Az I.r. alperes által 2005. április 1-ig lekötött mennyiség 26 kW volt, 2005. április 5ig pedig 1 kW. A elsőfokú bíróság a szerződésben rögzített adatoknak megfelelően számolta ki a lekötött mennyiség havi ellenértékét csúcsidőszakra és völgyidőszakra is. Az alkalmazott egységárak megegyeztek az E által a felperessel szemben kiállított számlákban foglaltakkal. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen járt el akkor, amikor a II.r. alperes viszontkeresetét nem találta megalapozottnak. A II.r. alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős részítélet hatályon kívül helyezését kérte, valamint azt, hogy a Kúria kötelezze a felperest a viszontkeresetben foglalt követelés megtérítésére és a perköltség viselésére. Előadta, hogy a másodfokú bíróság anyagi és eljárásjogi szabályokat sértett akkor, amikor sem a tényállás valamennyi elemét, sem a kereseti kérelemben, sem a fellebbezésben előadott valamennyi, az ügy megítélését lényegesen befolyásoló körülményt nem vizsgálta. Ezért az eljáró bíróságok által megállapított tényállás is iratellenes, okszerűtlen és logikailag ellentmondó, ezáltal álláspontja szerint a jogszabálysértés megállapítható. A felek elszámolásában az általuk kötött szerződésben foglaltak az irányadók és irreleváns, hogy a felperes az E-vel kötött szerződésben milyen számítási módokat és adatokat használt. Részletezte az álláspontja szerint helyes számlázási eljárást. A II.r. alperes eljárási szabálysértésként hivatkozott arra is, hogy a felperes képviseletében nem arra jogosult személy tett nyilatkozatokat, valamint sérelmezte, hogy egy beadványában foglaltakat az elsőfokú bíróság ítéletében nem ismertette. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában történő fenntartását kérte. a jogerős részítélet A Kúria a jogerős részítéletet a II.r. alperes felülvizsgálati kérelmének keretei között vizsgálta a Pp. 275. § /2/ bekezdése alapján és megállapította, hogy az nem jogszabálysértő az alábbiakra tekintettel. Az állított eljárási szabálysértésekkel összefüggésben a Kúria rámutat arra, hogy a nem arra jogosult személy jognyilatkozataival kapcsolatban a másodfokú részítéletben kifejtettekkel mindenben egyetértett, azt megismételni nem kívánja. Az ítélethirdetést követően a bírósághoz érkezett beadvány tartalmát az elsőfokú bíróság jogszerűen nem ismertette ítéletében. Az ügy érdekében a Kúria rámutat arra, hogy a felülvizsgálati eljárás során az volt az eldöntendő kérdés, miszerint a másodfokú bíróság a bizonyítékok okszerű mérlegelésével állapította-e meg azt, hogy a felperes az I.r. alperessel kötött szolgáltatási szerződésben foglaltak alapján helyesen számlázta tovább az alperes által fogyasztott áram díját. A Kúria megítélése szerint a másodfokú bíróság a részítéletében a felek által kötött szolgáltatási szerződésben rögzített adatok figyelembevételével helyes számítással jutott - az elsőfokú bíróság álláspontjával egyezően - arra a következtetésre, hogy az I.r. alperes túlfizetése nem volt megállapítható, ezért a II.r. alperes viszontkeresete nem megalapozott. A felperes szerződésbeli kötelezettségének eleget tett az áramdíj I.r. alperes részére történő helyes számításon alapuló továbbszámlázásakor. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős részítéletet a Pp. 275. § /3/ bekezdése alkalmazásával a felülvizsgálati kérelemmel érintett és elbírált részében hatályában fenntartotta. A II.r. alperes az eredménytelenül előterjesztett felülvizsgálati kérelme miatt köteles a megfizetni az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az államnak külön felhívásra. A felperesek a felülvizsgálati eljárásban megítélhető perköltsége nem volt. Budapest, 2012. november 29. Dr.Vezekényi Ursula sk.a tanács elnöke Dr.Turcsánné dr.Molnár Katalin előadó-bíró Dr.Osztovits András sk.bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.