Gfv.30365/2012/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felperes nem bizonyította, hogy az összehasonlító reklámban szereplő árak ármanipulációs céllal kerültek megállapításra. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.365/2012/

1. szám A Kúria dr. Káldor Attila Zsombor jogtanácsos által képviselt S. Kft. felperesnek, dr. Lévai András jogtanácsos által képviselt T. Zrt. alperes ellen tisztességtelen piaci magatartás megállapítása iránt a Pest Megyei Bíróság előtt 7.G.24.130/
2. számon indult és a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.678/2011/5.számú jogerős ítéletével befejezett perben a jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000 (Tízezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az alperes hirdetéseiben ár-összehasonlító reklámot alkalmazott. A reklámban az áruházlánchoz tartozó, egy adott áruházban, illetve a felperesi áruházlánchoz tartozó ugyanazon a településen levő áruházban egy adott napon érvényes egyes konkrét termékek fogyasztói árát hasonlította össze. A reklámban az áruházak pontos fekvése, illetve az a nap, melyre az ár összehasonlítás vonatkozik olvasható. Az alperes előadása szerint a termékeket az alperes munkavállalói ötletszerűen választották ki azzal a megszorítással, hogy a termék nem lehetett sem akciós, sem márka termék. Az alperesi áruházakban történt vásárlást számlával igazolták, majd még aznap, ugyanazon termékeket a felperes áruházában is megvásárolták, és a termékek árát a reklámban összehasonlító módon közölték. Miden egyes esetben az alperesi áruházban értékesített termék bizonyult olcsóbbnak. A fentieknek megfelelő reklám jelent meg: -
3. július 25-én a Blikkben, - az alperes
4. augusztus 29-e és szeptember 5-e között érvényes akciós újságjában, - az alperes
5. szeptember 26 - október
6. között érvényes árakat tartalmazó szórólapjának hátoldalán, - a
7. január 2-
8. között érvényes árakat tartalmazó alperesi szórólapon, - a
9. április 22-i alperesi akciós újságban. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló
10. évi LVII. törvény (Tpvt.) 2.,
11. és
12. §-ába ütköző magatartást valósított meg. A bíróság tiltsa el az alperest a jogsértő magatartás folytatásától, egyben a keresetben részletezettek szerinti nyilatkozat megtételére kötelezze. A felperes sérelmezte, hogy az alperes a reklámozott termékek árát nem tartotta, a reklámban feltüntetett időpontot követően a termékek árát általában megemelte, és jellemzően mesterségesen változtatta a reklámban szereplő termékek árait. Reklámjaival azt sugallta, hogy az alperesi áruházban a termékek olcsóbban vásárolhatók meg, mint a felperesi áruházakban. Más hivatkozásai a felülvizsgálati eljárás tárgyát már nem képezik. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a
13. április 22-én kelt ítéletével a felperes keresetét elutasította. A Tpvt.
14. és
15. §-ára alapított kereset tekintetében a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, a Tpvt.
16. §-a vonatkozásában az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezve, az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság
17. október 13-án kelt ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, a statisztikai szakvélemény megállapításaiból következően az alperes tudatos, szándékos ármanipulációt nem alkalmazott. A másodfokú bíróság részítéletének hatályon kívül helyező részében megjelölt vizsgálni rendelt 10 termék árváltozása tekintetében rögzítette, szignifikáns, az alperes számára kedvező árváltoztatási gyakorlat, illetve e körben tudatos termék kiválasztására vonatkozó tisztességtelen magatartás nem volt megállapítható. Az alperesi hálózatban értékesített termékek alacsonyabb ára összhangban áll azzal a köztudomású ténnyel - szerepel az elsőfokú ítéletben -, hogy a felperes boltjai a város központjában találhatók, a felperes igényes, prémium termékeket is kereső fogyasztókra is összpontosít, az alperes ezzel szemben nem ezt a fogyasztói réteget részesíti előnyben. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját a tekintetben, amit az általa is aggálytalannak tartott szakértői vélemény tartalmazott, miszerint az alperes részéről olyan tendencia szerű gyakorlat nem volt megállapítható, miszerint a próbavásárlás előtt kevés idővel csökkentette, majd azt követően újra megemelte az adott termék árát. Az áremelések, árcsökkentések időzítése, a próbavásárlások napjához viszonyítva, ármanipulációs gyakorlatot nem tükröz. Rámutatott arra, hogy a felperes a szakértői véleményt, annak megállapításait érdemben az elsőfokú eljárásban nem kifogásolta. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság indokolási kötelezettségének nem tett eleget. Kifejtette, mindkét fokú bíróság a Tpvt.
18. §-ában meghatározott jogsértés elkövetése feltételének tekintette a szándékos, célzatos magatartás elkövetését, holott a Tpvt.
19. §-ában meghatározott jogsértés elkövetése objektív kategória. Az ítéletek nem vizsgálják, hogy sérültek-e a versenytársak, illetve a fogyasztók érdekei, illetve az üzleti tisztesség követelménye. Vizsgálva a Tpvt.
20. §-ában írt tényállási elemeket, állította, tévesen állapítja meg az elsőfokú ítélet, hogy a felperes és az alperes nem versenytársai egymásnak. Nem ütközteti az alperesi árképzésnek a versenytárs törvényes érdekeivel való kapcsolatát, az üzleti tisztesség követelményeinek érvényesülését. Álláspontja szerint az alperesi adatgyűjtés módszertana torz termék-ár összehasonlításra vezetett. A felperes álláspontja szerint a perben eljárt bíróságok helytelenül értelmezték az igazságügyi szakvéleményben írtakat. A szakértők nem jelölik meg az alperesi termékek árai változásának pontos okait. Nem ad választ a szakvélemény arra, hogy az alperes által reklámozott termékek árai valós árak voltak-e, ténylegesen alacsonyabbak voltak-e a felperes árainál, megfeleltek-e a fogyasztói elvárásoknak. Sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok, illetve a szakértők nem vették figyelembe, nem értékelték a
21. április 5-ei keltű előkészítő iratában foglaltak. Törvénysértőnek ítélte az alperes azon állítását, hogy a Tpvt.
22. §-a szerinti tisztességtelenség megállapításához többlet elemnek (pl. mesterséges ártorzításnak) kell megvalósulnia, továbbá, hogy feltétel, miszerint az alperes tendenciózusan, hosszabb időn keresztül üzleti gyakorlatként folytassa a kifogásolt magatartást. Nem tekintette helytállónak, azt az álláspontot, mely szerint a felperes által kifogásolt áringadozások a kereskedelmi piac velejárói. A 10 termék ártörténetét vizsgálva, felperes rámutatott arra, hogy az árképzés csak 3 termék esetében nem kifogásolható, 7 termék esetén tisztességtelen volt, mivel az alperes az alacsonyabbnak reklámozott termékek árait megemelte (7 esetben) átlagban 15,04 %-kal, majd a megemelt árról visszatért a saját korábbi árához, melynek következtében 5 esetben drágább lett az adott termékek ára, mint a felperes termékeié. A viszonyítási napok mindegyikére mesterséges áringadozást generált az alperes, melyet az áringadozást követően a termék árának mesterséges megemelésével folytatott. Az alperesnek az ár-összehasonlító reklámok megjelentetése előtt minden termékre kiterjedő mesterséges áringadozását (6 terméknél csökkentés, 4 terméknél emelés) semmi sem indokolta, ahogy az alacsony árak fogyasztók által történt elfogadása után az árak drasztikus megemelését sem. Az alperes reklámjai mögött indokolatlan és mesterséges áringadozás állt, melynek célja a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása, a versenytárs, a fogyasztók érdekeinek megsértése. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte. A Tpvt.
23. §-a értelmében nem a tisztességtelenségnek kell szándékosnak lennie, hanem a termékek kiválasztásának, az árképzésnek kell célzatos, szándékos magatartásnak lennie ahhoz, hogy a tisztességtelen gazdasági tevékenység megállapításra kerülhessen. Amennyiben a termékkiválasztás, az árképzés nem tisztességtelen, úgy szükségtelen a versenytársak és a fogyasztói érdekek megsértését vizsgálni, mivel tisztességes tevékenységgel azokat megsérteni nem lehet. A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a Pp.
24. §