A határozat elvi tartalma: Orvosi szakkérdésben orvosszakértő bevezetése szükséges a perbe. A bizonyítékok felülmérlegelésére a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség, ha a tényállás feltárt és a jogi következtetések okszerűek. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.39.183/2011/6.szám A Kúria dr.Zentai Ágnes ügyvéd által képviselt felperesnek a dr.Bágyi Árpád jogtanácsos által képviselt alperes rendkívüli haláleset ügyében hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
- július
- napján kelt 20.K.30.517/2008/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - az alulírott helyen és napon - megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Bíróság 20.K.30.517/2008/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes férjét, (a továbbiakban: beteg)
- március
- napján mentő szállította otthonából a fül-orr-gégészeti osztály szakambulanciájára, alkoholos befolyásoltság állapotában, hányást követően nehezített légzéssel. Az orvosi dokumentáció szerint helyi érzéstelenítésben légcsőmetszést végeztek, amelynek során szövődményként vérbelehelés történt és a mandzsetta sérülése miatt tubuscserét végeztek. A beteget
- március
- napján 02 órától
- március
- napján 12 óráig az intenzív terápiás osztályon kezelték, majd visszahelyezték a fül-orr-gégészeti osztályra. Az ápolás második napján a légcsőmetszést véglegesítették, szövődmény kialakulását nem tapasztalt, gyulladást megelőző, valamint légzést segítő terápiát alkalmaztak, az alkohol megvonás tünetei miatt pszichiátriai konzíliumot kértek. A beteg
- március
- napján hajnalban nyugtalan volt, a szobát többször elhagyta, majd betegtársa 05 óra körüli időben visszaérkezését követően észlelte, hogy a padlóra ült, ezért értesítette a nővért. Az ügyeletes orvos két perccel később megkezdte az akkor már eszméletlen beteg mesterséges lélegeztetését, érdemi újraélesztési tevékenységre azonban nem került sor, a kórház újraélesztési csoportja a halál beálltát állapította meg. A
- március
- napján foganatosított hatósági boncolásról készült jegyzőkönyv szerint a halál közvetlen oka természetes okból kialakult tüdő- és hörgőgyulladás következményeként létrejött váladék általi légcső és hörgőelzáródás, amely halálhoz vezető heveny légzési és vérkeringési elégtelenséget idézett elő. A felperes
- március
- napján kérte a haláleset rendkívüli halálként történő vizsgálatát. A (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) megismételt eljárásban
- szeptember
- napján hozott 01-321-1-98/3/
- számú határozatával a rendkívüli haláleset ügyében az eljárást az egészségügyről szóló
- évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Etv.)
- § /1/ és /3/ bekezdés e/ pontja alapján befejezte. A határozat indokolásában rögzítette, hogy dr.Molnár Miklós igazságügyi orvosszakértő szakértői véleménye szerint a beteg halálát szívelégtelenség, szívmegállás okozta. Az igazságügyi szakértői vélemény rögzítette, hogy megállapításai nincsenek ellentmondásban a boncolásról készített jegyzőkönyvben megállapított halálokkal. A váladék általi légcső és hörgőelzáródás a halál beállta után keletkezett, amelyet alátámaszt az a tény, hogy a boncolás során nem írtak le fulladásra jellemző másodlagos tüneteket. Az alperes
- november
- napján hozott 27-17/9/1/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatának indokolásában arra hivatkozott, hogy a megismételt eljárásban kétséget kizáróan tisztázta az elsőfokú hatóság a halál bekövetkezésében közvetlen okát. Megállapította, hogy a boncolásról készült jegyzőkönyvben, valamint ... igazságügyi szakértő szakértői véleményében megjelölt halálok között nincs ellentmondás. Utalt arra, hogy az igazságügyi szakértői vélemény a felperes által feltett kérdésekre is választ adott. A Fővárosi Bíróság az alperes határozat ellen előterjesztett, a felperesi keresetet jogerős ítéletével elutasította. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a felperes keresetének elbírálása során orvosszakértői kérdésekben kellett állást foglalnia. Azonban a felperes igazságügyi orvosszakértő bevezetését nem kérte, ezért ... igazságügyi szakértő szakértői véleménye alapján állapította meg, hogy a beteg halálának közvetlen oka a boncolásról készült jegyzőkönyvben foglaltakkal egyezően nem bizonyítható, és nem is valószínűsíthető. Rögzítette, hogy az orvosszakértői vélemény szerint a beteg halálát olyan heveny szívelégtelenség okozta, amely az általános légúti gyulladás együttes hatása alapján hirtelen alakult ki. Az orvosszakértői vélemény kiemelte, hogy a boncolásról készült jegyzőkönyvben foglalt halálok esetén a beteg tartósan fulladt volna, nem lett volna képes arra, hogy a kórtermet többször elhagyja, és helyet változtasson. A fenti megállapításokat alátámasztotta ... ügyeletes orvos, ... ápolónő tanúk vallomása, akik megerősítették, hogy a beteg újraélesztésekor a levegő a tüdejébe lejutott. Az elsőfokú bíróság értékelte a betegtárs egészségi állapota miatt írásban benyújtott vallomását is, amely szerint a felperes férje önállóan közlekedett, légzésével nem volt probléma, azonban
- március
- napján este, illetve éjszaka kötözést, kezelést, nyákszívást nem alkalmaztak. ... ügyeletes orvos vallomása és az orvosszakértői vélemény alapján rögzítette, nincs ellentmondás abban a kérdésben sem, hogy amennyiben a gégemetszés során idegentest került volna a beteg légcsövébe, úgy azt a boncolásról készült jegyzőkönyv tartalmazta volna. Hangsúlyozta, hogy sem anyagi, sem eljárásjogi jogszabálysértés nem történt, a felperes nem hivatkozott olyan bizonyítékra, amely alátámasztotta volna, hogy orvosi mulasztás vagy egészségügyi szabály megszegése okozati összefüggésben állt a beteg halálával. A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A felülvizsgálat eredményeképpen elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének történő helyt adást, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével a Fővárosi Bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. A felperes arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértő, mert az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy az alperes határozatában nem pontosan rögzítette a tényállást, és mellőzte az egészségügyi ellátásra irányadó szakmai szabályok betartásának értékelését. Ítéletében a bizonyítékok mérlegelése során nem indokolta, hogy a betegtárs nyilatkozatával ellentétben miért az ügyeletes orvos és az ápoló nyilatkozatát, tanúvallomását fogadta el. A bizonyítékokat nem összességében és okszerűen értékelte, ezért a jogerős ítélet sérti a Pp.
- § -át, a
- § /1/ bekezdését, és a
- § /1/ bekezdést. A felperes álláspontja szerint az alperes a bizonyítási eljárás során nem vizsgálta a beteg intenzív osztályra történő szállításának körülményeit, pszichiátriai szakorvosi vizsgálat nem történt, a gyógyító ellátás részét képező kötéscsere nem felelt meg az előírásoknak. A beteg nyugtalanságát nem észlelték, az orvosok, illetve ápolók részéről az újraélesztés nem felelt meg a szakmai ajánlásnak, az újraélesztés pontos körülményeit a közigazgatási szervek nem tisztázták, nem végezték el a hullai szövetminták elemzését. A felperes kiemelte, hogy az igazságügyi szakértői véleményben, valamint a halottvizsgálati bizonyítványban rögzítettek egymásnak ellentmondók. A felperes eljárási jogszabálysértésekre is hivatkozott, előadta, hogy az elsőfokú hatóság határozatának indokolása a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- § /1/ bekezdés ef/ és eg/ pontját sérti, az eljárást a Ket.
- §-ában meghatározott határidő elteltét követően folytatták le, sérült a felperes Ket.
- § /1/ bekezdésében meghatározott határidőben hozott döntéshez való joga. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartására tett indítványt. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kúria kiemeli, hogy a Pp.
- § /1/ bekezdés alapján a jogerős ítélet jogszerűségét vizsgálhatja, ezért a felülvizsgálat tárgyát nem képezi a közigazgatási eljárásban hozott határozat. A Ket. rendelkezései a közigazgatási eljárásra vonatkozóan tartalmaznak eljárásjogi rendelkezéseket, ezért a jogerős ítélet a Ket. rendelkezéseit nem sértheti. A Kúria hangsúlyozza, hogy a bíróság a tényállást megállapítására és a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó szabályokat nem sértette meg, ezért a jogerős ítélet a Pp.
- § /1/ bekezdését nem sérti. A Kúria rámutat arra, hogy a bíróság közvetlen halálok vizsgálata körében a boncolásról készült jegyzőkönyvben és az igazságügyi orvosszakértői véleményben rögzített megállapításokat az ügyeletes orvosok és a nővér tanuvallomásában foglaltakkal együttesen értékelte és nem mellőzte a betegtárs nyilatkozatának vizsgálatát sem. A Fővárosi Bíróság kiemelte, hogy orvosszakértői kérdésekben kellett állást foglalnia, azonban a felperes igazságügyi orvosszakértő bevezetését a perbe nem kérte, ezért a bizonyíték hiányát a felperes tájékoztatását követően a terhére értékelte. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a Pp.
- § /1/ bekezdés értelmében a felülvizsgálni kért határozatok jogszabálysértő jellegének bizonyítása a felperest terhelte. A felperes volt köteles bizonyítani azon állítását, hogy a közigazgatási eljárásban készült igazságügyi orvosszakértői vélemény megállapítása ellentétesek a boncolási jegyzőkönyvben foglaltakkal és a halál közvetlen okát a halottvizsgálati bizonyítvány tartalmazza helyesen. A felperes a Pp.
- § /3/ bekezdésében foglalt tájékoztatást követően sem kérte igazságügyi orvosszakértő bevezetését a perbe. Az eljárás a felperes kérelmére indult, ezért a Pp. 336/A. § /1/ bekezdés alapján a közigazgatási perben igazságügyi orvosszakértő kirendelésének hivatalból nem volt helye. A Kúria ismételten hangsúlyozza, hogy a felperes a felülvizsgálati kérelmében a Pp.
- § /1/ bekezdés alapján a bizonyítékok értékelését, mérlegelésének törvényességét támadta. A felülvizsgálati eljárás keretében felülmérlegelésre csak kivételes esetben csak akkor kerülhet sor, ha a bíróság a tényállást nem tárta fel, iratellenes vagy okszerűtlen a bizonyítékok értékelése, illetve a jogerős ítélet indokolása logikai ellentmondást tartalmaz. A Fővárosi Bíróság a Pp.
- § /1/ bekezdése szerint a bizonyítékok értékelésének szempontjait részletesen rögzítette, a feltárt tényeket, a rendelkezése álló adatokat okszerűen és helyesen mérlegelte. A közigazgatási perben eljárási jogszabálysértés az ügy érdemére nem kihatóan nem történt. A tanúk vallomása, - e körben az írásban tett vallomás - között olyan ellentmondás nem volt, amely a tanúk szembesítését tette volna szükségessé, figyelemmel arra is, hogy az orvosok nem azonos időpontokban voltak ügyeletben, és eltérő időpontokban látták el beteget. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- § /3/ bekezdés alapján hatályában fenntartotta, mivel a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő. A felülvizsgálati eljárásban az alperesnek költsége nem merült fel, ezért a Kúria mellőzte az arra vonatkozó döntést. A felperes a Pp.
- § /1/ bekezdése alapján köteles a per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán lerovásra nem került felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére, figyelemmel az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- § /1/ bekezdésében és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- § /2/ bekezdésben foglaltakra. ,
- október
- Dr.Sperka Kálmán sk. a tanács elnöke, Dr.Dávid Irén sk. előadó bíró, Dr.Hörcher dr.Marosi Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok