Mfv.III.10.193/2010/11.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Duchon Gábor Balázs ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Regionális Egészségbiztosítási Pénztár alperes ellen fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése iránt indított, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 24.M.1530/2008/
- számú ítéletével befejezett perében - amelybe a felperes pernyertessége érdekében a dr. Havasi Katalin ügyvéd által képviselt, és az alperes pernyertessége érdekében a dr. Radnai Miklós ügyvéd által képviselt beavatkozó beavatkozott - az említett számú jogerős határozat ellen az alperesi beavatkozó által benyújtott felülvizsgálati kérelem és az alperes, valamint a felperesi beavatkozó által benyújtott csatlakozó felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Munkaügyi 24.M.1530/2008/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Az alperes elutasítja. csatlakozó felülvizsgálati kérelmét Bíróság hivatalból Kötelezi az alperesi beavatkozót, hogy fizessen meg - tizenöt nap alatt - a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint, felperesi beavatkozónak 12.500 (tizenkettőezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s A felperes a keresetében az alperes fizetési meghagyásának hatályon kívül helyezését kérte, amelyben az alperes felperest G. Z.-né balesetével összefüggésben nyújtott egészségbiztosítási ellátás megtérítése címén 1.202.933 forint megfizetésére kötelezte az
- évi LXXXIII. törvény (Ebtv.)
- §
(1)bekezdése alapján. A fizetési meghagyás indokolása szerint nevezett
- február 15én a ház lépcsőháza előtt a havas, jeges járdán megcsúszott, jobb láb bokatörést szenvedett, felperes megtérítési felelőssége a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján fennáll. Felperes vitatta, hogy a társasház előtti járdaszakaszon történt a baleset, ezt cáfoló bizonyítékra és a sérült kártérítés iránti keresetének elutasítására hivatkozott. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 24.M.1530/2008/
- számú ítéletével a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte. A munkaügyi bíróság beszerezte a sérült kártérítési perének iratait, és széles körű bizonyítást folytatott le. Az okirati bizonyítékok és tanúvallomások egybevetése, az ellentmondásokra is kiterjedő, részletes értékelése alapján azt állapította meg, hogy minden kétséget kizáróan nem bizonyított a baleset bekövetkezésének helyszíne. Mivel nem bizonyított, hogy a baleset a felperesi társasház kezelésébe tartozó járdaszakaszon történt, a felperes megtérítési felelőssége nem áll fenn, ezért a fizetési meghagyás jogszabálysértő. A balesetet szenvedett alperesi beavatkozó élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben a jogerős ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte a Pp.
- §
(1)bekezdése, a Ptk. 339. §
(1)bekezdése és az Ebtv. 68. §
(1)bekezdése megsértése miatt. Egyes tanúvallomásokra hivatkozott, amelyek érvelése szerint bizonyították, hogy a felperes társasház előtt történt a balesete, a közvetett tanúk vallomása ezt nem kérdőjelezheti meg. A járda síkosságát pedig a bíróság is megállapította. Az alperes - indokolást nem tartalmazó - csatlakozó felülvizsgálati kérelmében az alperesi beavatkozóval egyezően a jogerős ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. A felperesi beavatkozó csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő az ítélet indokolásának kiegészítése végett. Álláspontja szerint a felperes megtérítési felelőssége azért sem állapítható meg, mert a korábbi kártérítési perben a keresetet elbíráló ítélet jogereje azt kizárja. Egyebekben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A felperes ellenkérelme ugyancsak a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A Pp. 273. §
(6)bekezdése alapján alkalmazandó 244. §
(1)bekezdése értelmében csatlakozó felülvizsgálati kérelem előterjesztésére a felülvizsgálati kérelemmel élő fél ellenfele jogosult. Minthogy a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet az alperesi beavatkozó nyújtott be, alperes részéről csatlakozó felülvizsgálati kérelemnek nem volt helye, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 273. §
(2)bekezdése alapján hivatalból elutasította. Az alperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelme és a felperesi beavatkozó csatlakozó felülvizsgálati kérelme nem alapos. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésére és értékelésére, azaz felülmérlegelésére nincs lehetőség, a Legfelsőbb Bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy a mérlegelés körében történt-e jogszabálysértést megalapozó nyilvánvalóan okszerűtlen, iratellenes következtetés. Az adott esetben - a felülvizsgálati kérelemben felhozottak tekintetében - ilyen jogszabálysértés nem volt megállapítható. A jogerős ítélet az érintett tanúknak a perbeli és a per tárgyává tett korábbi vallomásait egymással, valamint a többi tanú vallomásával is részletesen egybevetette, a köztük lévő ellentmondásokat feltárta, e bizonyítékokat meggyőződése szerint elbírálva a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megfelelően állapította meg a tényállást. A mérlegelés körében levont következtetéseket a felülvizsgálati kérelemben felhozottak alapján nem lehet okszerűtlennek tekinteni. R. M. tanúvallomásával kapcsolatban a felülvizsgálati kérelem azt a lényeges körülményt nem vitatta, hogy a tanú vallomásaiban ellentétesen nyilatkozott arról, látta-e a sérült elesését. R. Zs. tanúvallomásainak az ítéletben részletezett ellentmondásosságát, amely miatt a baleset helyszínének bizonyítására vallomása nem volt alkalmas, a felülvizsgálati kérelemben említett parkoló létezése érdemben nem érinti. B. F. vallomásának értékelését pedig alaptalanul támadta azzal, hogy a munkaidő, illetve pihenőidő beosztás a tanú saját elhatározásán múlik, mivel a perben arra adat nem merült fel. Hozzátartozók tanúvallomását érdekeltségükre - és ellentmondásosságukra is tekintettel - kellő indokolással rekesztette ki a bíróság a bizonyítékok köréből. A felperesi beavatkozó a kártérítési perben hozott jogerős ítélet anyagi jogerejére hivatkozva az ítélet indokolásának kiegészítését - valójában módosítását - a Pp. 229. §
(1)bekezdése alapján téves jogszabály-értelmezéssel kérte arra hivatkozva, hogy jelen per alperese a kártérítési per felperesének (az alperesi beavatkozónak) jogutóda. Ez utóbbi indok nem áll fenn. A jogerős ítélet helyesen állapította meg, hogy jelen perben és a kártérítési perben a felek személye eltérő, ennélfogva a kártérítési perben hozott ítélet anyagi jogereje nem zárta ki a perbeli igény elbírálását. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és a felülvizsgálati eljárásban pervesztesnek minősülő alperesi beavatkozót kötelezte a Pp. 78. §
(1)bekezdése és 83. §
(1)bekezdése alapján a felperes és felperesi beavatkozó felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. A felperes felülvizsgálati eljárási költségének összegét az általa megjelölttől eltérően, a ténylegesen végzett ügyvédi tevékenység figyelembevételével, azzal arányban álló mérsékelt összegben (20.000 forint ügyvédi munkadíj + ÁFA) állapította meg [32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2. §
(2)bekezdés]. A felperesi beavatkozó esetében pedig az érdemi pernyertessége mellett figyelembe vette az indokolásra vonatkozó csatlakozó felülvizsgálati kérelme sikertelenségét. A felülvizsgálati eljárás illetékét - az Ebtv. perbeli időben hatályos 75/A. §-ára tekintettel - a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- január
- . Zanathy János s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró, Dr. Patassyné dr. Dualszky Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő