Mfv.III.10.227/2010/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt ... alperes ellen társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított, a Győri Munkaügyi Bíróság 5.M.1023/2008/
- számú ítéletével befejezett perében az említett számú jogerős határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Győri Munkaügyi Bíróság 5.M.1023/2008/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s A felperes
- április 1-jén előterjesztett rokkantsági nyugdíj iránti kérelmét az alperes 10-02202/2008/
- számú határozatával elutasította a Szakértői Intézet (ORSZI) I. fokú bizottsága által véleményezett 40 százalékos egészségkárosodásra hivatkozással. A felperes fellebbezésében vitatta az egészségkárosodásának a határozatban megállapított mértékét, mert a
- március 25-én hozott jogerős ítélet megállapította, hogy
- február 11-étől kezdődően a munkaképesség-csökkenése 67 %-os. A
- sorszámú másodfokú határozat a fellebbezést elutasította, és az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az indokolás szerint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményéhez kötve van, az ORSZI II. fokú bizottsága pedig a felperes egészségkárosodásának mértékét 40 %-ra véleményezte. A felperes keresetében az igényét elutasító határozat hatályon kívül helyezését és alperes új eljárásra kötelezését, a Győri Munkaügyi Bíróság 5.M.1389/2007/
- számú ítéletében megállapított 67 %-os munkaképesség-csökkenése figyelembevételével rokkantsági nyugdíja megállapítását kérte. A Győri Munkaügyi Bíróság az 5.M.1023/2008/
- számú ítéletével a másodfokú társadalombiztosítási határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. A bíróság által kirendelt igazságügyi orvosszakértő a felperes egészségkárosodásának mértékét
- február 11-étől folyamatosan 50-79 %-osnak véleményezte. A közigazgatási eljárásban beszerzett ellentétes szakvéleményekre tekintettel az ellentmondást a bíróság az igazságügyi orvosszakértő és az ORSZI II. fokú bizottsága szakértőjének személyes meghallgatásával megkísérelte feloldani, majd új igazságügyi orvosszakkértőt rendelt ki. Az egybehangzó igazságügyi orvosszakértői vélemények alapján a bíróság megállapította, hogy a felperes egészségkárosodása 50-79 százalék
- február 11-étől kezdődően, állapota végleges, újabb orvosi felülvizsgálata nem szükséges. Az alperesnek az új eljárásban ennek figyelembevételével kell a rehabilitációra vonatkozóan a tényállást megállapítani. Az ítélet indokolása kitért alperesnek a Tudományos Tanács szakértői testülete véleménye beszerzésére vonatkozó bizonyítási indítványa elutasítása indokaira is. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében eljárási jogszabálysértésre (Pp.
- §
(2)és
(3)bekezdés, 206. §
(1)bekezdés) hivatkozva a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra utasítását kérte. Azt sérelmezte, hogy indítványa ellenére a bíróság az ETT helyett másik igazságügyi szakértőt rendelt ki, amely a szakvélemények közti ellentét feloldására nem volt elégséges, ilyen esetre a Pp. 183. §
(2)bekezdése alapján szakértői testület szakvéleményét kellett volna beszerezni, ennek elmaradása miatt a tényállás megalapozatlan, a távollétében megtartott tárgyaláson a szakértői vélemények kiegészítésére nem tudott észrevételt tenni, emiatt is eljárási jogai sérelmét panaszolta. A felperes részletesen indokolt felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
- A
- évi XLVIII. törvény megszüntette a szakértői vélemények felülvéleményezésének lehetőségét, a szakértői testületek által készített szakvéleményt a perben beszerzett szakértői véleménnyel egyenlő rangúvá tette (Pp.
- §
(2)bekezdés második mondata). Ennek figyelembevételével a bíróság nem sértett eljárási jogszabályt, amikor az alperes további orvosszakértői bizonyításra vonatkozó indítványa alapján újabb igazságügyi orvosszakértőt és nem az ETT-t rendelte ki.
- A felülvizsgálati kérelem az egészségkárosodás mértékére vonatkozó bizonyítás körében felhozott eljárási jogszabálysértésekre hivatkozva a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését azért is alaptalanul kérte, mert az egészségkárosodást érintő jogosultsági feltétel tekintetében a felperes a keresetében az erre vonatkozó jogerős ítéleti megállapítás figyelembe vételére helytállóan hivatkozott. A keresettel támadott másodfokú társadalombiztosítási határozat indokolása is rögzíti, hogy a Győri Munkaügyi Bíróság 5.M.1389/2007/
- számú,
- március 25-én kelt ítélete indokolási részében megállapította, hogy felperes munkaképesség-csökkenésének mértéke
- február 11-étől 67 %-os. Erre tekintettel nyújtotta be felperes a rokkantsági nyugdíj-igényét
- április 1-jén. Az igényérvényesítés idején hatályos szabály a rokkantsági nyugdíj jogosultsági feltételeként a munkaképesség-csökkenés mértéke helyett az egészségkárosodás mértékét határozza meg (
- évi LXXXI. törvény (Tny.) 36/A.
(1)bekezdése a) pont), ez az eltérés azonban nem jelent érdemi, tartalmi változást atekintetben, hogy mindkét fogalom a biztosított egészségi állapota romlásának mértékére vonatkozik, ezért egymással összevethetők, és a szakmai szabályok szerint megállapítható, hogy a munkaképesség-csökkenés adott mértéke milyen mértékű egészségkárosodásnak felel meg. Ebből következően az igénybejelentést megelőzően hozott jogerős ítélet indokolásában tényként megállapított mértékű munkaképességcsökkenést az igény elbírálásánál megfelelően irányadónak kell tekinteni, a jogerős ítéleti ténymegállapítás figyelembe vétele nem mellőzhető (KK 22. számú állásfoglalás, 168/1997.(X.6.) Korm. rendelet perbeli időben hatályos 72/A. §-a). A jogerős ítélettel ily módon már megállapított egészségkárosodási mérték alapulvételével kell a komplex minősítést elrendelni, a rehabilitálhatóságot véleményezni. Az előbbiekre tekintettel a felperes egészségkárosodása mértékére vonatkozóan szükségtelen orvosszakértői bizonyítást támadó felülvizsgálati érvelés további érdemi vizsgálatot nem igényelt. A kifejtettekre tekintettel a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet érdemben helyesen döntött, amikor a felperesnek - a megelőző perben hozott ítéleten megállapított munkaképességcsökkenésnek megfelelő 50-79 %-os egészségkárosodására figyelemmel az alperesi határozatok hatályon kívül helyezése mellett az alperest új eljárásra kötelezte. Az új eljárásban a már megállapított mértékű egészségkárosodás alapulvételével kell lefolytatni a Tny. 36/A. §
(1)bekezdés ab) alpontja második fordulatában meghatározott jogosultsági feltételre, a rehabilitálhatóságra vonatkozóan a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást, és ennek eredményétől függően a felperes nyugdíjjogosultságáról állást foglalni. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet ezért a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján - az indokolás előbbi módosításával - hatályában fenntartotta. A felperesnek felülvizsgálati eljárási költsége nem merült fel, ezért e tárgyban nem kellett dönteni. A felülvizsgálati eljárás illetékét a Tny.
- §-ában megállapított tárgyi illetékmentesség folytán - a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- február
- Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró, Dr. Patassyné Katalin s.k. bíró dr. Dualszky A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő