Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.180/2013/
- Az ítélet rendelkező része a 2.Pf.20.180/2013/
- sz. végzés szerint kijavítva. Budapest,
- május
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke A Fővárosi Ítélőtábla dr. Nagy Gábor ügyvéd (fél címe 1) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Nehéz-Posony Márton ügyvéd (fél címe 2) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperes ellen, sajtóhelyreigazítás iránt indított perében, a Fővárosi Törvényszék
- november
- napján meghozott, 65.P.24.732/2012/
- számú ítélete ellen az I. rendű alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő által szerkesztett lapot kiadó ... Zrt-t (címe) í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa fellebbezési költséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az I. és II. rendű alperest, hogy az általa szerkesztett ... című hetilap, illetve a ... internetes portál ...-i, szeptember 5-i írásaiban „..." címmel megjelent cikkel azonos helyen és betűszedéssel az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül tegye közzé az alábbi közleményt; az interneten az eredeti tartalomnál linkkel elérhetővé téve mindaddig, míg a cikk olvasható, illetve minimum 30 napig: „Helyreigazítás: Lapunk fenti számában, fenti címmel megjelent írásunkban megalapozatlanul híreszteltük, hogy az ... alvilágban ...ként ismert pénzbehajtó a felperesnek (felperes nevenak) is dolgozott, illetve megalapozatlanul híreszteltük, hogy ... megöléséért felbujtóként a felperessel kapcsolatban álló ...et ítélték el, mert ilyen kapcsolat nem létezett a felperes (felperes neve) és ... közt." Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, és kötelezte az I., II. rendű alperes által szerkesztett lapokat kiadó, illetve a II. rendű alperesi honlapot üzemeltető ... Zrt-t, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 36.000 forint eljárási illetéket, és a felperesnek 15 napon belül 50.000 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság ítéletében ismertette a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (Smtv.)
- §
(1)bekezdését, a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §
(1)bekezdését, 206. §
(1)bekezdését, a Legfelsőbb Bíróság PK
- számú állásfoglalását. Elsősorban arra tért ki, hogy a felperes sajtó-helyreigazítási kérelmében az alperesektől elnézéskérésre vonatkozó nyilatkozattételét is kérte, erre azonban a sajtó-helyreigazítási per keretei között nincs lehetőség, ezért ezt az igényt az elsőfokú bíróság elutasította. Alappal sérelmezte azonban a felperes, hogy rendőrségi forrásokra és meg nem nevezett forrásokra utalással megalapozatlanul hozták összefüggésbe a személyét olyan más, az alperesek írásaiban megjelölt egyéb személyekkel, akik pénzbehajtóként tevékenykedtek, illetve más személy megölésében felbujtóként vettek részt. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint függetlenül attól, hogy a felperes büntetőeljárás hatálya alatt áll, az eljárás jelen szakaszában ilyen kapcsolatok létére vonatkozó adat bizonyíthatóan nem merült fel, ezért a felperesnek joga volt ahhoz, hogy ezeket valótlan tartalmú kijelentésekként sérelmezze. A társadalmi megítélése szempontjából nem jelentéktelen az ilyen személyekkel való összefüggésbe hozatala, erre azonban alaptalanul nem kerülhet sor. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az I. rendű alperes nyújtott be fellebbezést, melyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperesi kereset elutasítását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megalapozatlanul jutott arra a következtetésre, hogy a kifogásolt állítások miatt a felperest helyreigazítási jog illeti meg. Kifejtette, hogy a kifogásolt tényállítás még bizonyítatlansága esetén sem alkalmas arra, hogy a felperes megítélését érdemben befolyásolja. Ilyen befolyásoló hatása alapvetően a felperessel szemben folyamatban levő büntetőeljárás tényének van, ehhez képest a kapcsolatairól adott tájékoztatás közömbös, mert az nem foglal magába megállapítást a kapcsolatok tartalmáról. Köztudomású, hogy egy folyamatban levő büntetőeljárás ténye eleve hátrányosan befolyásolja egy személy megítélését a közvélemény előtt, és a bírói gyakorlat is ezért várja el, hogy a felmentő ítéletről, illetve az eljárás megszüntetéséről a sajtó számoljon be. A büntetőeljárás tényén, tárgyává tett cselekményen és az elrendelt kényszerintézkedésen túlmenően tehát az esetleges kapcsolatokra utaló tényállítás semmilyen tekintetben nem befolyásolja a felperes megítélését. A fellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
- §
(3)bekezdése szerint, csak a fellebbezés korlátai között bírálhatta felül az elsőfokú bíróság ítéletét. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság álláspontjával és az általa kifejtettekkel teljes egészében egyetértett, ezért határozatát a Pp. 253. §
(2)bekezdése szerint helybenhagyta. A jogvita elbírálása szempontjából irányadó Smtv. 12. §
(1)bekezdése szerint, ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. Elsősorban arra mutat rá a másodfokú bíróság, hogy az a tény, mely szerint a felperes büntetőeljárás hatálya alatt áll, nem szünteti meg azt a lehetőségét, hogy személyiségi jogainak védelme érdekében - más büntetőeljárással való alaptalan összefüggésbe hozatal miatt - fellépjen, adott esetben ennek a sajtóhelyreigazítási formáját választva. A felperes az érintett cikkekből azt kifogásolta, hogy az ott megnevezett két személlyel kapcsolatban állt, illetve egyikük neki is dolgozott. A sajtó-helyreigazítási per bizonyítási szabálya szerint az I. rendű alperest terhelte annak igazolása, hogy a cikkben megjelölt két személy a felperessel kapcsolatban állt, vagy a felperessel szemben folyó büntetőeljárás ezekre a kapcsolatokra is kiterjedt. Az alperesi oldal eltérő jogi álláspontjára tekintettel ilyen jellegű bizonyítékot nem terjesztett elő. Az alperesi hivatkozás lényegében arra terjedt ki, hogy az általa közöltek bizonyítatlanság esetén - figyelemmel a felperessel szemben folyamatban levő büntetőeljárás tényére is - lényegtelen tévedésnek minősülnek, melyre a felperes sajtó-helyreigazítást nem alapíthat. Köztudomású tény, hogy a felperessel szemben súlyos bűncselekmények gyanúja miatt folyik eljárás, ugyanakkor az alperesi cikkekben megnevezett személyekhez is jelentős súlyú cselekmények társíthatók. Ilyen körülmények között nem közömbös a felperesre nézve az, hogy az I. rendű alperes milyen esetleges további bűncselekményekkel hozza összefüggésbe a személyét. Mindezekre tekintettel a felperes a helyreigazítási igény előterjesztésére jogosult volt, és az alperesi bizonyítás hiányában a helyreigazítási igénye alapos, ezért az elsőfokú bíróság helyesen kötelezte az I. rendű alperest helyreigazítás közzétételére. Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért köteles viselni a felperes másodfokú perköltségét a Pp. 239. §-ának utaló szabálya és a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint. A másodfokú perköltség a felperesi jogi képviselő 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének a) pontja,
(5)bekezdése és 4/A. §
(1)bekezdése alapján megítélt ügyvédi munkadíja. Köteles továbbá viselni az alperes a le nem rótt fellebbezési illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése szerint. Budapest,
- április
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke . Kisbán Tamás s.k.. Hercsik Zita s.k. előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.180/2013/
- Záradék: A végzés
- VI.
- napján jogerős! Bp.
- VI.
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke A Fővárosi Ítélőtábla dr. Nagy Gábor ügyvéd (fél címe 1) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Nehéz-Posony Márton ügyvéd (fél címe 2) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperes ellen, sajtóhelyreigazítás iránt indított perében, meghozta a következő v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a 2.Pf.20.180/2013/
- számú ítéletének rendelkező részét akként javítja ki, hogy a felperesi fellebbezési költség és a fellebbezési illeték megfizetésére az I. rendű alperes által szerkesztett lapot kiadó ... Zrt-t (cím) kötelezi. A végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblánál kell 3 példányban előterjeszteni a Kúriához címezve. I n d o k o l á s: A Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú ítélet kihirdetését követően észlelte, hogy az I. rendű alperest tévesen kötelezte a fellebbezési illeték viselésére, mivel a polgári anyagi jogi értelemben az I. rendű alperes jogképességgel nem rendelkezik, ezért a perköltség és illeték megfizetésére kötelezés vele szemben nem végrehajtható. A sajtó-helyreigazítási perekben elfogadott gyakorlat szerint, ilyen esetben a perben nem álló, jogi személyiséggel rendelkező kiadót kell ezen költségek megfizetésére kötelezni. A másodfokú bíróság a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §
(1)bekezdése alapján a másodfokú ítélet rendelkező részét kijavította fellebbezési költség és a fellebbezési illeték viselése körében. A fellebbezési jogosultság a Pp. 224. §
(4)bekezdésén alapul. Budapest,
- május
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke . Kisbán Tamás s.k.. Hercsik Zita s.k. előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő