Kfv.35553/2012/4 – Kúria

(4)bekezdéséből következően a bíróság köteles az új eljárásra vonatkozó utasításait megadni, ez azonban nem jelenti a hatáskör túllépését és a Pp. 339. §

(1)bekezdés megsértését. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.553/2012/4.szám A Kúria a dr. Laczkó Sándor ügyvéd (fél címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek az Ivanovits Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Ivanovits Andrea ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen támogatási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Debreceni Törvényszék

1. május 9-én kelt 7.K.30.221/2012/
2. sorszámú jogerős ítélete ellen az alperes részéről
3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Kúria a Debreceni Törvényszék 7.K.30.221/2012/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felperes mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatás iránti kérelmet terjesztett elő, melyet az alperes a számú 211/1506/73/26/
5. határozatával forráshiány miatt elutasított. A rangsorolás során a felperes 135 pontot ért el, az elérhető maximális pontszám 170 volt, míg a támogatás alsó határát 139 pontban rögzítette az alperes. A felperes keresete folytán eljárt Debreceni Törvényszék az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Megállapította, hogy a felperes jogszerűen sérelmezte a minőség- és körzetirányítási rendszerek, szabványok alkalmazása, és a beruházás akadálymentesítése vonatkozásában a pontozás hiányát tekintettel arra, hogy ezek a szempontok pályázatában kimutatásra kerültek. Ugyanakkor nem fogadta el a térségi mikrovállalkozások együttműködésével és a pénzügyi szempontokkal kapcsolatos kereseti kérelmet rögzítve, hogy e szempontok megvizsgálásakor az alperes a jogszabályoknak megfelelően járt el. A megismételt eljárásra előírta, hogy az általa alaposnak talált két feltétel esetében a felperes részére egyrészről 10 pontot, másrészről még +2 pontot kell az alperesnek a felperes pontjaihoz hozzászámítani, miáltal a felperes összpontjainak száma 142-re növekszik, és ennek figyelembe vételével kell a támogatási kérelmét elbírálnia. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a többlet pontok megadását nem vitatta, azonban állította, hogy bíróság megszegte a Polgári perrendtartásról szóló
6. évi III. törvény (továbbiakban Pp.)
7. §

(1)bekezdésében foglaltakat, mert a bíróságot csak a jogszabálysértő közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése illette meg, nem pedig annak megváltoztatása. A többletpontok és összpontszám meghatározása és az ügyfél támogatási kérelmének helyt adó határozat meghozatalát előíró ítélet lényegében a határozat tartalmának megváltoztatását jelenti. Sérti a jogerős ítélet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 19. §

(4)bekezdésében foglalt hatáskör elvonásának tilalmát is, amikor a pályázatot elbíráló közigazgatási szerv jogalkalmazó autonómiáján belül alkalmazott értékelési szempontrendszerét bírálta felül. A felperesi felülvizsgálati ellenkérelme az ítélet hatályában fenntartására irányult. Nem osztotta azt az alperesi érvelést, hogy a Ket. 19. §

(4)bekezdése szerinti hatáskörelvonást valósított volna meg a jogerős ítélet, hiszen az objektív szempontrendszer szerinti értékelésre, a bizonyítékok helyes mérlegelésére és ezzel a jogszabályok betartására kötelezte az alperest. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. Helytállóan utalt az alperes arra, hogy a Pp. 339. §

(2)bekezdése határozza meg taxatíven azokat a közigazgatási határozatfajtákat, amelyeknél a bíróság a határozat megváltoztatási jogkörével élhet. Valóban a perbeli támogatási ügyben hozott határozatok itt nem került felsorolásra, ebből következően a bíróság eljárása során a jogszabálysértést akként küszöbölheti ki, hogy az alperesi határozatot hatályon kívül helyezi, és szükséghez képest új eljárás lefolytatását rendeli el. A perbeli esetben a vita a felek között a felperesi pályázat pontozásával kapcsolatban volt, a felperes 4 szempontból támadta a pontozás helyességét. Az első fokú bíróság úgy találta, hogy két követelmény a felperes esetében megvalósult és az ezekre adható pontok figyelembevételét írta elő. A jogerős ítélet által is hivatkozott 136/

1. (X.18.) FVM rendelet (továbbiakban Jogcímrendelet) mellékletei határozzák meg a kérelem elbírálásakor irányadó pontozási rendszert és tartalmazza azokat a garantált pontokat, amelyek a kérelemben foglaltak megvalósulása esetén jár a pályázónak. A bíróság nem változtatta meg az alperesi határozatot, mikor a felperesi kereset alapján vizsgálta az alperesi pontozás helyességét és állapította meg, hogy két esetben jogszabálysértően járt el. A jogszabály melléklete nem ad lehetőséget az alperesnek mérlegelésre a pontozáskor, tehát ha a felperes vállalja az ott írtak megvalósítását, akkor jár a jogszabályban rögzített pontszám. Ezek figyelembevételét rendelte el az első fokú bíróság az új eljárásban és állapította meg, hogy ezen pontok megszerzésével viszont a támogatási kérelem megadásához szükséges minimális pontszámot a felperes pályázata eléri, ebből következően támogatási kérelme nem utasítható el. Rámutat a Kúria arra is, hogy a Ket.
2. §

(4)bekezdéséből egyértelműen az következik, hogy a bíróság köteles megadni az új eljárásra vonatkozó iránymutatását, amit alperesnek követnie kell, de ez nem jelenti hatáskörének átlépését és Pp. 339. §

(1)bekezdésének megsértését sem. A fentiek szerinti jogerős ítélet jogszabályt nem sértett, ezért a Kúria a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Kúria a Pp. 270. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 78. §

(1)bekezdés figyelembevételével kötelezte az alperest a felülvizsgálati perköltség megfizetésére. Az alperes illetékmentességére figyelemmel az Itv. 50. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó 6/

1. (VI. 26.) IM rendelet
2. §a alapján a le nem rótt illetéket az állam viseli. Budapest,
3. június
4. Dr. Hajnal Péter sk. tanácselnök, Dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró