A határozat elvi tartalma: Mezőgazdasági támogatás iránti ügyben a kifizetés iránti kérelemhez csatolni kell a ritka növényfajtára vonatkozó igazolást. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.735/2012/7.szám A Kúria a dr. Molnár Dániel ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Becsei Zoltán ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Gyulai Törvényszék
- szeptember 5-én kelt 9.K.23.043/2012/
- sorszámú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül meghozta az alábbi ítéletet: A Kúria a Gyulai Törvényszék 9.K.23.043/2012/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felperes
- július 26-án nyújtott be az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból agrár-környezetgazdálkodási támogatás igénybevétele iránt kérelmet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Közvetlen Támogatások Igazgatóságához, melynek a hatóság helyt adott, és előzetesen 752,96 ha területet hagyott jóvá ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogramban, majd számú adategyeztetést követően
- január 26-án kelt 1260551884 határozatával összesen 668,84 ha területet rögzített. A felperes a
- május 14-én benyújtott kifizetés iránti kérelmében a területből 550 ha után ritka növényfajtát jelölt meg, ezt utóbb módosította 555,12 ha-ra. Ritka növényfajtát a felperes a korábbi években nem termesztett, a fehér virágú somkóró, illetőleg svédhere vetőmagot külföldről szerezte be. Ugyanakkor ezen ritka növény elvetését 2010-ben a belvíz és egyéb természeti körülmények meghiúsították, amely okán a felperes
- július 28-án vis maior bejelentéssel élt. Ennek mellékleteként csatolta a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal által kiállított igazolást. A vis maior bizottság a bejelentést jóváhagyta. Az első fokú hatóság
- március 2-án 1347509698 azonosítószámú egybefoglalt döntésében elutasította a felperes kifizetés iránti kérelmét, ugyanakkor a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület ún. EOV koordinátákkal történő beazonosításának költsége címén 377.517 Ft kifizetéséről rendelkezett. Áthúzódó szankciót is megállapított, mely szerint a felperes által a következő 3 évben benyújtott területalapú kérelmekre indult eljárásban megállapított támogatási összegből 46.442.977 Ft levonását rendelte el. A határozat indokolása szerint az igényelt terület és az ellenőrzéseket követően megállapított terület különbsége meghaladja az 50%-ot (1122/
- EK Bizottsági rendelet
- cikk), a felperes nem nyújtotta be határidőben a ritka növényfajtákra vonatkozó igazolást, amely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott
- évi agrár-környezetgazdálkodási támogatás igénybevételéről szóló 61/
- (V.14.) FVM rendelet (továbbiakban: Jogcímrendelet)
- §
(4)bekezdésébe ütközik. Az ellenőrzés eredményeképpen megállapított táblaterület pedig nem éri el a Jogcímrendelet által meghatározott minimális táblaméretet (60. §
(3)bekezdés a) pont). Ugyanakkor az első fokú hatóság a vis maior bejelentést elfogadta. A felperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a Jogcímrendelet 55. §
(4)bekezdés, 29. §
(3)bekezdés által előírt ritka növényekre vonatkozó igazolást a helyszíni ellenőrzés időpontjáig kell beszerezni. Nem valós tehát, hogy anyagi jogi határidőt mulasztott. Ugyanakkor tény, hogy 2010-ben a ritka növény elvetése véglegesen meghiúsult az időjárás miatt, ez 2010. július 28-án vált nyilvánvalóvá, a vis maior bejelentését a hatóság elfogadta. Egyébként vetés hiányában a Jogcímrendelet 29. §
(3)bekezdése szerint igazolást nem is volt lehetősége beszerezni. Az igazolás hiánya a kifizetési jogosultság elvesztéséhez csak akkor vezethet, ha az az ellenőrzésig nincs meg. Kérte ezért a döntés kedvező megváltoztatását. A másodfokú hatóság 245/0401/6324/18/
- számú határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. Kifejtette, hogy a gazdálkodó csak akkor jogosult az emelt összegű támogatásra, amennyiben a szakigazgatási hivatal igazolja, hogy az adott növényfajta megfelel a Jogcímrendelet
- vagy
- mellékletének. Erre, valamint az MVH 55/
- (IV.14.) közleményére hivatkozással azt állapította meg az alperes, hogy a felperesi kérelmezőnek az egységes területalapú kérelem előterjesztésével egyidejűleg
- május 15-én, de legkésőbb június 9-éig a ritka növényfajtákra vonatkozó igazolást be kellett volna nyújtani ahhoz, hogy a Jogcímrendelet
- §
(5)bekezdés g) pontja szerinti támogatásra jogosult legyen. Ezen dokumentumok utólagos pótlása kizárt. Döntése jogalapjaként hivatkozott még mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
- évi XVII. törvényre (továbbiakban: Tám.tv.), valamint az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, továbbá a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások
- évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló 34/
- (IV. 9.) FVM rendelet (továbbiakban: FVM rend.)
- §
(1)bekezdésére, és
- §-ára, valamint a 73/
- EK Tanácsi Rendeletre és 1234/2007/EK Tanácsi rendeletre. A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Az egybefoglalt döntésnek a kifizetési kérelmet elutasító részét tartotta jogszabálysértőnek. Álláspontja szerint a hatóság a vis maior helyzetből téves következtetést vont le. Éppen a vis maior miatt nem tudta a felperes a vetést végrehajtani, és ez az egységes támogatási kérelem benyújtására nyitva álló határidő lejártakor is fennállt. A vis maior helyzet tette lehetetlenné az igazolás beszerzését és csatolását. A vis maior bejelentése
- június 9-e után megtehető volt, ezért a felperest intézkedési kötelezettség nem terhelte. Kifogásolta, hogy az alperes jogszabálysértő módon egy Közleményben állapított meg jogvesztő határidőt az igazolás csatolására, melyre a Tám.tv.
- §
(2)bekezdése nem ad felhatalmazást. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A Gyulai Törvényszék 9.K.23.043/2012/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A törvényszék mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy a 2010-ben kialakult csapadékos, belvizes helyzet mennyiben volt akadálya a Jogcímrendelet
- §
(3)bekezdésben foglalt igazolás beszerzésének. Rögzítette az első fokú bíróság, hogy a Jogcímrendelet 29. §
(3)bekezdésében említett igazolás kiállítására nem azért volt szükség, hogy a hatóság a kérelemben feltüntetett növényfajták besorolását a Jogcímrendelet melléklete alapján elvégezze, hanem a ténylegesen elvetésre kerülő vetőmag származásának ismeretében tanúsítsa, hogy a kérelmező valóban a Jogcímrendelet
- vagy
- számú melléklete szerinti ritka növényfajtát fogja termeszteni. Amennyiben a szakigazgatási hivatal az igazolást nem állítja ki, akkor a kérelmező a kiemelt támogatási összegre nem jogosult. Rögzítette az ítélet, hogy a felperes a Jogcímrendelet
- §
(1)és
(3)bekezdése alapján volt köteles a kifizetési kérelmét benyújtani, e szerint a kifizetési kérelmet 2010-től évente, az egységes kérelemről szóló 34/
- (IV.9.) FVM rendelet szerint kell május 15-ig elektronikusan benyújtani. A perben a felek között vita volt abban, hogy a Jogcímrendelet
- §
(3)bekezdésben említett igazolást már a kifizetési kérelem mellékleteként kellett csatolni, vagy a Jogcímrendelet 55. §
(4)bekezdésében foglaltak alapján a helyszíni ellenőrzéskor bemutatni. A bíróság leszögezte, hogy a Jogcímrendelet 2010. március 31-étől hatályos. A 43. §
(6)bekezdése értelmében már a kifizetési kérelemhez mellékelni kell a ritka növényfajták termesztése esetén szükséges igazolást. A jogszabályváltozásról az ügyfelek széles körű tájékoztatást kaptak, így a Tám.tv. felhatalmazása alapján az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programirányító Hatósága számon, Közleményt adott ki 12/
- (IV.2.) mely a Jogcímrendeletnek a különleges növényfajták igazolása értelmezéséhez nyújtott segítséget. Ebben felhívták az ügyfelek figyelmét, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően az igazolást nem a helyszíni ellenőrzés során kell bemutatni, de egyértelmű a jogi szabályozás az igazolás benyújtásának határidejét illetően is. A hatóság a közleményben foglaltak szerint a kifizetési kérelemben feltüntetett adatok módosítására további, legfeljebb 25 napot tett lehetővé, azaz a végső benyújtási határidő
- június 9-e volt. Ezt követően a bíróság rögzítette, hogy a felperes nyilatkozata szerint a ritka növények vetőmagját
- május
- napját megelőzően beszerezte, annak származását is megjelölte, ezért semmilyen körülmény nem akadályozta a jogszabály szerint előírt igazolás iránti kérelem előterjesztésében. Ennek elmulasztása jogkövetkezményét viselnie kell, ily módon az alperes jogszabálysértés nélkül utasította el a felperes kifizetés iránti kérelmét. Nem követett el akkor sem jogszabálysértést az alperes, amikor a felperest nem hívta fel hiánypótlásra, mert az FVM rendelet
- §-a ezt kifejezetten kizárja. Mivel a megállapított terület és a kötelezettségvállalással érintett terület különbsége meghaladta az 50%-ot, ezért az alperes köteles volt alkalmazni az EK Bizottsági rendelet
- cikkét. A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint az ítélet sérti a Pp.
- §
(1)bekezdését, 213§
(1)bekezdését, a 206. §
(1)bekezdését a Tám.tv. 14-
- §-át, a Jogcímrendelet
- §
(4)bekezdését. Kifejtette egyebek mellett, hogy okszerűtlenül értékelte a törvényszék a szakigazgatási hivatal jogutódjának megkeresésre adott azon válaszát, hogy az igazolás kiadásának nincs eljárásrendje. Ugyanis ez a körülmény önmagában megakadályozta a felperest abban, hogy 2010-ben az igazolást beszerezze. Figyelmen kívül hagyta a törvényszék a Növényi Diverzitás Központ azon nyilatkozatát, hogy a teljes egyedfejlődési ciklus vizsgálatával végzi a szükséges ellenőrzéseit, így közbenső fajazonosító eljárásokkal kapcsolatban nincsenek tapasztalatai, csak feltételezésekre alapítja azon kijelentését, hogy az azonosítás a vetőmag alapján is elvégezhető, de nem állította, hogy erre képes lenne. Figyelmen kívül hagyta a bíróság a 12/
- (IV.2.) Közleményben foglaltakat, mely szerint az igazolás kiállítására vonatkozó kérelem tárgyaként a kultúrtörténeti és genetikai szempontból kiemelkedő jelentőségű veszélyeztetett ritka növényfajta nevét és a felhasznált elvetett vetőmag származásának megjelölését is előírja. Márpedig az említett növényfajták elvetésére a vis maior helyzet folytán nem kerülhetett sor, arra ténylegesen lehetőség nem volt. Összességében tehát az igazolás beszerzése a vis maior körülmények miatt lehetetlen volt. Helytelenül értelmezte a törvényszék a Jogcímrendelet
- §
(4)bekezdését, ugyanis ehhez a Jogcímrendelet 43. §
(6)bekezdése nem kapcsol jogkövetkezményt. Az igazolási kérelem benyújtására nem volt jogszabályi határidő, azt kizárólag a fent említett Közlemény tartalmazza csak, amely ennél fogva ellentétes a jogszabállyal, azon túlterjeszkedik. Jogvesztő határidőt az alperes nem határozhatott meg. A felperes utóbb benyújtott kérelmében előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését indítványozta annak megállapítása végett, hogy a támogatás teljes megvonása és a három évre áthúzódó szankció összeegyeztethető-e az Uniós joggal, és az egyenlő elbánás elvével a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó arányosság jogelvével, valamint a vis maior és különleges helyzetek figyelembevételére vonatkozó kötelezettséggel. Ezt a kérelmet a Kúria
- számú végzésével elutasította. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott. Rögzíti a Kúria, hogy azonos a jogkérdésben és tényállás mellett a Kúria Kfv.V.35.786/2012/
- számú ítéletével már állást foglalt, és az elsőfokú jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, megerősítve, hogy az elsőfokú bíróság alappal utasította el a felperes keresetét. A Kúria jelen tanácsa az ott kifejtett jogi érvekkel egyetért, jogegységi eljárást nem kezdeményezett. A felülvizsgálati eljárás során - annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt nincs helye bizonyítás felvételének, felülmérlegelésnek, a Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglalt körben a rendelkezésre álló adatok alapján dönthet. (Pp.
- §, KGD 2012.60.) A Kúria a rendelkezésére álló iratok alapján azt állapította meg, hogy az első fokú bíróság - a perben lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként - a kereset által vitatott körben a felek közötti jogvita eldöntése szempontjából releváns tényállást okszerű mérlegelés eredményeként, hiánytalanul, iratszerűen állapította meg. A jogerős ítélet megfelel a Pp.
- §
(1)bekezdésében, 206. §
(1)bekezdésében, 221. §
(1)bekezdésében foglaltaknak, ezért tényállása a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. (BH 1994.639.) A Tám.tv. 38. §-a, ezen belül is a
(8)bekezdése, továbbá 39. §
(1)bekezdése értelmében az ügyfélnek kell a jogosultsági feltételeket bizonyítania, a nemzeti és közösségi jogszabályban előírtaknak, a Közleményekben foglaltaknak alakilag és tartalmilag is megfelelő támogatási kérelmet benyújtania. A 15. §-ának
(2)bekezdése - a felperes érvelésével ellentétben - egyértelműen rendelkezik arról, hogy a hatóság jogosult, illetve köteles kiadni a feladatkörébe tartozó intézkedéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek módjára vonatkozóan tájékoztatókat, közleményeket, erre nézve nyomtatványokat is rendszeresíthet. A Jogcímrendelet 43. §
(6)bekezdése akként rendelkezik, hogy a kifizetési kérelemhez ritka növényfajták termesztése esetén mellékelni kell a ritka növényfajtáról a 29. §
(3)bekezdésében foglaltak alapján kiállított dokumentumot. A Jogcímrendelet 29. §
(3)bekezdése szerint a „3. §
(1)bekezdés
- a)pontjának aa)-
- ac)alpontjaiban meghatározott célprogramok vonatkozásában a 12. számú melléklet szerinti kultúrtörténeti és genetikai szempontból kiemelkedő jelentőségű veszélyeztetett szántóföldi növényfajták, illetve a 13. számú melléklet szerinti zöldségfajták termesztése esetén az érintett mezőgazdasági parcellák vonatkozásában az adott évben a II. fejezet szerinti kiemelt támogatási összegre jogosult a támogatásra jogosult, amennyiben számára az MgSzH igazolja, hogy az adott növényfajta a 12. vagy 13. számú melléklet szerinti növény." Az igazolás benyújtásának határidejét - a felperesi előadással szemben - ugyancsak jogszabály írja elő, mégpedig akként, hogy azt az egységes kérelem részeként, annak mellékleteként kell előterjeszteni, és e tekintetben hiánypótlásnak nincs helye (FVM r. 5. §
(1)bekezdése,
- §-a). A Jogcímrendelet pedig rögzíti, hogy a kérelmet 2010-től május 15-ig kell benyújtani, és az adatok módosítására a határidő lejártát követően még legfeljebb 25 nap áll a kérelmező rendelkezésére (
- §
(3)bekezdése, 43. §
(1)bekezdése). Az UMVP IH Közlemény is egyértelműen tartalmazza, hogy a ritka növényfajták termesztése esetén a Jogcímrendelet 29. §
(3)bekezdésében foglaltak alapján kiállított dokumentumot nem a helyszíni ellenőrzés során kell bemutatni, hanem a kifizetési kérelemhez kell csatolni, és ezt az igazolást kérelemre az MgSzH Központ Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága adja ki, amely az adott gazdálkodási évre vonatkozóan a tárgyév április 15-ig beérkezett kérelmek esetén tud ilyet kiállítani. A perrel érintett kérelemhez az előzőekben ismertetett rendelkezésekből következően - a felperesnek mellékelnie kellett volna a ritka növényfajtára vonatkozó Jogcímrendelet 29. §
(3)bekezdése szerinti dokumentumot. A felperes azonban kérelméhez nem csatolt ritka növényfajtákról szóló igazolást, ilyet nem is csatolhatott, mivel az ennek kiadásához szükséges kérelmet sem terjesztett elő. A felperes továbbá a ritka növények vetőmagját már
- május
- előtt beszerezte, de csak a határidők (
- május 15., illetve június 9.) letelte után több hónappal jelentett be vis maior-t, ezért az elsőfokú bíróság helytállóan vonta le azt a ténybeli és jogkövetkeztetést, mely szerint a felperes mulasztott, és a ritka növényekre vonatkozó igazolás beszerzésében, hiánytalan kérelem előterjesztésében nem vis maior helyzet akadályozta. Az elsőfokú bíróság - az előzőekben részletezettekre figyelemmel jogszerűen állapította meg, hogy a felperes által előterjesztett kérelem nem felelt meg az előzőekben ismertetett jogszabályi követelményeknek, ezért a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítélet nem jogszabálysértő. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Kúria az alperes javára felülvizsgálati ellenkérelem hiányában felülvizsgálati perköltséget nem állapított meg. A felülvizsgálati eljárási illetékre vonatkozó ítéleti rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §-ában és a 6/1986. IM rendelet 13. §
(2)bekezdésében foglaltakon alapul. Budapest,
- június
- Dr. Hajnal Péter sk. tanácselnök, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Heinemann Csilla sk. bíró sk.