A határozat elvi tartalma: Mezőgazdasági támogatás iránti ügyben a kifizetés iránti kérelemhez csatolni kell a ritka növényfajtára vonatkozó igazolást. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.781/2012/10.szám A Kúria a dr. Molnár Dániel ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Ivanovits Andrea ügyvéd és dr. Becsei Zoltán ügyvéd (fél címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Gyulai Törvényszék
- szeptember 5-én kelt 7.K.23.045/2012/
- sorszámú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Kúria a Gyulai Törvényszék 7.K.23.045/2012/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. ítéletet: A felperes
- július 29-én nyújtott be az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból agrár-környezetgazdálkodási támogatás igénybevétele iránt kérelmet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Közvetlen Támogatások Igazgatóságához, melyet a hatóság adategyeztetést követően 13,38 ha területre fogadott el. A felperes a
- május 15-én benyújtott kifizetés iránti kérelmében e területből 10,88 ha után ritka növényfajtát jelölt meg. Ritka növényfajtát a felperes a korábbi években nem termesztett, a fehér virágú somkóró, illetőleg svéd-here vetőmagot külföldről szerezte be. Ugyanakkor ezen ritka növény elvetését 2010-ben a belvíz és egyéb természeti körülmények meghiúsították, amely okán a felperes
- július 28-án vis maior bejelentéssel élt. A vis maior bizottság a bejelentést jóváhagyta. Ugyanakkor az első fokú hatóság
- március 2-án 245/0401/12260/12/
- azonosítószámú egybefoglalt döntésében elutasította a felperes kifizetés iránti kérelmét, ugyanakkor a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület ún. EOV koordinátákkal történő beazonosításának költsége címén 12.997 Ft kifizetéséről rendelkezett. Áthúzódó szankciót is megállapított, mely szerint a felperes által a következő 3 évben benyújtott területalapú kérelmekre indult eljárásban megállapított támogatási összegből 910.253 Ft levonását rendelte el. A határozat indokolása követően szerint az megállapított (1122/
- nyújtotta EK be igényelt terület Bizottsági terület különbsége rendelet határidőben a és
- ritka az ellenőrzéseket meghaladja cikk), a az 50%-ot felperes növényfajtákra nem vonatkozó igazolást, amely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott
- évi agrár-környezetgazdálkodási támogatás igénybevételéről szóló 61/
- (V.14.) FVM rendelet (továbbiakban: Jogcímrendelet)
- §
(4)bekezdésébe eredményeképpen megállapított ütközik. táblaterület pedig Az ellenőrzés nem éri el a Jogcímrendelet által meghatározott minimális táblaméretet (60. §
(3)bekezdés a) pont). Ugyanakkor az első fokú hatóság a vis maior bejelentést elfogadta. A felperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a Jogcímrendelet 55. §
(4)bekezdés, 29. §
(3)bekezdés által előírt ritka növényekre vonatkozó igazolást a helyszíni ellenőrzés időpontjáig kell beszerezni. Nem valós tehát, hogy anyagi jogi határidőt mulasztott. Ugyanakkor tény, hogy 2010-ben a ritka növény elvetése véglegesen meghiúsult az időjárás miatt, ez 2010. július 28-án vált nyilvánvalóvá, a vis maior bejelentését a hatóság elfogadta. Egyébként vetés hiányában a Jogcímrendelet 29. §
(3)bekezdése szerint igazolást nem is volt lehetősége beszerezni. Az igazolás hiánya a kifizetési jogosultság elvesztéséhez csak akkor vezethet, ha az az ellenőrzésig nincs meg. Kérte ezért a döntés kedvező megváltoztatását. A másodfokú hatóság 245/0401/12260/20/
- számú határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. Kifejtette, hogy a gazdálkodó csak akkor jogosult az emelt összegű támogatásra, amennyiben a szakigazgatási hivatal igazolja, hogy az adott növényfajta megfelel a Jogcímrendelet
- vagy
- mellékletének. Erre, valamint az MVH 55/
- (IV.14.) közleményére hivatkozással azt állapította meg az alperes, hogy a felperesi kérelmezőnek az egységes területalapú kérelem előterjesztésével egyidejűleg
- május 15-én, de legkésőbb június 9-éig a ritka növényfajtákra vonatkozó igazolást be kellett volna nyújtani ahhoz, hogy a Jogcímrendelet
- §
(5)bekezdés g) pontja dokumentumok hivatkozott halászati eljárás szerinti utólagos még pótlása (továbbiakban: kizárt. mezőgazdasági, támogatásokhoz egyes támogatásra és jogosult legyen. Döntése jogalapjaként agrár-vidékfejlesztési, egyéb intézkedésekhez kérdéseiről szóló
- évi Tám.tv.), valamint az Európai Ezen valamint kapcsolódó XVII. törvényre Mezőgazdasági Garanciaalapból, továbbá a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások
- évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról (továbbiakban: FVM szóló rend.)
- 34/
- §
(1)(IV.9.) bekezdésére FVM és rendelet
- §-ára, valamint a 73/
- EK Tanácsi rendeletre és 1234/2007/EK Tanácsi rendeletre. A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Az egybefoglalt döntésnek a kifizetési kérelmet elutasító részét tartotta jogszabálysértőnek. Álláspontja szerint a hatóság a vis maior helyzetből téves következtetést felperes a vont vetést le. Éppen a végrehajtani, vis és maior ez az miatt nem egységes tudta a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló határidő lejártakor is fennállt. A vis maior helyzet tette lehetetlenné az igazolás beszerzését és csatolását. A vis maior bejelentése
- június 9-e után megtehető volt, ezért a felperest intézkedési kötelezettség nem terhelte. Kifogásolta, hogy az alperes jogszabálysértő módon egy Közleményben állapított meg csatolására, melyre Tám.tv. a jogvesztő
- § határidőt
(2)az igazolás bekezdése nem ad felhatalmazást. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A Gyulai Törvényszék 7.K.23.045/2012/
- számú ítéletével a felperes keresetét meg, hogy elutasította. a 2010-ben A törvényszék kialakult mindenekelőtt csapadékos, azt vizsgálta belvizes helyzet mennyiben volt akadálya a Jogcímrendelet
- §
(3)bekezdésben foglalt igazolás beszerzésének. Rögzítette az első fokú bíróság, hogy a Jogcímrendelet 29. §
(3)bekezdésében említett igazolás kiállítására nem azért volt szükség, hogy a hatóság a kérelemben feltüntetett növényfajták besorolását a Jogcímrendelet melléklete alapján elvégezze, hanem a ténylegesen elvetésre kerülő vetőmag származásának ismeretében tanúsítsa, hogy a kérelmező valóban a Jogcímrendelet
- vagy
- számú melléklete szerinti ritka növényfajtát fogja termeszteni. Amennyiben a szakigazgatási hivatal az igazolást nem állítja ki, akkor a kérelmező a kiemelt támogatási összegre nem jogosult. Rögzítette az ítélet, hogy a felperes a Jogcímrendelet
- §
(1)és
(3)bekezdése alapján volt köteles a kifizetési kérelmét benyújtani, e szerint a kifizetési kérelmet 2010-től évente, az egységes kérelemről szóló 34/
- (IV.9.) FVM rendelet szerint kell május 15-ig elektronikusan benyújtani. A perben a felek között vita volt abban, hogy a Jogcímrendelet
- §
(3)bekezdésben említett igazolást már a kifizetési kérelem mellékleteként kellett csatolni, vagy a Jogcímrendelet 55. §
(4)bekezdésében foglaltak alapján a helyszíni ellenőrzéskor bemutatni. A bíróság leszögezte, hogy a Jogcímrendelet 2010. március 31-étől hatályos. A 43. §
(6)bekezdése értelmében már a kifizetési kérelemhez mellékelni kell a ritka növényfajták termesztése esetén szükséges igazolást. A jogszabályváltozásról az ügyfelek széles körű tájékoztatást kaptak, így a Tám.tv. felhatalmazása alapján az Új Magyarország Közleményt Vidékfejlesztési adott ki 12/
- Jogcímrendeletnek a különleges nyújtott segítséget. értelmezéséhez Programirányító Hatósága számon, (IV.2.) mely növényfajták Ebben felhívták a igazolása az ügyfelek figyelmét, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően az igazolást nem a helyszíni ellenőrzés során kell bemutatni, de egyértelmű a jogi szabályozás az igazolás benyújtásának határidejét illetően is. A hatóság a közleményben foglaltak szerint a kifizetési kérelemben feltüntetett adatok módosítására további, legfeljebb 25 napot tett lehetővé, azaz a végső benyújtási határidő
- június 9-e volt. Ezt követően a bíróság rögzítette, hogy a felperes nyilatkozata szerint a ritka megelőzően növények beszerezte, vetőmagját annak
- származását is május
- napját megjelölte, ezért semmilyen körülmény nem akadályozta a jogszabály szerint előírt igazolás iránti kérelem jogkövetkezményét előterjesztésében. viselnie kell, ily Ennek módon elmulasztása az alperes jogszabálysértés nélkül utasította el a felperes kifizetés iránti kérelmét. Nem követett el akkor sem jogszabálysértést az alperes, amikor hívta a felperest nem fel hiánypótlásra, mert az FVM rendelet
- §-a ezt kifejezetten kizárja. Mivel a megállapított terület és a kötelezettségvállalással érintett terület különbsége meghaladta az 50%-ot, ezért az alperes köteles volt alkalmazni az EK Bizottsági rendelet
- cikkét. A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint az ítélet sérti a Pp.
- §
(1)bekezdését bekezdését, a bekezdését. értékelte a Tám.tv. 213. § 14-15.
(1)§-át, Kifejtette egyebek törvényszék a bekezdését, a a 206. §
(1)jogcímrendelet 55. §
(4)mellett, szakigazgatási hogy okszerűtlenül hivatal jogutódjának megkeresésre adott azon válaszát, hogy az igazolás kiadásának nincs eljárásrendje. Ugyanis ez a körülmény önmagában megakadályozta a felperest abban, hogy 2010-ben az igazolást beszerezze. Figyelmen kívül hagyta a törvényszék a Növényi Diverzitás Központ azon nyilatkozatát, hogy a teljes egyedfejlődési ciklus vizsgálatával végzi a szükséges eljárásokkal ellenőrzéseit, kapcsolatban így közbenső nincsenek fajazonosító tapasztalatai, csak feltételezésekre alapítja azon kijelentését, hogy az azonosítás a vetőmag alapján is elvégezhető, de nem állította, hogy erre képes lenne. Figyelmen Közleményben vonatkozó kívül hagyta foglaltakat, kérelem szempontból mely tárgyaként kiemelkedő a bíróság szerint a az a 12/2010. igazolás kultúrtörténeti jelentőségű (IV.2.) kiállítására és genetikai veszélyeztetett ritka növényfajta nevét és a felhasznált elvetett vetőmag származásának megjelölését is előírja. Márpedig az említett növényfajták elvetésére a vis maior helyzet folytán nem kerülhetett sor, arra ténylegesen lehetőség nem volt. Összességében tehát az igazolás beszerzése a vis maior körülmények miatt lehetetlen volt. Helytelenül értelmezte a törvényszék a Jogcímrendelet 55. §
(4)bekezdését, ugyanis ehhez a Jogcímrendelet 43. §
(6)bekezdése nem kapcsol jogkövetkezményt. Az igazolási kérelem benyújtására nem volt jogszabályi határidő, azt kizárólag a fent említett Közlemény tartalmazza csak, amely ennél fogva ellentétes a jogszabállyal, azon túlterjeszkedik. Jogvesztő határidőt az alperes nem határozhatott meg. A felperes utóbb benyújtott kérelmében előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését indítványozta annak megállapítása végett, hogy a támogatás teljes megvonása és a három évre áthúzódó szankció összeegyeztethető-e az Uniós joggal, és az egyenlő elbánás elvével a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó arányosság jogelvével, valamint a vis maior és különleges helyzetek figyelembevételére vonatkozó kötelezettséggel. Ezt a kérelmet a Kúria
- számú végzésével elutasította. Alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott. Rögzíti a Kúria, hogy azonos a jogkérdésben és tényállás mellett a Kúria Kfv.V.35.786/2012/
- számú ítéletével már állást foglalt, és az elsőfokú jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, megerősítve, hogy az elsőfokú bíróság alappal utasította el a felperes keresetét. A Kúria jelen tanácsa az ott kifejtett jogi érvekkel egyetért, jogegységi eljárást nem kezdeményezett. A felülvizsgálati eljárás során - annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt - nincs helye bizonyítás felvételének, felülmérlegelésnek, a Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglalt körben a rendelkezésre álló adatok alapján dönthet.(Pp.
- §, KGD. 2012.60.) A Kúria a rendelkezésére álló iratok alapján azt állapította meg, hogy az első fokú bíróság - a perben lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként - a kereset által vitatott körben a felek közötti jogvita okszerű mérlegelés állapította meg. eldöntése A szempontjából eredményeként, jogerős ítélet releváns tényállást hiánytalanul, megfelel a - iratszerűen Pp.
- §
(1)bekezdésében, 206. §
(1)bekezdésében, 221. §
(1)bekezdésében foglaltaknak, ezért tényállása a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. (BH 1994.639.) A Tám.tv. 38. §-a, ezen belül is a
(8)bekezdése, továbbá 39. §
(1)bekezdése értelmében az ügyfélnek kell a jogosultsági feltételeket bizonyítania, a nemzeti és közösségi jogszabályban előírtaknak, a Közleményekben foglaltaknak alakilag és tartalmilag is megfelelő támogatási kérelmet benyújtania. A 15. §-ának
(2)bekezdése - a felperes érvelésével ellentétben - egyértelműen rendelkezik arról, hogy a hatóság jogosult, illetve köteles kiadni a feladatkörébe tartozó intézkedéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek módjára vonatkozóan tájékoztatókat, közleményeket, erre nézve nyomtatványokat is rendszeresíthet. A Jogcímrendelet 43. §
(6)bekezdése akként rendelkezik, hogy a kifizetési kérelemhez ritka növényfajták termesztése esetén mellékelni kell a ritka növényfajtáról a 29. §
(3)bekezdésében foglaltak alapján kiállított dokumentumot. A Jogcímrendelet 29. §
(3)bekezdése szerint a „3. §
(1)bekezdés
- a)pontjának aa)-
- ac)alpontjaiban meghatározott célprogramok vonatkozásában a 12. számú melléklet szerinti kultúrtörténeti kiemelkedő jelentőségű és veszélyeztetett genetikai szempontból szántóföldi növényfajták, illetve a 13. számú melléklet szerinti zöldségfajták termesztése esetén az érintett mezőgazdasági parcellák vonatkozásában az adott évben a II. fejezet szerinti kiemelt támogatási összegre jogosult a támogatásra jogosult, amennyiben számára az MgSzH igazolja, hogy az adott növényfajta a 12. vagy 13. számú melléklet szerinti növény." Az igazolás benyújtásának határidejét - a felperesi előadással szemben - ugyancsak jogszabály írja elő, mégpedig akként, hogy azt az egységes kérelem részeként, annak mellékleteként kell előterjeszteni, és e tekintetben hiánypótlásnak nincs helye (FVM r. 5. §
(1)bekezdése,
- §-a). A Jogcímrendelet pedig rögzíti, hogy a kérelmet 2010-től május 15-ig kell benyújtani, és az adatok módosítására a határidő lejártát követően még legfeljebb 25 nap áll a kérelmező rendelkezésére (
- §
(3)bekezdése, 43. §
(1)bekezdése). Az UMVP IH Közlemény is egyértelműen tartalmazza, hogy a ritka növényfajták termesztése esetén a Jogcímrendelet 29. §
(3)bekezdésében helyszíni foglaltak ellenőrzés alapján során kell kiállított dokumentumot bemutatni, hanem a nem a kifizetési kérelemhez kell csatolni, és ezt az igazolást kérelemre az MgSzH Központ Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága adja ki, amely az adott gazdálkodási évre vonatkozóan a tárgyév április 15-ig beérkezett kérelmek esetén tud ilyet kiállítani. A perrel érintett kérelemhez - az előzőekben ismertetett rendelkezésekből következően - a felperesnek mellékelnie kellett volna a ritka növényfajtára vonatkozó Jogcímrendelet 29. §
(3)bekezdése szerinti dokumentumot. A felperes azonban kérelméhez nem csatolt ritka csatolhatott, növényfajtákról mivel az ennek szóló igazolást, kiadásához ilyet szükséges nem is kérelmet sem terjesztett elő. A felperes továbbá a ritka növények vetőmagját már
- május
- előtt beszerezte, de csak a határidők (
- május 15., illetve június 9.) letelte után több hónappal jelentett be vis maior-t, ezért az elsőfokú bíróság helytállóan vonta le azt a ténybeli és jogkövetkeztetést, mely szerint a felperes mulasztott, és a ritka növényekre vonatkozó igazolás beszerzésében, hiánytalan kérelem előterjesztésében nem vis maior helyzet akadályozta. Az elsőfokú bíróság - az előzőekben részletezettekre figyelemmel jogszerűen állapította meg, hogy a felperes által előterjesztett kérelem nem felelt követelményeknek, meg ezért az előzőekben ismertetett a felülvizsgálati jogszabályi kérelemmel támadott ítélet nem jogszabálysértő. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felülvizsgálati perköltség megfizetésére. A felülvizsgálati eljárási illetékre vonatkozó ítéleti rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §-ában és a 6/1986. IM rendelet 13. §
(2)bekezdésében foglaltakon alapul. Budapest,
- június
- Dr. Hajnal Péter sk. tanácselnök, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. előadó bíró, Dr. Heinemann Csilla sk. bíró