A határozat elvi tartalma: Nem tényleges jog fennállásának bizonyítására szolgál, ezért nem valósít meg magánokirat-hamisítást az olyan, az elektronikus hírközlési szolgáltató által a jogszabály előírása folytán készített formanyomtatvány aláírása, melyben az előfizető arról nyilatkozik, hogy a részletes híváslista kikérése előtt azon természetes személyek, akik a kért híváslistával összefüggésbe hozhatók, írásbeli hozzájárulásukat adták személyes adataik megismeréséhez. KÚRIA Bfv.I.40/2013/5.szám A Kúria Budapesten,
- év június nyilvános ülésen meghozta a következő hó
- napján megtartott v é g z é s t: A magánokirat-hamisítás vétsége miatt a terheltek ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fejér Megyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Székesfehérvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 1.Bf.4/2012/
- számú végzését az I. és a II. rendű terheltek tekintetében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Székesfehérvári Városi Bíróság a
- október 11-én meghozott 2.B.1410/2010/
- számú ítéletében az I. rendű terheltet és a II. rendű terheltet az ellenük emelt 1-1 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségének [Btk.
- §] vádja alól felmentette. Az első fokú bíróság határozatát a Székesfehérvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság a
- május 10-én jogerős 1.Bf.4/2012/
- számú végzésével helybenhagyta. A másodfokú bíróság végzése ellen a Be.
- §
(1)bekezdésének a) pontjában meghatározott okból a törvényes határidőn belül a Fejér Megyei Főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 417. §
(1)bekezdésének I/a) pontja alapján a terheltek terhére. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével hozott a terheltek felmentését helybenhagyó határozatot. Kifejtette, hogy a T-Mobile a terheltek részére átadott formanyomtatványokban nem csupán kioktatási kötelezettségének tett eleget, hanem nyilatkoztatta a terhelteket arra is, hogy azok a természetes személyek, akikkel híváslisták összefüggésbe hozhatók, írásban hozzájárultak az adatok megismeréséhez. Ezzel egyértelműen a terheltek tudomására hozta, hogy a nyilatkozat aláírását szükségesnek ítéli meg a kért iratok kiadásához. Hivatkozott arra, hogy a 226/2003. (XII. 13.) Korm. rendelet 4. §
(3)bekezdése értelmében a részletes adatokat tartalmazó kimutatás (híváslista) megadásának előfeltétele a természetes személy felhasználók hozzájárulása, ennek hiányában a részletes kimutatás nem adható ki. A T-Mobile a terheltek által aláírt nyilatkozatok ellenében adta át a híváslistákat, így a kívánt joghatást a formanyomtatványok aláírása és felhasználása váltotta ki és a formanyomtatvány szerinti nyilatkozatok ezért magánokiratok. A Fejér Megyei Főügyészség álláspontja szerint a terheltek ezekkel az általuk aláírt és a T-Mobile részére átadott, ily módon felhasznált valótlan tartalmú magánokiratokkal azt bizonyították a T-Mobile felé, hogy jogosultak a híváslistákban lévő személyes adatok megismerésére. A terheltek tehát jog létezésének bizonyítására valótlan tartalmú magánokiratot használtak fel, ezért a Btk. 276. §-a szerinti magánokirat-hamisítás vétsége mindkét terhelt részéről megvalósult. Ezért indítványozta, hogy a Kúria a Székesfehérvári Törvényszék másodfokú végzését helyezze hatályon kívül, és utasítsa a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására. A Legfőbb Ügyészség az átiratában változatlan tartalommal fenntartotta a felülvizsgálati (BF.1/2013.). indítványt A felülvizsgálati indítvány alapján a Kúria a Be. 420. §
(1)bekezdésére figyelemmel nyilvános ülést tartott. A nyilvános ülésen a Legfőbb Ügyészség képviselője az indítványát az átiratban foglaltakkal egyezően tartotta fenn. Az I. rendű terhelt védője a jogerős határozat hatályában fenntartását indítványozta. Álláspontja szerint a terhelt nem szándékosan követte el a cselekményt, melynek a társadalomra veszélyessége egyébként is hiányzik. A II. rendű terhelt védője szintén a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta, egyetértett az első- és másodfokú bíróság okfejtésével, és hangsúlyozta, hogy a terhelt csak a főnöke utasítását teljesítette. A nyilvános ülésen jelen lévő II. rendű terhelt csatlakozott a védője által előadottakhoz. A felülvizsgálati indítvány nem megalapozott. A Btk.
- §-a szerint a magánokirat-hamisítás vétségét az követi el, aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ fel. A Kúria egyetértett a Székesfehérvári Törvényszék végzésében foglalt indokolással, miszerint a szóban forgó vétség nem valósul meg, ha a valótlan tartalmú magánokirat felhasználása nem valamely jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének a bizonyítása érdekében történik. Az elektronikus hírközlési szolgáltató adatkezelésének különös feltételeiről, az elektronikus hírközlési szolgáltatások adatbiztonságáról, valamint az azonosítókijelzés és hívásátirányítás szabályairól szóló 226/
- (XII. 13.) Korm. rendelet
- §-ának
(3)bekezdése szerint, ha az előfizető szolgáltatótól részletesebb adatokat tartalmazó kimutatást (híváslistát) kér, ennek megadásáért a szolgáltató köteles az előfizető figyelmét felhívni arra, hogy a kimutatással együtt az elektronikus hírközlési szolgáltatást igénybe vevő, az előfizetőn kívüli természetes személy felhasználók személyes adatainak birtokába juthat, és ezeknek a megismerésére az előfizető csak akkor jogosult, ha ahhoz a felhasználók hozzájárultak. A 4. §
(5)bekezdése értelmében ezt a tájékoztatást tartalmaznia kell az általános szerződési feltételeknek. Ugyanakkor a jogszabály 4. §
(4)bekezdése szerint, ha a szolgáltató a hozzájárulás meglétét vagy annak tartalmát nem köteles vizsgálni, a hozzájárulásért kizárólag az előfizető tartozik felelősséggel. Eltérően a felülvizsgálati indítványban foglaltaktól, a Kúria egyetértett a Székesfehérvári Törvényszékkel abban, hogy a jogszabály 4. §-ának
(3)bekezdése nem tartalmaz olyan rendelkezést, miszerint a természetes személyek hozzájárulása hiányában a részletes kimutatás nem adható ki. A kormányrendelet 4. §-ának
(4)bekezdése tulajdonképpen csak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
- évi LXIII. törvénynek személyes adat kezelésére vonatkozó általános rendelkezéseit konkretizálja a hírközlési szolgáltató számára, amikor azt írja elő, hogy az előfizetőn kívüli természetes személy felhasználók személyes adatai csak akkor kezelhetőek, ha az érintettek ahhoz hozzájárulnak. E jogszabályi előírásnak eleget téve készült el a T-Mobile által a terhelteknek átadott és általuk aláírt formanyomtatvány, amely tehát nem annak bizonyítására szolgált, hogy a kérdéses előfizetői számot az előfizetőn kívüli természetes személyek nem használják vagy ha igen, a személyes adataik megismeréséhez a hozzájárulásukat megadták, hanem arra, hogy a híváslista átadása és a jogszabály által a szolgáltatók számára kötelezővé tett kioktatás megtörtént. A Btk.
- §-ának meghatározott magánokirat-hamisítás vétségének megállapításához a valótlan tartalmú magánokirat felhasználása önmagában nem elégséges. A bűncselekmény csak akkor valósul meg, ha erre a felhasználásra valamely jog vagy kötelezettség létezésének, megváltoztatásának vagy megszüntetésének a bizonyítása érdekében kerül sor. A nem joghatás kiváltásával történő használat tehát nem eredményezheti e bűncselekmény megállapítását. A Kúria egyetértett a Székesfehérvári Törvényszékkel abban, hogy a terheltek által kitöltött nyilatkozatok konkrét valótlan tartalma közömbös volt, azoknak az adott helyzetben nem volt jogi jelentőségük. Ez a következtetés vonható le a már hivatkozott kormányrendelet
- §
(4)bekezdéséből, amely szerint a szolgáltató a természetes személyek hozzájárulásának meglétét vagy azok tartalmát nem köteles vizsgálni, a hozzájárulások meglétéért kizárólag az előfizető tartozik felelősséggel. Ez pedig azt is jelenti, hogy a formanyomtatvány azon rovatának kitöltése, mely szerint az előfizetőn kívüli természetes személy felhasználók hozzájárultak személyes adataik megismeréséhez, merőben formális, e nyilatkozathoz tényleges joghatás nem fűződik. A Kúria a Be. 423. §
(5)bekezdése alapján a megtámadott határozatot a 416. §
(1)bekezdésének c) pontja alapján is felülbírálta, azonban olyan eljárási szabálysértést, amely a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését eredményezhetné, nem észlelt. Az eljárt bíróságok a büntető anyagi jog szabályainak megsértése nélkül mentették fel a terhelteket az ellenük emelt vád alól, ezért a Kúria a Be. 426. §-a alapján a megtámadott másodfokú határozatot hatályában fenntartotta. A Kúria végzése elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, az újabb felülvizsgálat lehetőségét a Be. 418. §
(3)bekezdése, illetve 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,
- június
- Dr. Csere Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Soós László s. k. előadó bíró, Dr. Csák Zsolt s. k. bíró A kiadmány hiteléül: AIné írnok