A határozat elvi tartalma: Útkereszteződésben az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méteres távolságon belül tilos a megállás. E tilalom alól nem ad felmentést az a körülmény, hogy a kereszteződésben útfelújítás miatt részleges útlezárás van. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság A Kúria a dr. Nochta Tibor ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Rendőrfőkapitánya alperes ellen közigazgatási bírság tárgyú határozat felülvizsgálata iránt indított perben a Baranya Megyei Bíróság
- november
- napján kelt 6.K.21.072/2011/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Baranya Megyei Bíróság által hozott 6.K.21.072/2011/
- számú ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A utcában
- év szeptemberében útburkolat felújítási munkák folytak. A munkák egy részében a utcában megállási tilalmat és részleges útlezárást alkalmaztak, emiatt a utcának a utca felőli keleti forgalmi sávja nem volt használható, a járműveknek a menetirány szerinti baloldali sávba kellett kitérniük. A felperes az általa üzemben tartott gépjárművel
- szeptember 22-én 18:28-kor az útkereszteződésben a utcában úgy állt meg, hogy a gépkocsi az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül volt. A Vas Megyei Rendőrfőkapitány a
- október 15-én kelt 21000/00554589/2/2010.ált. számú határozatával a felperest a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 40.§
(5)bekezdés d) pontjának megsértése miatt, a fényképeken rögzített szabályszegés miatt a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 21.§
(1)bekezdés d) pontja,
(2)bekezdése és a 410/2007.(XII.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1.§
(1)bekezdése,
- számú melléklet
- pontja alapján 30.000 forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- december 10-én meghozott 21000/00554589/5/2010.ált. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetet nyújtott be az alperesi határozat felülvizsgálata iránt, amelyen vitatta a közlekedési szabályszegés elkövetését. Elismerte, hogy a gépjármű hátsó fele belógott a kereszteződésbe, azonban álláspontja szerint azért mert, mivel a szokásostól eltérő közlekedési rend volt érvényben a kérdéses napon, az felülírta a hivatkozott az ötméteres szabályt. Sérelmezte az ügyintézési határidő túllépését is. Az elsőfokú bíróság a közlekedési szabályszegés elkövetését bizonyítottnak találta, a rendelkezésre álló fényképfelvételek alapján megállapította, hogy a felperes gépjárművével az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méteres távolságon belül állt meg, mely a KRESZ 40.§
(5)bekezdés d) pontjában foglalt előírás megszegését jelenti. Ugyanezen rendelkezés második fordulata a felperesi gépjárműre nem volt alkalmazható, mert a jármű nem az útkereszteződésben, az úttorkolattal vagy útelágazással szemben állt meg. A utca vonatkozásában nem volt olyan közúti jelzés, amely a KRESZ rendelkezése alól a felperes részére a várakozás tilalmára vonatkozóan felmentést adott volna, így annak nincs jelentősége, hogy a utcában megállni tilos táblát helyeztek ki és az egyik sáv a felperes által megkezdett parkolás idején az útburkolat javítás miatt nem volt járható. Az elsőfokú bíróság az ügyintézési határidő túllépését vitató kereseti kérelem kapcsán megállapította, hogy az elsőfokú hatóság 60 napon belül szabta ki a közigazgatási bírságot, az ügyintézési határidő betartásával. A másodfokú hatóság az ügyintézési határidőt túllépte, de ez a jogsértés az ügy érdemére nem hatott ki, és a felperes a keresetében nem jelölte meg, hogy az ügyintézési határidő túllépésével milyen hátrány érte. Mivel ez az eljárási szabálysértés az ügy érdemére nem hatott ki, ez okból nem volt indokolt a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasító ítéletet hozott. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felülvizsgálati kérelem tartalma szerint a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat nem összességükben értékelte és tévesen értelmezte a KRESZ 40.§
(5)bekezdés d) pontját. A keresetében nem a KRESZ 40.§
(5)bekezdés d) pontjának második fordulatára hivatkozott, hanem azt állította, hogy a közúti jelzésből más következett, ezért megállhatott az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méteres távolságon belül is. Igazolta, hogy a utcában útburkolat felújítási munkák folytak és a kereszteződésnek erre a sarokra eső sávjában a utcában nem lehetett közlekedni, így azzal, hogy a utca és a utca kereszteződésében a lezárt úttestszakaszhoz tartozó útkereszteződések metszéspontjában állt meg, nem akadályozta a forgalmat, veszélyhelyzetet nem teremtett az ott megálló járművel, nem akadályozta a forgalom más résztvevőjét a közúti jelzések észlelésében, és a járműveket a kanyarodásban sem zavarta. Mindezeket a körülményeket a bíróságnak is értékelni kellett volna. A utcai közúti jelzést kellett volna a bíróságnak értelmeznie, mert a kereszteződés forgalmi rendjét megváltoztató jelzőtábla egyértelműen relevanciával bírt ebben a közlekedési helyzetben. A bíróság ítéletének indokolása ellentmondásos, mert csak a utcára értelmezi a közúti jelzés hiányát, holott a KRESZ rendelkezése a keresztező utak 5 méteres szakaszára vonatkozik, így az útkereszteződést és a csatlakozó utcák elejét a megállási tilalom szempontjából összetartozónak fogja fel. A közúti jelzés emiatt vonatkozott a utcára is. Álláspontja szerint a Kkt. 21.§-a szerinti objektív felelősségnek és a R. 4. számú melléklet 1. pontjában foglalt kategórikus jellegnek, továbbá a KRESZ 40.§
(5)bekezdés d) pontja szerinti feltételességnek mint szankciónormák közötti ellentmondásnak a feloldására sem került sor. A kialakult joggyakorlat sérti a tisztességes ügyintézéshez való jogot, a tényszerűség elvét is, mert a Kkt. 24.§
(3)bekezdése alapján elég egy fényképfelvétel a jogsértés megállapításához. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. A Kúria a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 272.§
(2)bekezdése és 275.§
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A felülvizsgálati kérelemben csak olyan jogszabálysértés jelölhető meg, amelyre a fél a keresetében hivatkozott és amelyre nézve a jogerős ítélet döntést tartalmaz. A felperes a keresetében nem kifogásolta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) két alapelvét, így a tisztességes ügyintézéshez való jogra, valamint a tényszerűség elvére nem hivatkozott, keresete továbbá sem a Kkt. 21.§
(3)bekezdésével kapcsolatos érvelést, sem a Kkt., a R. és a KRESZ rendelkezések közötti szankciónormák közötti ellentmondás feloldásának szükségességét nem tartalmazta, ezért ezeket az érveléseket, állított jogsértéseket a Kúria a rendkívüli perorvoslati eljárásban már nem bírálhatta el és nem vizsgálhatta. Az érdemben felülvizsgálható jogsértésként az volt vizsgálható, hogy a felperes a KRESZ 40.§
(5)bekezdés d) pontját megsértette-e, volt-e olyan közúti jelzés, amely ezt a tilalmat feloldotta. Ha a rendőrhatóság a közlekedési szabályszegésről fényképfelvételt készít, ez a bizonyíték hitelt érdemlő, objektív bizonyítéknak tekinthető. Ezzel szemben a felperesnek kell bizonyítania a ráháruló bizonyítási teher folytán, hogy jogszabálysértést mégsem követett el. A perbeli esetben felperes gépjárműve a és a utca kereszteződésében állt meg, akként, hogy a gépjármű az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül állt meg a utcai úttest szakaszon. A utcában a megállni tilos tábla kihelyezésre került, így annak az útszakasznak a jobb oldali sávja a közlekedés elől elzárt terület volt. Önmagában az a körülmény, hogy a utcának egyik forgalmi sávját építési munka miatt az adott időben a járművek nem használhattak, azaz azon oldali útszakaszon nem állhattak meg, nem menti fel a felperest a KRESZ 40.§
(5)bekezdés d) pontjában foglalt megállási tilalomra vonatkozó távolsági szabály betartása alól. A KRESZ említett rendelkezésében foglalt „közúti jelzésből más nem következik" kitétel arra vonatkozik, hogy ha a megállási tilalomra vonatkozó rendelkezést állapítják meg másként, vagy attól rövidebb vagy nagyobb megállási távolságot írnak elő a kereszteződés metszéspontjaitól számított távolságban. Az a körülmény, hogy a felperes veszélyhelyzetet a gépjárműve megállásával nem okozott, nem akadályozta a közúti forgalom többi résztvevőjét a közúti jelzések észlelésében, a kanyarodásban, nem jelenti azt, hogy a felperes felmentést nyert volna a KRESZ 40.§
(5)bekezdés d) pontjában foglalt általános tilalom alól. A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemben megjelölt és vizsgálható jogsértéseket nem követte el, a közlekedési szabályszegés elkövetését jogszerűen állapította meg, ezért a kereseti kérelem elutasításáról helytállóan és megalapozottan döntött. A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő felperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére, valamint a tárgyi illetékfeljegyzési jog miatt le nem rótt felülvizsgálati illeték viselésére a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján. A Kúria a felülvizsgálati illeték mértékét a felülvizsgálati kérelem benyújtásának időpontjában hatályos 1990. évi XCIII. törvény 50.§
(1)bekezdése alapján határozta meg. Budapest,
- február
- Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Gizella sk. előadó bíró, Dr. Tóth Kincső sk. bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Márton