A határozat elvi tartalma: A bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálati eljárásban akkor támadható, ha iratellenes tényállást okszerűtlenül értékelt bizonyítékokra alapították. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.063/2013/5.szám A Kúria a dr. Horváth Antal ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt alperes ellen műsorszolgáltatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Ítélőtábla
- szeptember
- napján kelt 2.Kf.27.206/2012/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.206/2012/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon alatt 20.000 (azaz húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg - külön felhívásra - az államnak 70.000 (azaz hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felperesi műsorszolgáltató
- "" címmel műsort adott le. Ebben a címszereplő mellett még hárman szerepeltek: egy férfi és egy nő, akik élettársak, és előbbi személy anyja. A férfi életvitelét élettársa kifogásolta, majd a műsorból kitűnt, hogy az élettársak gyermekének nem a férfi a biológiai apja. A szereplők megfogalmazásaiból, viselkedéséből esetleg a férfi mentális sérültségére lehetett következtetni. A szereplők a róluk készült felvétel adásba kerüléséhez hozzájárultak, ezzel kapcsolatban utóbb sem éltek panasszal. Ilyen tényállás alapján az alperes
- december 8-i 721/2010.(XII.8.) számú határozatával a felperes műsorszolgáltatási jogosultságát 10 percre felfüggesztette. Álláspontja szerint a felperes megsértette a rádiózásról és a televíziózásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.)
- §-a
(2)bekezdését, amennyiben mint műsorszolgáltató megsértette az emberi jogokat. A felfüggesztés időtartamát az alperes mérlegeléssel határozta meg és a mérlegelés szempontjait részletesen indokolta. A jogerős határozat ellen benyújtott keresetében a felperes elsődlegesen a határozat megváltoztatását és a jogkövetkezmény mellőzését, másodlagosan (valódi értelme szerint) a határozat hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy az alperes több eljárási hibát ejtett és érdemben a tényállást sem megfelelően állapította meg. Álláspontja szerint az egyéni sérelem feltételezése nem alapozhatta volna meg vele szemben az eljárást. A Fővárosi Törvényszék a keresetet elutasította. Indokolása szerint a határozat részletesen ismertette a tényállást és ténykérdés, hogy sérültek emberi jogok, ami miatt a műsorszolgáltatónak kell helytállnia. A bíróság részletesen elemezte a műsor jogsértő részeit, utalva az egyik szereplő nyilvános megszégyenítésére. A bírságot a bíróság arányosnak tartotta, mert az megfelelő indokokkal és a törvényes keretek között került kiszabásra. A fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. Döntésében osztotta az elsőfokú bíróság indokait és kiemelte, hogy az ügyben a hatóságok nem a személyhez fűződő jogok polgári ügyében, hanem az Alkotmányban rögzített alapjog szerint az Rttv.-t alkalmazva jártak el, hatósági ellenőrzést végezve. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet - lényegében tartalma szerint - az ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését kérve. Állította, hogy nem sérültek a műsorban alapvető emberi jogok. Ezek azért sem sérültek, mert a szereplők a közvetítéshez hozzájárultak. A hatóság lényegében olyan személyek védelmében járt el, akik ezt nem kérték tőle. Jogszabálysértésként az Rttv. 3. §
(1)és
(2)bekezdését, 112. §
(1)bekezdését és az Alkotmány 54. §
(1)bekezdését, 61. §
(1)és
(2)bekezdését jelölte meg. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúriának arról kellett döntést hozni, hogy jelen ügyben a magánéletet illetően a műsorszolgáltató embereket lealacsonyító részletekkel terhelte-e a nézőket. A Kúriának az ügyben az Rttv. 3. §
(2)bekezdését kellett alkalmazni, ami szerint a műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére. Az Alkotmány 54. §-ának
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az emberi méltósághoz, amelytől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy az emberi méltóságot sértettee a perben kifogásolt műsor, bizonyításra tartozik. A bizonyítás eredményének mérlegeléséről a Pp. 206. §-ának
(1)bekezdése tartalmaz rendelkezést, mely szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. Ezzel összhangban mondja ki a Pp. 339/B. §, hogy a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik. Az idézett rendelkezésekből és a felülvizsgálati eljárásra vonatkozó szabályokból az következik, hogy a bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálattal eredménnyel csak akkor támadható, ha a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésével téves tényállást állapítottak meg. Jelen ügyben az ítélőtábla ítélete ilyen hibában nem szenved, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból tehát a felülvizsgálati kérelem alaptalan. Alaptalan amiatt is a felülvizsgálati kérelem, mert a Kúria álláspontja szerint helytelen olyan személyekkel, akik egyébként a nyilvánosság előtt más módon nemigen keltenének figyelmet, megjelenési vágyukat felhasználva és azzal lényegében visszaélve olyan műsort készíteni, amellyel őket lényegében - mint a jelen ügyben is - nevetségessé tették. Minthogy az illetők ezt nem kifogásolták polgári ügyben és mert ennek az ügynek a tárgya nem a polgári jogviszonyban előterjeszthető kereset, ezzel a kérdéskörrel a Kúria közigazgatási tanácsa nem foglalkozott. Mindezekre tekintettel a Kúria a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes a Pp.
- §-a alapján köteles megfizetni az alperesnek a Pp.
- §-a szerint felszámítható felülvizsgálati költségeit. Az illeték megfizetésére a felperes az
- évi XCIII. törvény rendelkezései szerint köteles. Budapest,
- június
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő