Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.135/2013/
- A Fővárosi Ítélőtábla dr. Sinyei Dávid ügyvéd (fél címe 1) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Futó Barnabás ügyvéd (fél címe 2) által képviselt Állami Számvevőszék(1052 Budapest, Apáczai Csere János utca 10.) alperes ellen, közérdekű adat kiadása iránt indított perében, a Fővárosi Törvényszék
- december
- napján meghozott, 69.P.24.635/2012/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyja helyben, hogy az alperest arra kötelezi, hogy a felperesnek 15 napon belül postai úton küldje meg a következő - közérdekből nyilvános - adatokat: ... mely időponttól, milyen jogviszonyban és milyen beosztásokban áll vagy állt alkalmazásban az Állami Számvevőszéknél. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa fellebbezési költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A felperes keresetében közérdekből nyilvános adat kiadásárat kérte az alperes kötelezését ...sel kapcsolatosan annyiban, hogy nevezett az alperes alkalmazásában áll vagy állt-e. Amennyiben az alperes ...t alkalmazza, arról is felvilágosítást kért, hogy ez mióta és milyen jogviszonyban történik. Kérte továbbá a feladat- és munkakörének meghatározását, illetőleg az arról való nyilatkozattételt, hogy vezetői megbízást kapott-e, amennyiben igen, az milyen beosztás. Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Arra hivatkozott, hogy a közérdekből nyilvános adatok körébe csak az alperesi szervezet feladat- és hatáskörében eljáró személy adatai tartoznak. Kifejtette, hogy a személyes adatok megismerhetősége nem terjed ki az Állami Számvevőszék ellenőrzéseiben, külső kapcsolataiban közvetlenül részt nem vevő személyi állományra. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest kötelezte, hogy a felperesnek 15 nap alatt postai úton küldje meg a következő - közérdekből nyilvános - adatokat: ... (an.: ...) a ... korábbi ügyvezetője az Állami Számvevőszék alkalmazásában áll (vagy állt)-e? Mióta és milyen jogviszonyban alkalmazzák (alkalmazták)? Kapott-e vezetői megbízatást? Ha ... kapott vezetői megbízatást, akkor milyen vezetői beosztást tölt (töltött) be? Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 40.000 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság ítéletében ismertette az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Infotv.)
- §
(2)bekezdését. Az elsőfokú bíróság döntését arra alapította, hogy sem az Infotv., sem az Állami Számvevőszékről szóló jogszabály nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely a felperes által kért adatok megismerését bármilyen módon korlátozná. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének teljes elutasítását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság határozata jogszabálysértő és megalapozatlan. Fenntartotta a peres felek között a pert megelőző levelezésben foglalt, valamint az elsőfokú eljárás során kifejtett álláspontját. Az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte az Infotv. 26. §
(2)bekezdésében foglaltakat, ezért nem megfelelő következtetésre jutott, amikor az alperest kötelezte a közérdekből nyilvános adat kiadására. Továbbra is azon az állásponton volt, hogy ún. külső eljárásokban megjelenő személyek nem lehetnek anonimek, de a jogszabályi előírás nem vonatkozik azon személyekre, akik a szervezet külső kapcsolataiban és eljárásaiban nem vesznek részt. A fellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemi döntésével egyetértett, ezért a határozatot a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §
(2)bekezdése alapján - kisebb pontosítás mellett - helybenhagyta. Az Infotv. 3. §
(2)bekezdése szerint, személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Az Infotv. 26. §
(1)bekezdése szerint, az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Az Infotv. 26. §
(2)bekezdése alapján, közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. Az alperesi szervezet az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 1. §
(1)bekezdése alapján, az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatát. Az Alaptörvény Állam fejezetének 43. cikk
(1)bekezdése szerint, az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. A szabályozás alapján egyértelmű, hogy az alperes közfeladatot lát el, ezért az Infotv. hatálya alá esik, és a kezelésében lévő közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerését elő kell segítenie. A perben nem merült fel arra nézve adat, és az alperes sem hivatkozott arra, hogy a felperes által a pert megelőző kérelmében, illetőleg a keresetlevélben megnevezett ... ne állna vagy állt volna az alperes alkalmazásában. Az alperes alkalmazásában álló természetes személyek, akik az alperes tényleges szakmai tevékenységét végzik, nyilvánvalóan az alperes feladat- és hatáskörében eljáró személyek. Erre tekintettel az Infotv. 26. §
(2)bekezdésében foglalt személyes adataik közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek. Az Infotv. hivatkozott szabálya sem az alperes, sem más közfeladatot ellátó szerv tekintetében nem tesz különbséget abban, hogy adott feladat- és hatáskörben eljáró személy a külvilág számára közvetlenül észlelhető tevékenységet végez-e, avagy kötelezettségeit a nyilvánosság által közvetlenül fel nem ismerhető módon végzi. Nem volt elfogadható ezért az alperes fellebbezésbeli hivatkozása, mely szerint az ún. külső eljárásokban meg nem jelenő személyekre a jogszabályi előírás nem vonatkozik. A szintén a fellebbezésben hivatkozott Ásztv. 25. §
(1)bekezdése sem támasztotta alá az alperesi álláspontot. A számvevő eljárására azért vonatkoznak egyedi szabályok, mert ebben az esetben személyes megjelenése mellett igazolnia kell, hogy az alperes megbízásából jár el. Ez azonban kizárólag egy olyan garanciális szabály, amely személyes eljárás esetén biztosítani hivatott azt, hogy harmadik személyek is megfelelően meg tudjanak győződni a megbízás alapjáról és jogszerűségéről. A számvevő azonban semmiben sem tér el az alperes egyéb szakmai tevékenységet végző alkalmazottjától abban, hogy valamennyien az Állami Számvevőszék feladatés hatáskörében eljáró személyeknek minősülnek. Az Infotv. 26. §
(2)bekezdése pontosan meghatározza azon személyi adatok körét, melyek a közérdekből nyilvános adat fogalma alá tartoznak. Szükségtelen volt ezért az elsőfokú ítéletben feltüntetni az adatkéréssel kapcsolatosan az ott megnevezett személy anyja nevét, illetőleg korábbi gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségét. A másodfokú bíróság ezért az ítélet rendelkező részének átfogalmazással való pontosítását tartotta szükségesnek, kizárólag a közérdekből nyilvános adatok feltüntetése mellett. Ilyen közérdekből nyilvános adat az, hogy az adatkéréssel érintett személy mely időponttól, milyen jogviszonyban, milyen beosztásban áll vagy állt alkalmazásban az alperesnél. Az alperes ezen adatkör tekintetében köteles a közérdekből nyilvános adatok közlésére. Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért köteles viselni a Pp. 239. §-ának utaló szabálya és a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint a felperes másodfokú perköltségét. A másodfokú perköltség a felperesi jogi képviselettel felmerült ügyvédi munkadíj, mely a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése,
(5)bekezdése, 4/A. §
(1)bekezdésén alapul. A per tárgyi illetékmentességére tekintettel a feleknek illetékfizetési kötelezettsége nem keletkezett. Budapest,
- április
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke . Kisbán Tamás s.k.. Hercsik Zita s.k. előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő