A határozat elvi tartalma: Magánindítványra büntethető bűncselekmény esetén sem előfeltétele a vád törvényességének a magánindítvány meglétére utalás. KÚRIA Bfv.II.945/2012/8.szám A Kúria Budapesten, a
- április
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: A zaklatás vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Balassagyarmati Városi Bíróság 1.B.357/2011/
- számú ítéletét, valamint a Balassagyarmati Törvényszék, mint másodfokú bíróság 4.Bf.32/2012/
- számú végzését hatályában fenntartja. A felülvizsgálat során felmerült 10400 (tízezer-négyszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Balassagyarmati Városi Bíróság a
- december
- napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 1.B.357/2011/
- számú ítéletében a terhelt bűnösségét zaklatás vétségében [Btk. 176/A. §
(2)bekezdés a.) pont] állapította meg, és ezért őt 8 hónapi fogházbüntetésre és 1 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A Balassagyarmati Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- június
- napján megtartott tanácsülésen meghozott 4.Bf.32/2012/
- számú végzésével a városi bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet tényállása szerint
- június 6-án éjfél körüli időpontban a terhelt a birtokában lévő Lada Niva típusú személygépkocsival, mely egyébként nem az ő tulajdonát képezte, a településen történt árvíz miatt a vízben álló utcákban nagy sebességgel közlekedett, mellyel az ott lakókat, illetve az árvízhelyzet miatt ott dolgozó személyeket zavarta. Már a nap folyamán is folytatott ilyen tevékenységet, majd az éjszakai órákban a háza előtt felállított homokzsákokat részben eldobálta, részben pedig a gépjárművével letaposta, illetve az odaérkező sértettet, aki az árvíz védelmet felügyelte, félelemkeltés céljából több személy jelenlétében egy lőfegyvernek látszó tárggyal, egy gáz riasztópisztollyal megfenyegette azzal, hogy lelövi, illetve lábon lövi. A sértettben a terhelt magatartására, mivel a fegyvernek látszó tárgyat valódi lőfegyvernek hitte, komoly félelmet keltett, a többi jelenlévőben pedig a cselekmény megbotránkozást, illetve riadalmat váltott ki. A sértett joghatályos magánindítványt terjesztett elő a terhelttel szemben zaklatás vétsége miatt és kérte az ő felelősségre vonását, illetve megbüntetését. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt kirendelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Indítványában a védő tartalmilag a Be.
- §
(1)bekezdés c) pontjában megjelölt felülvizsgálati okra hivatkozott, amikor a Be. 373. §
(1)bekezdés I. c) pontjában foglaltak megsértésére utalt. A törvényes vád hiányát állította, és ezért - a jogerős határozatot megváltoztatva - az eljárás megszüntetését indítványozta. Álláspontja indokolása körében a védő rámutatott arra, hogy a Balassagyarmati Városi Ügyészség - garázdaság miatt indított nyomozás befejezését követően - zaklatás vétsége miatt emelt vádat a terhelttel szemben, azonban a sértett magánindítványát a vádemelést megelőzően nem szerezte be. A védő álláspontja szerint erre figyelemmel a vád nem volt törvényes, és ez a hiányosság az elsőfokú eljárásban már nem is lett volna pótolható. A Legfőbb Ügyészség BF.2250/
- számú átiratában a védő felülvizsgálati indítványát nem tartotta alaposnak, és a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta. A legfőbb ügyészi álláspont szerint a magánindítvány hiánya a vád törvényességét nem érinti, az legfeljebb tartalmi kellék hiányát jelentheti. A Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseire utalva hivatkozott arra, hogy a hatóság késedelmes felhívása a sértetti jogokat nem csorbíthatja, az adott körülmények között a sértett által a tárgyaláson előterjesztett magánindítvány elkésettnek ezért nem tekinthető. A Kúria a nyilvános ülésén a terhelt védője a felülvizsgálati indítványában foglaltakat fenntartva a terhelt felmentését vagy az eljárás megszüntetését kérte. Ügydöntő jelentőségűnek tartotta, hogy az eljárás fegyveresen elkövetett garázdaság bűntette miatt indult, azonban az ügyész nem emiatt, hanem zaklatás vétsége miatt emelt vádat. A törvényes vád alapját azonban csak az addig már beszerzett magánindítvány képezhette volna, mindez azonban elmaradt és a védő álláspontja szerint a tárgyalási szakban nem is lett volna pótolható. A Legfőbb Ügyészség átirata sértetti jogok csorbítására utalásával kapcsolatban kiemelte, hogy így viszont a terhelt joga csorbult, pl.: a közvetítői eljárás lehetősége vizsgálatának elmaradásával. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a magánindítvány nem elkésett, hanem nem is létezett a vádemelés időpontjában. A legfőbb ügyész képviselője felszólalásában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta, és kiemelte, hogy a sértett az ügyészi felhívásra nyomban kérte a terhelt megbüntetését, ez pedig hatályos magánindítványnak tekintendő. Ismételten utalt arra, hogy a vád törvényessége fogalmi körébe a magánindítványra utalás nem tartozik, ugyanakkor az elterelés lehetőségére hivatkozás a felülvizsgálati eljárásnak nem lehet tárgya. Mindezért a jogerős határozat hatályában fenntartására tett indítványt. A terhelt felszólalásában arra utalt, hogy a cselekménye elkövetésekor jogos védelmi helyzetben cselekedett. A terhelt védője felülvizsgálati indítványa alapján eljárva a Kúria a Be.
- §
(4)és
(5)bekezdésében foglaltak értelmében a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokból, továbbá a hivatalból vizsgálandó, a Be. 416. §-a
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt eljárási szabálysértések szempontjából bírálta felül. Felülbírálata során a Kúria a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja felsorolásában megjelölt, a Be. 373. §
(1)bekezdés I.b vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértést nem észlelt. A védő felülvizsgálati indítványbeli megjelölésére figyelemmel külön kellett vizsgálni e körben a Be. 373. §
(1)bekezdés I.c) pontjában foglaltakat, mert a védői álláspont szerint az elsőfokú bíróság törvényes vád hiányában járt el, mivel a vádemelés a sértett magánindítványának beszerzése nélkül történt, az ügyészi vádirat a magánindítványra nem is utalt. A Kúria e körben egyetértett a Legfőbb Ügyészség álláspontjával, mely szerint az ügyészi vád törvényességét nem érinti az, ha a magánindítványra üldözendő cselekmény miatti vádemeléskor a vádiratban a magánindítványra nem történik utalás. A vád törvényességének vizsgálata körében jelentőséggel bíró elemeket a Be. 2.§
(2)bekezdése ugyanis meghatározza, miszerint törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. Az itt megjelölt fogalmi elemeket a magánindítvány hiánya, az annak meglétére utalás nem érinti. A Kúriának ennek ellenére érdemben vizsgálnia kellett a védő felülvizsgálati indítványbeli felvetését, mégpedig a Be. 416. §
(1)bekezdés
- b)pontja szerinti felülvizsgálati ok megvalósulása szempontjából. Eszerint ugyanis felülvizsgálati ok, ha a büntetőjog valamely szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. A magánindítvány hiánya anyagi jogi intézményként büntethetőségi akadály, mivel a Btk. 22. §
- h)pontja értelmében büntethetőséget kizáró ok. Törvényes magánindítvány hiányában ezért a terhelt elmarasztalása a büntető anyagi jog szabályait sértené. A magánindítvány törvényessége vizsgálatakor a felülvizsgálati indítványbeli hivatkozás tükrében az jutott jelentőséghez, hogy a magánindítvány előterjesztésére a törvény által biztosított határidőben került-e sor. A magánindítvány előterjesztésének határidejével kapcsolatos szabályokat a Be. 173. § tartalmazza. A 173. §
(3)bekezdése értelmében a magánindítványt attól a naptól számított 30 napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. A
(3)bekezdés a 30 napos határidő számítására értelmező rendelkezést is ad arra a
(2)bekezdésben meghatározott esetre, amikor a magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni, ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető. Ebben az esetben a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást szerzett. A terhelt esetében pontosan ez történt. Maga a terhelt védője is utalt arra, hogy a terhelt ellen az eljárás fegyveresen elkövetett garázdaság miatt indult, mely bűncselekmény miatti eljárásnak a magánindítvány nem törvényi előfeltétele. Az ügyészi vádemelés zaklatás vétsége miatt történt, mely bűncselekmény elkövetői a Be. 183. §
(1)bekezdése értelmében magánindítványra büntethetők. A magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett nyilatkozatának beszerzésére a vádemelést megelőzően nem került sor, a bírósági tárgyaláson történt felhívását követően pedig a sértett azonnal nyilatkozott, és ekkor joghatályos magánindítványában kérte a terhelt megbüntetését. Az e körben kialakított töretlen bírói gyakorlat szerint [lásd, pl.:BH2011.58] olyan esetekben, amikor a sértett tudomása szerint is a büntetőeljárás a terhelt ellen folyamatban van, a hatóság mulasztása a Be. 173. §
(2)bekezdése szerinti nyilatkozat beszerzésének hiánya nem eshet a magánindítvány előterjesztésére jogosult terhére, a nyilatkozat beszerzésére a bírósági eljárásban - akár a másodfokú eljárásban is, ha a felhívás korábban nem történt meg - lehetőség van. Ekként tehát a jelen eljárásban a sértett magánindítványa joghatályos, a Btk.
- § h) pontjában meghatározott büntethetőséget kizáró ok hiányában a terhelt elmarasztalása a büntető anyagi jog szabályaival összhangban álló. A terhelt a Kúria nyilvános ülésén felszólalásában arra utalt, hogy jogos védelmi helyzetben cselekedett. Ez az állítása az eljárás korábbi szakában is felmerült már, és védekezése a jogerős ítéletben rögzítettektől teljesen eltérő tényadatokon alapult. A Be.
- §
(1)bekezdése értelmében azonban a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható. E törvényi rendelkezés tükrében a terhelt jogos védelemre hivatkozása a törvényben kizárt, így érdemben nem vizsgálható. A Kúria a kifejtettekre tekintettel a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, ezért a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védő közreműködésével felmerült bűnügyi költségről a Be. 429. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett a Kúria. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3.§-ának
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a
(4)bekezdésének a b) pontja zárja ki. A Be. 418.§-ának
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdésének
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421.§-ának
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival, azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,
- április
- Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Sándor s.k. előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző NYM