Bfv.1471/2012/5 – Kúria

(1)-

(2)bekezdés I. fordulat] miatt emelt vád alól felmenti. A tulajdon elleni szabálysértés miatt az eljárást megszünteti. A felülvizsgálat során felmerült 4.210 forint bűnügyi költséget az állam viseli. (négyezer-kettőszáztíz) Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I.A Békési Városi Bíróság a 2011. november hó 29. napján tárgyalás mellőzésével meghozott és 2012. április hó 20. napján jogerőre emelkedett 7.Bk.97/2011/3. számú végzésével a terheltet folytatólagosan elkövetett lopás vétsége [Btk. 316. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés I. fordulat] miatt 1 év időtartamra próbára bocsátotta. A megállapított tényállás lényege szerint az 1971-ben született a terhelt

1. december
2. és
3. február
4. napja között a sértett az ingatlanáról 10 db 2 méter hosszú, 1 méter széles alumínium hullámlemezt tulajdonított el összesen 40.000 Ft értékben. Az eltulajdonított hullámlemezeket egy fémhulladék telepen értékesítette és az értékesítésből származó pénzt saját céljára felhasználta. A terhelt cselekményével a sértettnek 40.000 Ft kárt okozott, melyből közvetítői eljárás során 11.000 Ft-ot megtérített. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Békés Megyei Főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt Bf.1923/
5. szám alatt a Be.
6. §

(1)bekezdésének II/a) pontja alapján a Be. 416. §

(1)bekezdésének a) pontjában írt okból a terhelt javára arra hivatkozással, hogy az elsőfokú végzés meghozatala és jogerőre emelkedése között bekövetkezett jogszabályváltozás folytán a terhelt cselekménye a végzés jogerőre emelkedésekor már nem volt bűncselekmény. A Legfőbb Ügyészség a Bf.2841/2012. számú átiratában a terhelt javára benyújtott felülvizsgálati indítványt fenntartotta. Azt indítványozta, hogy a Kúria a Be. 420. §-ának

(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésen a Be. 427. §

(1)bekezdésének a) pontja alapján a Békési Városi Bíróság 7.Bk.97/2011/

1. számú végzését változtassa meg és a terheltet az ellene emelt vád alól a Be.
2. §

(3)bekezdésének a) pontjára figyelemmel a Be. 331. §-ának

(1)bekezdése alapján - bűncselekmény hiányában - mentse fel. A Kúria a Be. 420. §-ának

(1)bekezdése és a 424. §-ának

(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, amelyen a Legfőbb Ügyészség képviselője a felülvizsgálati indítványt fenntartotta és részletesen indokolta. A védő a nyilvános ülésen az ügyészség indítványához csatlakozott. III. A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt, a Be. 416. §

(1)bekezdésének a) pontjában meghatározott okból, valamint a Be. 416. §

(1)bekezdésének c) pontjában írt eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében hivatalból [Be. 423. §

(4)és

(5)bekezdés] bírálta felül. Ennek eredményeként a felülvizsgálati indítványát alaposnak találta. indítványt és a védő A Be. 416. §

(1)bekezdésének a) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt felmentésére, vagy az eljárás megszüntetésre, illetve a terhelt bűnösségének megállapítására, továbbá kényszergyógykezelésének elrendelésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. A Békési Városi Bíróság a terheltet a

1. november hó
2. napján tárgyalás mellőzésével meghozott végzésében bocsátotta a
3. december
4. és
5. február
6. napja között elkövetett lopás vétsége miatt 1 év próbára. Az ügyész a végzést tudomásul vette, a terhelt részére azonban a határozatot a bíróság kézbesíteni nem tudta, mert ismeretlen helyre költözött, ezért ellene elfogatóparancsot bocsátott ki. Az elfogatóparancs alapján a Békési Rendőrkapitányság a terheltet őrizetbe vette és számára
7. április hó
8. napján a tárgyalás mellőzésével hozott végzést kézbesítette. A terhelt a végzés ellen perorvoslattal nem élt, így az elsőfokú bíróág megállapította, hogy a végzés
9. április hó
10. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Az irányadó tényállás alapján az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a terhelt bűnösségre és a cselekmény minősítése is megfelelt az elkövetéskor és az elsőfokú határozat meghozatalakor hatályos büntető anyagi jog szabályainak. A végzés meghozatala és annak jogerőre emelkedése között azonban -
11. április hó
12. napjától kezdődő hatállyal - jogszabály-változás történt, amely a terhelt terhére megállapított bűncselekmény minősítésére is kihatással volt. A szabálysértésekről szóló
13. évi II. törvény (a továbbiakban: Sztv.
14. §-ának

(2)bekezdése módosította a Btk.

1. §-ának a) pontjában meghatározott kisebb érték (kár, vagyoni hátrány) fogalmát. A módosított, új rendelkezés szerint az érték, kár, vagyoni hátrány akkor kisebb, ha 50.000 Ft-ot meghalad, de 200.000 Ft-ot nem halad meg. Egyidejűleg az Sztv.
2. §-ának

(1)bekezdése akként módosította a Büntető Törvénykönyvről szóló

1. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló
2. évi
3. számú törvényerejű rendelet (Btké.)
4. §-ának e) pontját, hogy nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha a lopást (
5. §), a sikkasztást (
6. §), a jogtalan elsajátítást (
7. §) és az orgazdaságot (
8. §) ötvenezer forintot meg nem haladó értékre követik el. A Btk.
9. §-a szerint a bűncselekményt az elkövetés idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni, egyébként az új törvénynek nincs visszaható ereje. Az állandó bírói gyakorlat szerint a büntető törvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés alkalmazása során a cselekmény elbírálásának az ideje az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének napja. Terhelt a tényállásban terhére rótt cselekményt 40.000 Ft értékű tárgyak eltulajdonításával követte el, mely a végzés jogerőre emelkedésének időpontjában már nem lopás vétségének, hanem az Sztv.
10. §-ának

(1)bekezdése szerinti lopással elkövetett tulajdon elleni szabálysértésnek minősült. Mindezekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati indítványnak helyt adott. A Békési Városi Bíróság 7.Bk.97/2011/3. számú végzését - a Be. 427. §-ának

(1)bekezdése alapján - megváltoztatta és terheltet - a Be. 331. §-ának

(1)bekezdése és a Be. 6. §

(3)bekezdése a) pontjának I. fordulata alapján - az ellene folytatólagosan elkövetett lopás vétsége [Btk. 316. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés I. fordulat] miatt emelt vád alól - mert a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény felmentette. Megállapította egyúttal, hogy e cselekmény az Sztv. 177. §

(1)bekezdésének a) pontja szerinti tulajdon elleni szabálysértés megállapítására alkalmas. Figyelemmel azonban arra, hogy elkövetése óta már több mint két év eltelt, e szabálysértés - az Sztv. 6. §-ának

(6)bekezdése alapján - már elévült. Ezért az Sztv. 83. §

(1)bekezdésének h) pontja és a Be. 337. §-ának

(1)bekezdése alapján a szabálysértési eljárást megszüntette. A felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védő közreműködésével felmerült bűnügyi költséget a Be. 429. §-ának

(1)bekezdése alapján az állam viseli. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §-ának

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a

(4)bekezdésének b) pontja zárja ki. A Be. 418. §-ának

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 416. §

(1)bekezdésének

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421. §-ának

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,

1. május
2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Lászlóné Verebélyi Edina s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Sándor s.k. bíró dr. A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző NYM