Obsah (5)

Art. 109Art. 87Art. 106Art. 97Art. 108

A határozat elvi tartalma: Vagyonosodási vizsgálat alapján meghozott határozat felülvizsgálata iránti perben a felperes tanúbizonyítással is bizonyíthatja keresetét. A KÚRIA mint felülvizsgálati bírós

alperes által

1. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 14.K.21.704/2010/
2. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részeit nem érinti, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályában fenntartja. Kötelezi

alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 250.000 /

az kettőszázötvenezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket

állam viseli. Ez ellen

ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s

Adó- és Pénz Ellenőrzési Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a felperesnél 2003.-

1. évekre személyi jövedelemadó /szja/ és százalékos egészségügyi hozzájárulás /eho/ adónemekben végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés eredményeként a
2. március
3. napján kelt ... számú határozatával a felperest adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. A fellebbezés folytán eljárt alperes a
4. június
5. napján kelt ... iktatószámú határozatával

elsőfokú határozatot (a 2003. évi adó megállapításához való elévülése okán) megváltoztatta, a felperest 111.154.614 Ft - adóhiánynak minősülő - adókülönbözet, 55.577.307 Ft adóbírság, 46.115.211 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. Indokolása szerint

elsőfokú hatóság megállapította, hogy felperes vagyongyarapodásával és

életvitelére fordított kiadásaival nincs arányban

adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, ezért helytállóan,

adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 109.§-ának /1/-/3/ bekezdései alkalmazásával

adó alapját becsléssel állapította meg, és a fedezetlen kiadásokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény /a továbbiakban: Szja tv./ 4.§-ának /1/ bekezdése, 28.§-ának /1/ bekezdése alapján egyéb jövedelemként vette figyelembe.

alperes /egyebek mellett/ megállapította, hogy

adózó

1. december
2. és
3. október
4. között 211.000.000 Ft-ot adott át S. J.-nak, a S.-A. Biztosításközvetítő és Szaktanácsadó Bt. képviselőjének. A felperes a készpénzátadásokat elismerte, előadása szerint a befektetési célú összeg több magánszemély pénze volt, ugyanis S. J. csak abban

esetben tudott magas hozamot garantálni, ha egy név alatt történtek a befizetések.

elsőfokú hatóság helyesen a 211.000.000 Ft-ot adózói kifizetésnek minősítette, mivel

átadott iratok nem bizonyították a felperes állítását /a szerződéseken szereplő dátum a vizsgált időszakot követő időpontú, a névlista lakcím hiányában nem alkalmas a magánszemélyek beazonosítására/, és a magánszemélyek meghallgatásától sem várható a tényállás módosítása, mert a nyilatkozat önmagában nem bizonyítja a pénzátadások megtörténtét. A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint - egyebek mellett -

adóhatóság a S. J.-nak átadott összeg körében a tényállást nem tisztázta, a javára szolgáló tényeket, bizonyítékokat nem vette figyelembe, így döntése jogsértő.

elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte, és

alperest új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint felperes keresete a S. J.-nak átadott összegek körében alapos, míg a továbbiakban megalapozatlan. A lefolytatott bizonyítási eljárás során meghallgatott kilenc tanú mindegyike úgy nyilatkozott, hogy a felperes részére különböző összegeket adtak át befektetéssel kombinált életbiztosításba való befizetés érdekében, és többen hozamban is részesültek.

elsőfokú bíróság szerint

adóhatóság a befektetői lista és a megbízási szerződések ellenére a szükséges bizonyítást nem folytatta le annak pontos tisztázására, hogy a S. J.-nak átadott - a felperes által 290.000.000 Ft-ban elismert - összegből mennyi a felperesi vagyon, és mekkora a magánszemélyektől átvett és továbbadott összeg. A megismételt eljárásban a listán szereplő személyek mindegyike vonatkozásában tisztázni kell a tényállást, mert csak

t követően állapítható meg a S. J.-nak átadott összegből a felperesi készpénzvagyon mértéke. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a befektetői névsorban olyan személyek is szerepelnek, akik

átadott pénzösszegeiket illetően polgári peres eljárás keretében érvényesítettek igényt a felperessel szemben.

alperes felülvizsgálati kérelmében

ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset teljes körű elutasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 164.§ /1/ bekezdését, 166.§ /1/ bekezdését, 206.§ /1/ bekezdését,

Art. 109

.§ /3/ bekezdését,

elsőfokú bíróság a bizonyítékokat tévesen értékelte, a további bizonyítási eljárás nem indokolt. Kifogásolta, hogy

új eljárás lefolytatására a másodfokú, és nem

elsőfokú hatóság a kötelezett, továbbá, hogy a polgári igénnyel kapcsolatos iratokat

eljárás során nem ismerhette meg. A felperes ellenkérelmében

ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között, és a megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül /Pp. 272.§ /2/ bekezdés, 275.§ /2/ bekezdés, BH2002. 490., KGD2002. 262./. A felperes felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő,

alperes pedig a jogerős ítélet keresetet elutasító részeit felülvizsgálati kérelmében nem támadta, így

okat a Kúria jogszabályi lehetőség hiányában nem vizsgálhatta felül.

adóhatóság rendszeresen ellenőrzi

adózókat és

adózásban részt vevő más személyeket.

ellenőrzés célja

adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása [Art. 86.§ /1/ bekezdés].

adóhatóság

ellenőrzés célját

Art. 87

.§-ának /1/ bekezdés a.)-f.) pontjaiban meghatározott fajtájú ellenőrzésekkel valósítja meg. A felperesnél a revízió

a.) pont szerinti bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott. A bevallások utólagos ellenőrzése során

Art. 106

.§-ának /1/ bekezdése értelmében

adóhatóság

adózó adó-megállapítási, bevallási kötelezettsége teljesítését vizsgálhatja adónként, támogatásonként és időszakonként vagy meghatározott időszakra több adó és támogatás tekintetében is. A közigazgatási eljárásban a bizonyítási teher szabályait, a bizonyítási eszközök meghatározását

Art. 97

.§-ának /4/-/5/ bekezdései tartalmazzák, amelyek szerint

ellenőrzés során a tényállást

adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást

adózó kötelezettségévé teszi. Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen:

irat, a szakértői vélemény,

adózó, képviselője, alkalmazottja, illetőleg más adózó nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, más adózók adatai,

elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai,

adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó adat. A nem bizonyított tény, körülmény a becslési eljárás során

adózó terhére értékelhető /Art. 97.§ /6/ bekezdés/.

Art. 97

.§-ának /4/ bekezdése szerint

ellenőrzés felperesnél alkalmazott fajtájánál is

adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani a tényállást.

Art. 109

.§-ának /1/ bekezdése értelmében ha

adóhatóság megállapítása szerint

adózó vagyongyarapodásával és

életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban

adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,

adóhatóság

adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben figyelemmel

ismert és adóztatott jövedelmekre is -

adóhatóságnak

t kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és

életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.

Art. 108

.§-ának /1/ bekezdése szerint a becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti. Ha

adóhatóság a bizonyítási eljárás során a becslés módszerét alkalmazza, mint ahogyan a felperes ügyében jogszerűen tette, a valós adó alapját valószínűsítenie kell.

Art. 108

.§-ának /2/ bekezdése alapján

adóhatóság köteles bizonyítani, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak,

onban

Art. 109

.§-ának /3/ bekezdése lehetőséget szabályoz

adózónak ahhoz, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést hitelt érdemlő adatokkal igazolja. A perrel érintett bevallások utólagos ellenőrzése során a felperesadózó volt köteles igazolni

t, hogy bevallásainak adatai a valósággal egyezőek. Kiadásainak fedezetéről

adózó bír ismerettel, ezért annak bizonyítása, hogy mikor, mennyi bevétele volt,

t mire fordította, a felperest terhelte.

adóhatóság

általa beszerzett, illetve a felperes által beterjesztett bizonyítékok alapján volt köteles dönteni, a meghozott adóhatározatokkal szembeni jogorvoslat közigazgatási perben biztosított.

adóhatározatok bírósági felülvizsgálata iránti perben is a /Pp. 324.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó/ Pp. 164.§-ának /1/ bekezdése alapján a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy

okat a bíróság valónak fogadja el. Bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék,

okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok /Pp. 166.§ /1/ bekezdés/.

elsőfokú bíróság a keresetben foglalt állítások igazolására a Pp. 163.§-ának /1/ bekezdése alkalmazásával bizonyítási eljárást rendelt el, majd a közigazgatási eljárásban -

adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettség és a felperesnek biztosított igazolási lehetőség alapján - lefolytatott bizonyítási eljárást, és

eredményeként meghozott alperesi döntést a S. J.-nak átadott összegek vonatkozásában a tényállás tisztázatlansága és bizonyítatlansága okán - (a kereseti kérelem keretei között) a perben lefolytatott bizonyítás eredményeként jogszerűtlennek minősítette, és a másodfokú határozatot hatályon kívül helyezve e körben

alperest új eljárásra kötelezte. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának /1/ bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye.

elsőfokú bíróság értékelte a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványaikat, a tanúvallomásokat, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206.§-ának /1/ bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint bírálva állapította meg, hogy a Sipos Jánosnak átadott összegek vonatkozásában a felperes keresete alapos. Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat, ilyen jogsértést

onban a felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria nem állapított meg.

elsőfokú bíróság a Pp. 221.§-ának /1/ bekezdése szerint ítéletében nem iratellenes, részletes tényállást rögzített, okszerűen értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, részletesen megindokolta e keresetrésznek helyt adó döntését. A felülvizsgálati kérelemben foglaltak pedig a bizonyítékok felülvéleményezését nem alapozták meg.

elsőfokú bíróság

zal jogszabálysértést nem valósított meg, hogy

alperest kötelezte új eljárásra, döntése pedig nem

ítélet 8. oldalának első bekezdésében hivatkozott, a felperessel szembeni polgári eljárásokon alapult. Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletnek a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részeit nem érintette, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét pedig a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Kúria

alperest a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte a felperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Kúria a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 14.§-a alapján rendelkezett. Budapest, 2013. június 20. Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró