A határozat elvi tartalma: A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások esetén a kifizetési kérelem megalapozottságának nem feltétele a földhasználati jogcím bejelentésére vonatkozó kötelezettség. A kérelmezőnek azonban bizonyítania kell, hogy a támogatással érintett földterületen ténylegesen gazdálkodik. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.IV.35.314/2012/5.szám A Kúria a dr. Puskás Attila ügyvéd (által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a dr. Ivanovits Andrea ügyvéd által képviselt alperes neve Szerve (1097 Budapest, Soroksári út 22-24.) alperes ellen, mezőgazdasági támogatás iránti kérelem tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, a Szegedi Törvényszék
- február
- napján hozott 3.K.21.544/2011/
- számú jogerős ítélete ellen, a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Szegedi Törvényszék 3.K.21.544/2011/
- számú ítéletének a kereseti illetékre vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi, egyebekben az ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A Kúria kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra 20.00 (húszezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
- február 7-én nyújtott be az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 67/
- (VII. 26.) FVM rendelet (a továbbiakban: Jogcímrendelet) alapján támogatás iránti kérelmet, amelynek az alperes
- augusztus 28-án helyt adott és folyósította a felperes számára a támogatási összeg 90%-át. A fennmaradó 10 % tekintetében azonban a felperes
- február 1-jén benyújtott kérelmét a
- június 19-én kelt elsőfokú határozatával elutasította. Indokolásában arra hivatkozott, hogy a felperes nem érte el a jóváhagyott támogatási kérelemben vállalt üzemméretet. Ennek okát abban jelölte meg, hogy a B. ... és a B. ... hrsz-ú területek földhasználati jogát a felperes a földhasználati nyilvántartás szerint csak
- január 10-től szerezte meg igazolható módon. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
- október 29-én kelt határozatával az elutasítás jogalapjának megváltoztatása mellett az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. Indokolása megegyezett az elsőfokú határozatban foglaltakkal. A Szegedi Törvényszék a felperes keresetét 3.K.21.544/2011/
- számú jogerős ítéletével elutasította. Indokolása értelmében a felperes földhasználati joga sem tulajdonosi, sem egyéb jogcímen a 2009es évre nem volt bizonyítható. A Törvényszék ugyanis bizonyítottság hiányában nem fogadta el a felperes által állított szívességi használatot, de a felperes által bizonyítékként csatolt kiadási számlákat, permetezési naplót sem, mert annak adataiból sem volt azonosítható a felperes földterülettel kapcsolatos földhasználati jogosultsága. A felperes felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amelyben a Törvényszék ítéletének a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(4)bekezdésére tekintettel történő hatályon kívül helyezését kérte, az alperes új eljárás lefolytatására történő kötelezésével. A felülvizsgálati kérelmét azzal indokolta, hogy a közigazgatási eljárásban az alperes jogszabályi felhatalmazás nélkül alkalmazott kötött bizonyítást és kizárólag a területalapú támogatás iránti kérelem, valamint a földhasználati lap alapján döntött a felperes gazdaságának üzemméretéről. Ezzel az alperes nem tett eleget a tényállás-tisztázási kötelezettségének annak ellenére, hogy a nyilvántartásba való bejelentkezés nem támogatási feltétel. A felperes hivatkozott arra is, hogy az alperes helyszíni ellenőrzést is végzett, amelyben megállapította a kérdéses földterületek művelését, de sem a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyv, sem az egyéb dokumentumok, amelyek a felperes gazdálkodását tényszerűvé tették nem kerültek kellő súllyal figyelembe vételre az alperesi hatóság határozatának, illetve a Törvényszék ítéletének meghozatalakor. A felperes egyebekben hivatkozott arra is, hogy a Törvényszék az illetékekről szóló szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 42. § a) pontja, valamint 43. §
(3)bekezdésével ellentétesen határozta meg az eljárási illetéket. A felperes egyebekben eltúlzottnak ítélte az alperes javára megállapított perköltséget is. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte, és fenntartotta azt az álláspontját, amely szerint a felperes nem bizonyított jogcímet a kifizetési kérelemmel érintett földhasználat tekintetében. A csatolt egyéb dokumentumok sem bizonyították hitelt érdemlően a felperes gazdálkodó tevékenységét. A permetezési naplóból nem volt megállapítható, hogy melyik évre vonatkozott, azt a felperes, mint termelő nem írta alá és egyebekben pedig ellentmondó adatokat tartalmazott. A Kúria a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között, figyelemmel a 274. §
(1)bekezdésére és a felek kérelmére, nyilvános tárgyaláson vizsgálta felül. A felülvizsgálati kérelem érdeme tekintetében nem megalapozott. A Kúriának a felülvizsgálati kérelem és a Törvényszék ítélete kapcsán abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a földhasználathoz kötött kifizetési kérelem esetében tényszerűen megvalósult-e a fiatal mezőgazdasági termelő gazdaságalapítása, amely feltétele a vállalt üzemméret számításnak és a kifizetési kérelem teljesítésének. A kifizetési kérelem idején hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 25/B.
(1)-
(2)bekezdései értelmében a felperest földhasználati jogával kapcsolatosan bejelentési kötelezettség terhelte. A Jogcímrendelet 7. §
(1)bekezdéséből következőleg a felperesnek a kifizetési kérelem mellékleteként is dokumentumokkal kellett volna igazolnia a földterület jogszerű használatát. A Jogcímrendelet 7. §
(1)bekezdés
- b)pontja,
- bb)alpontja ilyenként ismeri el a bérleti szerződés eredeti példányát vagy hiteles másolatát, a teljes földhasználati lap másolatát és a teljes földhasználati lapszemlét, adásvételi vagy ajándékozási szerződés hiteles másolatát, minden olyan dokumentumot, amely hitelt érdemlően igazolja a felperes földhasználati jogcímét. Mindazonáltal a kifizetés iránti kérelem benyújtásakor hatályos Jogcímrendelet nem köti a kifizetést e bejelentéshez. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 12. §
(1)bekezdése értelmében - a
(2)bekezdésben megjelölt kivételekkel - a mezőgazdasági támogatás iránti kérelmek olyan hatósági eljárások keretében nyernek elbírálását, amelyek a Ket. hatálya alá tartoznak. A Ket. az Eljárási tv. háttér-jogszabálya. Helyesen hivatkozik a felperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy az alperest a kifizetési kérelem elbírálásakor terheli a Ket.
- §-án alapuló tényfeltárási kötelezettség. Az alperes ezen kötelezettségének azonban eleget tett, mivel az iratok tanúsága szerint helyszíni ellenőrzés keretében megbizonyosodott arról, hogy a támogatási kérelemmel érintett földterületek művelés alatt álltak. Azt azonban okirati bizonyítékok hiányában nem tudta megállapítani hitelt érdemlően, hogy a földterületeket ki műveli. Az Eljárási tv.
- §
(8)bekezdése megfordítja a bizonyítási terhet a vizsgálati típusú közigazgatási eljárásokra általában jellemző szabályokhoz képest. Ebből a felperesre a jelen per alapját képező hatósági eljárásban annak a ténynek a bizonyítása hárult volna, hogy a folyósított támogatást a B. ..., valamint ... hrsz.-ú ingatlanokon folytatott gazdálkodói tevékenysége során használta fel. Ez a kérdés ugyanis a felek között vitatott volt, így bizonyítás tárgyát képezte volna a felperes részéről. A Törvényszék a felülvizsgálati eljárás tárgyát képező jogerős ítélet meghozatalát megelőző eljárásban részletesen vizsgálta a felperes által hivatkozott eljárási jogsértések megalapozottságát és a földhasználati jogcímével összefüggésben hivatkozott bizonyítékokat. A bizonyítékokat egyenként és összességében értékelve jutott arra a következtetésre, hogy az alperes felülvizsgálni kért határozata meghozatalakor eljárási jogsértést nem követett el, és a felperes földhasználati joga nem volt bizonyítható és ellenőrizhető. A Kúria a tények alapjául szolgáló bizonyítékok újabb mérlegelésére, azaz a jogerős ítélet felülmérlegelésére nem jogosult. A következetesen alkalmazott bírói gyakorlat szerint a bizonyítási eljárás hibáira alapított felülvizsgálati kérelem akkor vezethet sikerre, ha annak előterjesztője igazolja, hogy a bíróság a bizonyítékok egybevetése és értékelése során logikai hibát követett el, vagy iratellenes mérlegelése kirívóan okszerűtlen, vagy iratellenes volt. Jelen ügyben a Kúria ilyen eljárási jogszabálysértést sem állapított meg. A Kúria a kifejtettek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperes jog- és tényszerű gazdálkodása a támogatással érintett földterületen nem volt bizonyított, ezért a Törvényszék nem sértette meg a Jogcímrendelet 4. §
(4)bekezdés e-f) pontjait akkor, amikor a felperes üzemméretének számításakor figyelmen kívül hagyta a két balástyai földterületet. Tehát nem a nyilvántartásba való bejelentkezés kötelezettségének elmulasztása alapozta meg a kifizetési kérelem elutasítását, mert a földhasználati joggal összefüggő bejelentési kötelezettség önmagában nem képezi a kifizetés feltételét. A kérelemben megjelölt földterületen folytatott tényleges gazdálkodás igazolása azonban igen. Helyes mérlegeléssel, és logikus érvelés mellett jutott a Törvényszék arra a következtetésre, hogy a felperesnek a kérdéses földterületeken folytatott gazdálkodói tevékenységet nem sikerült meggyőzően bizonyítania. A kifejtettek értelmében a Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének érdemét megalapozatlannak ítélete és ezért a Pp. 275. §
(3)bekezdése értelmében a Törvényszék ítéletét hatályában fenntartotta. A felperes hivatkozott arra felülvizsgálati kérelmében, hogy a Törvényszék az Itv. 42. §
(1)bekezdés a) pontja, valamint a 43. §
(3)bekezdése értelmében jogsértően állapította meg a felperest terhelő illetékfizetési kötelezettséget. Az Itv. a közigazgatási peres eljárás illetékét tételes illetékként szabályozza. Az első fokú eljárás során, a 2011. XI. 30-át megelőzően beadott keresetlevelek esetében az Itv. 43. §
(3)bekezdése az illeték mértékét 20.000 forintban, azt követően pedig 30.000 forintban határozta meg. Mivel a felperes a keresetlevelet
- július 25-én adta be a Törvényszékre, ezért pervesztességére tekintettel az első fokú eljárásban 20.000 forint eljárási illeték megfizetése terhelte. A Kúria a Törvényszék ítéletét az eljárási illeték vonatkozásában hatályon kívül helyezte. Mivel a felperes felülvizsgálati kérelme sikertelen volt, ezért a Kúria a Pp.
- §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest az alperesi képviselettel összefüggésben a felülvizsgálati eljárásban keletkezett perköltségének megfizetésére. Szintén pervesztességére tekintettel kötelezte a felperest az elsőfokú eljárás és az Itv. 39. §
(3)bekezdés d) pontja, valamint az 50. §
(1)bekezdése szerint számított felülvizsgálati eljárási illeték állam részére történő megfizetésére. Budapest,
- május
- Dr.Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt sk. bíró