A határozat elvi tartalma: A biztosítási esemény bekövetkezésének bizonyítása a felperest terheli, a biztosítónak kell bizonyítania azonban a mentesülésére alapot adó körülményt. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Pfv.III.21.745/2012/4.szám A Kúria a dr. Császár Barbara ügyvéd által képviselt felperesnek a Balla, Kiss és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kiss Klára Viktória ügyvéd) által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 19.P.51.105/
- szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 41.Pf.640.264/2011/
- számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. I n d o k o l á s A felperes tulajdonában álló Renault Mègane 1.5 DCI típusú gépkocsiját
- szeptember 13-án ismeretlen tettesek eltulajdonították. A káresemény időpontjában érvényes
- módozatú Multi Casco Plusz elnevezésű casco biztosítási szerződés alapján az alperes a biztosítási szolgáltatás teljesítését megtagadta, mert a felperes nem tudott elszámolni a gépkocsihoz tartozó kulcsokkal. A leadott gyári kulcsok egymástól eltérő zárszerkezetek működtetésére alkalmasak. A felperes keresete a biztosítási szolgáltatás iránti igényének megtérítésére irányult. Az alperes a kereset elutasítását kérte, annak jogalapját vitatta. Az elsőfokú bíróság a keresetnek helytadó ítéletében az alperest 1.869.621 forint és ennek a
- október 1-jétől járó törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú ítélet indokolása szerint a kulcsokkal való elszámolás hiánya önmagában még nem alap az alperes mentesülésére. Az alperes nem tett eleget a bizonyítási kötelezettségének és a mentesülésére alapot adó körülményt bizonyítani nem tudta. A szerződés megkötésekor a kulcsok állapotát nem ellenőrizte, a szerződés megkötésekor nem kellő gondossággal járt el, a biztosítási eseményt követően pedig a kulcsokat a felperes távollétében vizsgáltatta meg, így nem zárható ki, hogy a kulcsok állapota az alperes általi birtoklás során megváltozott. A felperesnek a kulcsokkal kapcsolatos előadását alátámasztotta Sz.P. tanú és az igazságügyi nyomszakértői vélemény is, amely szerint a felperes valójában a kulcsot nem használta, az csak 7 kilométeres futást mutatott. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint azzal, hogy az alperes elmulasztotta a kulcsoknak a szerződéskötéskori vizsgálatát, saját magát zárta el attól, hogy a kulcsokkal kapcsolatos változást bizonyítsa. A Ptk.
- §-ának
(1)bekezdésébe és a Ptk. 200. §-ának
(2)bekezdésébe ütközik az olyan szerződéses kikötés, amely szerint egy magatartás vagy körülmény minden további vizsgálat nélkül a teljesítés alóli mentesülést eredményezi. Az alperesnek azt kellett volna bizonyítani, hogy a felperes a kulcsok kezelése terén súlyosan gondatlan magatartást tanúsított. A felperes a kulcsok leadásakor laikusként nem ítélhette meg, hogy a kulcsok egyformák-e. Mindezeket figyelembe véve az alperes a szolgáltatás teljesítésének kötelezettsége alól nem mentesül. Az alperes felülvizsgálati kérelme a keresetet elutasító döntés meghozatalára irányult. Jogi álláspontja szerint a jogerős ítélet a Ptk. 540. §-ának
(1)bekezdését, 556. §-ának
(1)bekezdését és 567. §-ának
(1)bekezdését sérti, továbbá a bizonyítékok nem megfelelő értékelésén alapul. Az alperes szerint a felperest terhelte az a kötelezettség, hogy a gépjárműhöz tartozó kulcsokat kipróbálja. Sz.P. tanú a gépkocsi megvételénél nem volt jelen, így nem igazolhatja, hogy a felperes a gépjárművet azzal a két kulccsal vette, amelyet a biztosító üzletkötőjének bemutatott. Az alperes hivatkozott arra is, hogy szakértői véleménnyel igazolta a leadott kulcsok szakszerű kezelését. A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Utalt arra, hogy a mentesülés feltételeinek fennállását adott esetben a kulcs szerződéskötéskori állapotát - az alperesnek kellett bizonyítania. „A Ptk. 567. §-ának
(1)bekezdése által tiltott eltérést jelent egy magatartással vagy mulasztással a biztosítónak a bizonyítási kötelezettség alóli mentesülése és annak minden vizsgálat nélkül történő, a biztosító mentesülését kiváltó súlyos gondatlansággá nyilvánítása". A felperes kötelezettsége az volt, hogy a szerződéskötéskor bemutatott kulcsokkal számoljon el és ez megtörtént. A felperes szerint a bíróság a bizonyítékokat megfelelően mérlegelte és a leadott kulcsok megvizsgálásával kapcsolatban jól foglalt állást a feleket terhelő együttműködési kötelezettség kérdésében is. A felülvizsgálati ellenkérelemben a felperes utalt arra is, hogy hiányzik az okozati összefüggés a kulcsok elszámolása és a biztosítási esemény között. A Pp. 270. §-ának
(2)bekezdése alapján a Kúria azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő-e. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felperes a keresetében a biztosítási szerződés alapján a biztosítási szolgáltatás teljesítését igényelte. Nem vitatott, hogy a káresemény idején volt a felek között érvényes biztosítási szerződés. A Ptk. 536. §-ának
(1)bekezdése alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény - adott esetben a gépjármű eltulajdonítása - bekövetkeztétől függően köteles a szerződés szerinti szolgáltatás teljesítésére. A biztosítási esemény bekövetkezésének bizonyítása a Pp. 164. §-ának
(1)bekezdése alapján a felperest terhelte, aki e kötelezettségének a perben eleget tett. A Ptk. 556. §-ának
(1)bekezdése szabályozza a biztosító mentesülésének eseteit, amelytől a felek eltérhetnek, azonban a Ptk. 567. §-ának
(1)bekezdése szerint a Ptk. rendelkezéseitől a biztosítási szabályzat és a felek szerződése a biztosított, illetőleg a kedvezményezett hátrányára a törvény kifejezett engedélye nélkül nem térhet el. Az alperes a szerződési feltételek 7.4.
- pontja alapján az eltérő kulcsok miatt alaptalanul hivatkozott a mentesülésére, e körben a bíróság a jogerős ítéletben a bizonyítékok okszerű mérlegelésével helytálló következtetésekre jutott. A felperes a Ptk.
- §-ának
(1)bekezdésében foglalt kötelezettségét nem sértette meg, amikor a biztosítási ajánlat felvételekor a ránézésre egyforma, gyári eredetű kulcsokról nyilatkozott. Helyes a jogerős ítélet indokolása a tekintetben is, hogy a Ptk. 567. §-ának
(1)bekezdésébe ütközik az olyan kikötés, amely egy körülmény, magatartás fennállása esetén annak további vizsgálata nélkül az alperes mentesülését eredményezné. A kulcsok birtoklása, annak a felperes távollétében való megvizsgálása lehetőséget teremt arra, hogy a mentesülésre alapot adó körülmény megállapítását az érdekelt fél egyoldalúan befolyásolhassa. Amennyiben a kulcsok egyezőségétől, illetőleg eltérésétől függ a kötelezett mentesülése, a kulcs szerződéskötéskori állapotának bizonyítása is szükséges, mert csak a kulcs állapotának megváltoztatása ad alapot a mentesülésre. A biztosítási esemény bizonyítása alapján az alperes a biztosítási szolgáltatás teljesítésének kötelezettsége alól csak akkor mentesülhet, ha a Ptk. 556. §-ának
(1)bekezdésében foglalt, illetőleg a szerződés szerint érvényesen kikötött mentesülési ok bekövetkezését bizonyította. E körben a bizonyítási kötelezettség a Pp. 164. §-ának
(1)bekezdése alapján az alperest terhelte és ehhez tartozó a kulcs szerződéskötéskori állapotának bizonyítása is. A bíróság a jogerős ítéletben jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy miután a biztosítási esemény bizonyított, a mentesülési feltételt azonban az alperes bizonyítani nem tudta, ezért a biztosítási szolgáltatás teljesítésére irányuló kereset alapos. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 274. §-ának
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül meghozott határozatával a Pp. 275. §-ának
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp. 270. §-ának
(1)bekezdése szerint alkalmazott Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte a felülvizsgálati eljárásban pervesztes alperest a felperes felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. Budapest,
- április
- Dr. Havasi Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Udvary Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Almásy Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő HM