A határozat elvi tartalma: Közigazgatási bírság kiszabására rendelkezésére álló 60 nap, ha az üzembentartó mentesül a felelősség alól, a szabálysértést elkövető személyre vonatkozó adatok hatósági megismerésétől számítandó. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.157/2012/4.szám A Kúria a dr. Borzi-Czékus Alexa ügyvéd által képviselt felperesnek a által képviselt Rendőr-főkapitányság alperes ellen közigazgatási bírság ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság
- december
- napján kelt 3.K.21.348/2011/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelme folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Csongrád Megyei Bíróság 3.K.21.348/2011/
- fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak forint felülvizsgálati eljárási illetéket. számú ítéletét hatályában - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s Az elsőfokon eljárt Megye Rendőrfőkapitánya a
- szeptember 16-án kelt határozatával a frsz-ú rendszámú gépjárművel
- augusztus
- napján elkövetett szabályszegés miatt, annak üzembentartóját, a perben nem álló 100.000 forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. Az üzembentartó
- október 20-án érkezett beadványában bejelentette, hogy a szabályszegés időpontjában a gépjárművet a felperes vezette, ezért az elsőfokon eljárt hatóság a korábbi határozatát visszavonta és a felperessel szemben indította meg a közigazgatási hatósági eljárást.
- november
- napján jelen per felperesét 100.000 forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte, mely 21000/00459851/6/2010.ált. számú elsőfokú határozatot a felperes fellebbezését követően az alperes helyben hagyta 21000/00459851/10/2010.ált számú határozatával. A felperes fellebbezésében a jogszabálysértés tényét elismerte, kizárólag azzal fellebbezett, hogy a felperes nyugdíjas és így megélhetését veszélyeztetné a megállapított bírság összege. Erre tekintettel az összeg korlátlan mértékben történő mérséklését kérte. A határozat ellen benyújtott keresetben a felperes elsődlegesen a közúti közlekedésről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.)21.§
(4)bekezdésében foglalt 60 napos jogvesztő határidő elmulasztását sérelmezte, utalva arra, hogy vele szemben a jogvesztő határidőn túl bírságot kiszabó határozatot hozni nem lehetett volna. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaptalannak találta. Ítéletében rámutatott arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság 3/2010.(V.27.) közigazgatási jogegységi határozatában kifejtette, hogy
- április
- napja után a 60 napos bírság kiszabási határidő kapcsán nem lehet az ügyintézési határidőre vonatkozó szabályokat alkalmazni tekintettel arra, hogy a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről az e tevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007.(XII.29.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Kr.) 9.§
(4)bekezdés akként rendelkezik, hogy a Kkt. 21.§
(4)bekezdésében meghatározott határidő jogvesztő. A határidő számítása során a bírság akkor tekintendő kiszabottnak, ha a határozatot az ügyfélnek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerint törvény szerint kézbesítették. Az elsőfokú bíróság rámutatott arra, hogy a gépjármű üzembentartójával a fenti törvényhelynek megfelelő határidőben hozta meg a hatóság a bírságot kiszabó határozatot, majd a tájékoztatást követően az üzembentartó által bejelentett tényleges szabályszegő személyének ismeretében, annak tudomásra jutásától számított 60 napon belül meghozta a felperessel szemben a bírságot kiszabó határozatot, így jogvesztésről a hatóság részéről a bírság kiszabás tekintetében nincs szó. Az üzemben tartó objektív felelősség alól való mentesülését és a felperes, mint szabályszegő elkövető tényleges felelősségre vonásának lehetőségét a felperes és az üzemben tartó
- október
- napján a hatósághoz érkezett beadványa tette lehetővé, a hatóság e bejelentéstől számított 60 napon belül hozta meg a határozatát a felperessel szemben, így a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 9.§
(4)bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezésbe ütköző szabályszegés miatt - melynek elkövetését a felperes nem vitatta - a közigazgatási hatóság megalapozottan és határidőben járt el a felperessel szemben. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és kereseti kérelme szerinti döntést kért. A felülvizsgálati kérelemben a felperes azt állította, hogy a jogerős ítélet megsértette a Kkt. 21.§
(4)bekezdésében foglalt jogvesztő határidő szabályát, ugyanis tévesen a felperes, mint a szabályszegést tényleges elkövető személyre vonatkozó bejelentéstől számította a jogvesztő 60 napos határidőt, pedig a jogszabály szövege szerint az előírás megszegésétől kellene. Álláspontja szerint az előírás megszegésére
- augusztus
- napján került sor és annak ellenére, hogy az üzembentartó mentesülését eredményező, jogszabályban előírt formájú és tartalmú okiratot - mely szerint a gépjárművet nem annak üzembentartója, hanem a felperes vezette - csak
- október
- napján érkezve nyújtották be az elsőfokú hatóságnak,
- szeptember
- napjától, azaz elkövetés napjától kell számítani a 60 napos határidőt. A felperessel szemben jogvesztő határidőn túl szabták ki a közigazgatási bírságot. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el és megállapította, hogy az nem alapos. A jogerős ítélet a Kkt. 21.§
(4)bekezdését nem sértette meg. Az elsőfokú bíróság a törvény rendelkezéseinek megfelelően értelmezte azt a szabályt, hogy az üzembentartó törvényen alapuló objektív felelőssége alóli mentesülését eredményező okirat csatolása esetén a közlekedési szabályszegés tényleges elkövetőjével szemben a hatóság tudomásszerzésétől kell számítani a 60 napos jogvesztő határidőt. A felperes által hivatkozott jogszabályhely szerint a bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a kormány által kijelölt hatóság jogosult. A bírságot a hatóság a Kkt. 21.§
(1)bekezdésében meghatározott és az előírás megszegését követő 60 napon belül szabja ki. Helyesen utalt az elsőfokú bíróság arra, hogy a hatóság a fenti határidőn belül az üzembentartói nyilvántartás alapján jogvesztés nélkül szabta ki a gépjármű üzembentartójával szemben a közlekedési bírságot. A Kkt. 21.§
(2)bekezdése szerint a kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól az üzembentartó mentesül, ha a gépjármű - a szabályszegés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben - a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását. Ugyancsak mentesül az üzembentartó a szabályszegés jogkövetkezményei alól, ha a szabályszegést megelőzően más természetes személy vagy nem természetes személy használatába adta a gépjárművet és ezt a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt és a Kkt. 21/A.§
(4)bekezdés szerinti adatokat tartalmazó nyilatkozatával igazolja. A gépjármű üzembentartója a vele szemben meghozott elsőfokú közigazgatási határozat kézbesítését követően nyújtotta be a hatósághoz a felperes által írt és a gépjármű vezetését, illetőleg a szabályszegés elkövetésének elismerését tartalmazó nyilatkozatát, így helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a hatóság ekkor került abban a helyzetbe, hogy a közlekedési szabályszegést a tényleges elkövetővel szemben szankcionálhassa. A felperes által hivatkozott jogszabályhely „az előírás megszegéséről szól", ennek megállapításához azonban a hatóságnak vagy az üzemben tartó, vagy annak mentesüléséhez a tényleges szabályszegő személyét ismernie kell. A fentiekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Kkt. 21.§
(4)bekezdését nem sértette meg, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A tárgyi illeték feljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes a Pp. 270.§
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdésben megfogalmazott költségviselés szabályaira és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján köteles megfizetni. A felülvizsgálati illeték mértékét a Kúria a
- január elsejével hatályba lépett
- évi XCIII. törvény 39.§
(3)bekezdés d) pontja és 50.§
(1)bekezdése alapján állapította meg. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért az erről való döntéshozatalt a Kúria mellőzte. Budapest,
- november
- Dr. Tóth Kincső sk. a tanács elnöke, előadó bíró, Rothermel Erika sk. bíró Dr. Márton Gizella sk. bíró, Dr.