A határozat elvi tartalma: Ha a folytatólagosság törvényi egysége úgy jön létre, hogy a szabálysértési értékre elkövetett lopási cselekmények az üzletszerűség folytán válnak bűncselekménnyé, a szabálysértési értékhatárt meghaladó folytatólagosan megvalósított vétséget - a kétszeres értékelés tilalmából fakadóan - az üzletszerűség nem minősíti bűntetté. KÚRIA Bfv.III.1.499/2012/6.szám A Kúria Budapesten, a
- év május nyilvános ülésen meghozta a következő hó
- napján tartott v é g z é s t: A lopás bűntette és más bűncselekmények miatt O. S. és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az O. J. II. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Barcsi Városi Bíróság 1.B.122/2011/
- számú, illetőleg a Kaposvári Törvényszék 2.Bf.230/2012/
- számú ítéletét O. J. II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 8.420 (nyolcezernégyszázhúsz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Barcsi Városi Bíróság a
- március
- napján kihirdetett 1.B.122/2011/
- számú ítéletével O. J. II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki a Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés c) pont,
(4)bekezdés b)
- pontja szerinti folytatólagosan, részben társtettesként elkövetett lopás bűntettében (tényállás II. pont), s ezért őt 10 hónap, végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Elrendelt 10.000 forint vagyonelkobzást és pártfogó felügyeletet. Egyebekben rendelkezett a lefoglalt dologról, és a II. rendű terheltet külön 730 forint, egyetemlegességgel bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. 25.712 forint A védelmi fellebbezés alapján eljárt másodfokú bíróság a
- szeptember
- napján hozott 2.Bf.230/2012/
- számú ítéletével megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, - a bűncselekmény megnevezését folytatólagosan, társtettesként elkövetett lopás bűntettére [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés 2. fordulat c) pont,
(4)bekezdés b)
- pont] pontosította, - az egyetemleges bűnügyi költség összegét 42.802 forintra pontosította és - a II. rendű terheltet a másodfokú eljárásban felmerült további 3.000 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság - külön nem jelölve, de egyértelműen - az elkövetéskor hatályos büntető törvényt alkalmazta, s részben megjelölte az alkalmazott törvényhelyeket. A másodfokú bíróság a tényállást kiegészítette, s így a felülbírálathoz irányadónak vette. A II. rendű terhelt bűnösségére vont következtetést okszerűnek, cselekményének minősítését törvényesnek találta azzal, hogy a BKv
- számú állásfoglalás alapján annak megnevezését pontosította: szövegesen a „részbeni" kitételt elhagyva - miként az elsőfokú bíróság, törvényhelyre utalás nélkül - társtettességet jelölt, zárójelbe utalta a törvényi tényállás törvényhelyeit, és azon belül beiktatta a Btk.
- §
(2)bekezdésének
- fordulatát. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben arra hivatkozott, hogy bűncselekményt nem követett el, és kifogásolta a tanúk vallomásának figyelmen kívül hagyását, 4 tanú kihallgatására irányuló bizonyítási indítványának elutasítását. A felülvizsgálati indítvány tehát a Be.
- §-a
(1)bekezdésének a) pontján alapul, bűnösségének megállapítása miatt, és értelemszerűen felmentése érdekében került benyújtásra. A Legfőbb Ügyészség a BF.3064/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt a tényállás felderítetlenségét, megalapozatlanságát sérelmezőként törvényben kizártnak tartva annak tanácsülésen történő elutasítására tett indítványt. A Kúria a Be.
- §-ának
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott. A védő a II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványához igazodva hatályon kívül helyezést és új eljárásra utasítást indítványozott. A Legfőbb Ügyészség képviselője az átiratban foglaltakat azzal tartotta fenn, hogy az érdemi felülvizsgálatra tekintettel a megtámadott határozat hatályában fenntartására tett indítványt. A II. rendű terhelt a felszólalásában állította, hogy nem követett el bűncselekményt, a fát nem lopta, hanem részben kapta, részben más körülmények között korábban szedte, egyebekben csatlakozott a védőjéhez. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A felülvizsgálat rendkívüli határozattal szembeni jogi lehetőségét biztosítja. jogorvoslat, a jogerős ügydöntő és nem pedig ténybeli - kifogás Felülvizsgálatban a felülbírálat - az indítványhoz [Be. 423. §
(4)bekezdés], a jogerős határozatban megállapított, s nem támadható tényálláshoz [Be. 423. §
(1)bekezdés] és - főszabályként a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályokhoz [Be. 423. §
(2)bekezdés] kötött. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 419. §
(1)bekezdés, 388. §
(2)bekezdés]. A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy felülvizsgálatban nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan: ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A jogkövetkeztetések helyessége alapulvételével vizsgálható. kizárólag az irányadó tényállás Ezzel szemben az indítvány olyan eljárásjogi indokokat hozott föl, amelyek nem szerepelnek a Be. 416. §
(1)bekezdésének c) pontjában konkrétan és kimerítően meghatározott, a felülvizsgálatra okot adó eljárási szabálysértések között. Valójában az irányadó tényállás, illetve a bíróság mérlegelésének helyességét támadta, a bizonyítékok mikénti mérlegelését vitatta, átértékelését célozta, és ezen keresztül kifogásolta a bűnösség megállapítását - amire törvényes lehetőség nincs, a felhozott indokokból a felülvizsgálat kizárt. Ugyanakkor a Be. 416. §
(1)bekezdésének a) pontja alapján valóban helye van a jogerős ügydöntő határozat felülvizsgálatának, ha a terhelt bűnösségének a megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. A Kúria előrebocsátja, hogy a bíróság a jogerős ügydöntő határozatában nem sértett törvényt, midőn a II. rendű terhelt bűnösségét megállapította, és a minősítés is jórészt megfelel a törvénynek. Az elkövetéskor és az elbíráláskor azonos tartalommal hatályos büntető törvény szerint - lopást követ el, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa [Btk. 316. §
(1)bekezdés], - a lopás vétség, ha azt kisebb értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást - többek között - üzletszerűen követik el [Btk. 316. §
(2)bekezdés c) pont] és - a lopás bűntett, ha azt - többek között - kisebb értékre, de a
(2)bekezdés c) pontjában meghatározott módon követik el [Btk. 316. §
(4)bekezdés b)
- pont]. A lopás ugyanakkor alapvetően a dolog meghatározott értéke szerint minősül, az alapügyben eljárt bíróságok azonban elmulasztották a vonatkozó értelmező törvényhelyek megjelölését. Az elkövetéskor és az elsőfokú elbíráláskor azonos tartalommal hatályban volt - Btk. 138/A. §-ának a) pontja szerint e törvény alkalmazásában az érték kisebb, ha húszezer forintot meghalad, de kétszázezer forintot nem halad meg, - a Btk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló
- évi
- törvényerejű rendelet (Btké.)
- §
(1)bekezdésének e) pont
- fordulata szerint nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha a lopást húszezer forintot meg nem haladó értékre követik el, - a szabálysértésekről szóló
- évi LXIX. törvény (Sztv.)
- §
(1)bekezdés
- a)pontjának 1. fordulata szerint tulajdon elleni szabálysértést valósít meg, aki húszezer forintot meg nem haladó értékre lopást követ el. A másodfokú és ezzel jogerős elbírálás idejére a jogi szabályozás 2012. április 15. napjával hatályosan megváltozott: - a Btk. 138/A. §-ának
- a)pontja szerint e törvény alkalmazásában az érték kisebb, ha ötvenezer forintot meghalad, de kétszázezer forintot nem halad meg, - a Btké. 28. §
(1)bekezdésének e) pont
- fordulata szerint nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha a lopást ötvenezer forintot meg nem haladó értékre követik el, - a
- április
- napján hatályba lépett, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
- évi II. törvény (Szabs. tv.)
- §
(1)bekezdés a) pontjának
- fordulata szerint tulajdon elleni szabálysértést valósít meg, aki ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást követ el. Az irányadó tényállás II. pontja szerint - a II. rendű terheltet 2006-ban elkövetett lopás vétsége miatt 2007-ben, majd 2008-ban elkövetett csalás bűntette (és más bűncselekmény) miatt 2010-ben egyaránt pénzbüntetésre ítélték, - a II. rendű terhelt a jogi személy sértett erdőterületén
- január 29-én „közreműködött" 1,5 köbméter, 14.062 forint 50 fillér értékű fenyőfa kivágásában, majd azt utánfutós személygépkocsijával elszállította az ennek kapcsán vád alá nem helyezett III. rendű terhelt házához, merthogy e terhelt élettársának adta el a fát 10.000 forintért; a kár nem térült meg, - a II. rendű terhelt ugyanazon jogi személy sértett erdőterületén
- január 30-án az I. rendű terhelttel kivágott 1,5 köbméter, 14.062 forint 50 fillér értékű fenyőfát, majd azt utánfutós személygépkocsijával elszállította az ennek kapcsán vád alá nem helyezett harmadik személy házához, merthogy e személynek adta el a fát, de az ellenérték kifizetésére nem került sor, a nyomozó hatóság ugyanis a fát aznap lefoglalta, így a kár e részében megtérült, - a II. rendű terhelt a cselekményét összesen 3 köbméter fenyőfára és összesen 28.125 forint értékre, haszonszerzési célból követte el. Az irányadó tényállás alapján a II. rendű terhelt cselekvősége egyértelműen illeszkedik a lopás törvényi tényállásába. A jogerős elbírálásig megváltozott a szabálysértésibűncselekményi értékhatár. A jogerős elbírálás idejére a jelen ügybeli elkövetési értékek önmagukban szabálysértési értékekké váltak. Az elkövetési értékük folytán tulajdon elleni szabálysértések találkozása esetén a vizsgálódás törvényes menetében előbb abban a kérdésben kell dönteni, hogy az önmagukban szabálysértést képező cselekmények üzletszerűen elkövetettek-e. Amennyiben az üzletszerűség megállapítható, a cselekmények eleve 11 rendbeli bűncselekmények (vétségek) [pl. szabálysértési értékre üzletszerűen elkövetett lopás vétsége, Btk.
- §
(2)bekezdés
- fordulat c) pont]. Amennyiben az üzletszerűség nem állapítható meg, az ún. értékegybefoglalást kell elvégezni, s ha az ezáltal egybefoglalt cselekmények összértéke meghaladja a szabálysértési értékhatárt, a cselekmény 1 rendbeli bűncselekmény (vétség) [pl. kisebb értékre elkövetett lopás vétsége, Btk.
- §
(2)bekezdés
- fordulat]. Csak ezek után kerülhet sor az esetleges folytatólagosság megállapítására, márha a Btk.
- §-a
(2)bekezdésében foglalt feltételek fennállanak. A Szabs. tv. 177. §-ának
(6)bekezdése szerint nincs helye értékegybefoglalásnak, ha az üzletszerű elkövetés megállapítható, másrészt úgy rendelkezik, hogy egyebekben az elkövetési érték összegének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy a lopással elkövetett tulajdon elleni szabálysértésnek minősülő ugyanolyan cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el és ezeket együttesen bírálják el. A Btké. 28. §-ának
(2)bekezdése szerint pedig nem szabálysértés, hanem bűncselekmény valósul meg ugyanazon elkövető által elkövetett és együttesen elbírált tulajdon elleni szabálysértés esetén, ha a dolog értéke érték-egybefoglalás folytán meghaladja a lopás kapcsán meghatározott - 50.000 forintnyi - összeget. A törvényi rendelkezéseket értelmezve a Kúria a BKv
- számú állásfoglalásában kimondta, hogy az üzletszerűség az értékegybefoglalást megelőzi, így annak nincs helye, ha az önmagukban szabálysértést megvalósító cselekmények az üzletszerűség folytán vétséggé minősülnek. Az irányadó tényállás szerint a II. rendű terhelt a két cselekmény elkövetésével haszonszerzésre törekedett. A haszonszerzésre törekvés értelemszerű a lopás vonatkozásában, hiszen az elkövető a jogtalan eltulajdonítással szükségképpen haszonhoz kíván jutni, éspedig vagyoni haszonhoz. A Btk. - alapügybeli bíróságok által fel nem hívott -
- §-ának
- pontja az elkövetéstől a jogerős elbírálásig azonos tartalommal mondja ki, hogy üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. A jelen ügyben a II. rendű terhelt részéről az egyaránt haszonszerzést célzó, és ugyanolyan cselekmény elkövetése gyorsan ismétlődött, amiből már megállapíthatóvá válik, hogy a rendszeres haszonszerzésre törekvés az első cselekmény elkövetésére is vonatkozik, amit tovább erősít a II. rendű terhelt büntetett előélete is, hogy korábban már követett el haszonszerzésben álló bűncselekményeket. A II. rendű terhelt egyébként az első elkövetés során nemcsak az eltulajdonított fa birtokába kerülésével jutott tényleges haszonhoz, de azáltal is, hogy azt az első elkövetés után eladással mintegy készpénzre váltotta, amitől a második elkövetésnél csak azért esett el, mert a nyomozó hatóság az ellenérték átadása előtt közbelépett. A rendszeres haszonszerzésre törekvés, azaz a bevételre irányuló üzletszerű elkövetés ezért megállapítható. A Kúria megjegyzi, hogy a rendszeres haszonszerzésre törekvésen túl a törvény más feltételt nem támaszt, így legalábbis a minősítés kapcsán nem bír jelentőséggel pl. a haszon mértéke, az esetleges bűnöző életvitellel összefüggés, ám ezek a körülmények következtetési alapul szolgálhatnak. A jelen ügyben az is következtetési alapul szolgált, hogy a II. rendű terhelt munkaviszonyban nem áll, havi 28.500 forint szociális segélyben részesül, ugyanakkor jelentős mértékű tartozásai vannak (elsőfokú ítélet
- oldal
- bekezdés), azaz az eltulajdonított értéknek a létfenntartásához viszonyuló aránya számottevő. Az érték-egybefoglalás - az üzletszerűség megállapítása miatt elesett, ezért a Kúria csupán jelzi, hogy üzletszerűség hiányában történő alkalmazhatósága a 14.062 forint 50 fillér + 14.062 forint 50 fillér, azaz 28.125 forint egybefoglalt értékhez vezetne, miáltal ezen jogintézmény önmagában nem eredményezhetne bűncselekményt. Az üzletszerű elkövetettségük folytán önmagukban 1-1 rendbeli bűncselekményt (vétséget) képező cselekmények ugyanakkor a folytatólagosság törvényi egységébe olvadnak. A Btk. - alapügyben fel nem hívott -
- §-ának
(2)bekezdése szerint nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben, többször követ el. A folytatólagosság feltételrendszere együttes, konjunktívak, azaz együttesen kell megvalósulniuk. a feltételek Folytatólagos egységbe olvadáshoz vezet, ha az egyes részcselekmények önmagukban bűncselekmények, és megvalósulnak a Btk. 12. §-a
(2)bekezdésének egyéb feltételei is (közvetlen út), továbbá az is, ha a részcselekmények önmagukban nem bűncselekmények, de azt például az üzletszerűség bűncselekménnyé teszi (közvetett út). A jelen ügyben közvetett úton jött létre a folytatólagosság, mivel a II. rendű terhelt ugyanolyan bűncselekményt, azonos sértett sérelmére és rövid időközökben, többször követett el, s nem lehet kétséges az sem, hogy egységes elhatározásból fakadt a létrejött egységhez képest mindkét, immár részcselekmény elkövetése. Így a jelen ügybeli cselekmény folytatólagosan elkövetett és 1 rendbeli. A folytatólagosan elkövetett cselekmény egyúttal üzletszerűen megvalósítottként is minősülhet: a folytatólagosság mellett az üzletszerűséget is meg kell állapítani (BKv 37.). Ámde a jelen ügyben az üzletszerűség értékelése egyszer már megtörtént, amikor az üzletszerűség alapján váltak a részcselekmények bűncselekménnyé, ezért az üzletszerűség meg nem engedhető ismételt, s ezáltal kétszeres értékeléséhez vezetett, hogy a jogerős elbírálás szerint a II. rendű terhelt cselekménye a folytatólagosság egységébe vonása mellett üzletszerűen elkövetettnek is minősül. Tehát a folytatólagosan, társtettesként elkövetett lopás bűntettekénti [Btk. 316. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés 2. fordulat c) pont,
(4)bekezdés b)
- pont] minősítés a minősített esetet megállapító részében törvénysértő. A minősített esetet elhagyó helytálló minősítés szerint a II. rendű terhelt a folytatólagosan, társtettesként elkövetett lopás vétségét [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- fordulat c) pont] követte el. A törvénysértő minősítés folytán a kiszabott büntetés mégsem vált törvénysértővé [Be.
- §
(1)bekezdés b) pont
- fordulat]. A lopás vétsége 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ehhez képest pedig a kiszabott 10 hónap tartamú szabadságvesztés sem a nemében, sem a mértékében nem törvénysértő. A Kúria végül megjegyzi, hogy a bemutatott jogi kérdéseknek az eldöntése indokolta a nyilvános ülés tartását. Ekként a Kúria - miután nem észlelt más olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
- §-ának
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védő eljárási cselekményen való részvétele miatt felmerült bűnügyi költséget a Be.
- §
(1)bekezdésének zárófordulata alapján viseli az állam. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- május
- Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Székely Ákos s.k. bíró A kiadmány hiteléül: írnok BÉ