A határozat elvi tartalma: A hulladék fogalmának értelmezése. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.747/2011/4.szám A Kúria a dr. Bende Tibor ügyvéd által képviselt felperesnek - a jogtanácsos által képviselt ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG alperes ellen környezetvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a Pest Megyei Bíróság
- szeptember
- napján kelt 2.K.27.068/2010/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
- február
- napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Pest Megyei Bíróság 2.K.27.068/2010/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 10.000.- /azaz tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy fizessen meg - külön felhívásra - az államnak 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I N D O K O L Á S A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /a továbbiakban: Felügyelőség/
- szeptember
- napján kelt KTVF:42035-3/
- számú határozatában az és helyrajzi szám alatt található telephelyeken tevékenységet folytató felperest teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezte. A felperes megbízása alapján eljáró Kft.
- március
- napján készítette el a környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt. A dokumentációban rögzítésre került, hogy a felperes a helyrajzi számú telephelyen, a út felőli oldalon kb. 50 m3 vastartalmú betontörmeléket gyűjtött össze, amelynek célja - megfelelő anyagi feltételek megvalósulása mellett - az út további aszfaltozása mellett útalapként történő felhasználás. A felügyelőség
- május
- napján helyszíni szemlét tartott a környezetvédelmi felülvizsgálattal érintett, felperes által használt két telephelyen. A helyszíni szemlén a felperes sem az építési törmelék származását igazoló dokumentumot, sem a felhasználásra vonatkozó dokumentumot vagy engedélyt nem tudott felmutatni. A felügyelőség az és helyrajzi számú ingatlanokon elhelyezkedő telephelyeken a felperes tevékenységét korlátozta és a tevékenység folytatásának környezetvédelmi feltételeit megállapította a
- augusztus
- napján kelt KTVF:5658-34/
- számú határozatában. A határozatban - egyebek mellett - a tevékenység folytatásának feltételeként határozta meg, hogy a helyrajzi számú ingatlanon összegyűjtött kb. 50 m3 vastartalmú betontörmeléket a felperes az arra érvényes engedéllyel rendelkező hulladékkezelő szervezetnek adja át, és az átadást igazoló okiratot
- október
- napjáig nyújtsa be a hatóságnak. A hatóság nem fogadta el a felperes azon hivatkozását, hogy a betontörmelék nem hulladék, mert az helyrajzi számú út alapozási munkálatai során fel kívánja majd használni. A hatóság határozatát megalapozó jogszabályként felhívta a környezetvédelem általános szabályairól szóló
- évi LIII. törvény /a továbbiakban: Kvtv./
- § /3/ bekezdését és az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004./VII.26./ BM-KvVM együttes rendelet /a továbbiakban: R./
- § /4/ bekezdését. A másodfokon eljáró alperes
- február
- napján kelt 14/1258/1/
- számú határozatában - a betontörmelékre vonatkozó rendelkezést érintően - a teljesítési határidőt megváltoztatta, és azt
- május
- napjával állapította meg. Egyebekben a betontörmelék hulladékkezelőnek történő átadását előíró rendelkezést helybenhagyta. Az indoklásban alperes a hulladékgazdálkodásról szóló
- évi XLVIII. törvény /a továbbiakban: Hgt./
- § /1/ és /2/ bekezdését, valamint az R.
- § /2/ bekezdését és
- számú mellékletét, valamint a
- § /4/ bekezdését hívta fel. A felperes a jogerős közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérte. A betontörmelékre vonatkozó rendelkezés vonatkozásában előadta, hogy a hatóság nem tisztázta kellő mértékben a tényállást, fel kellett volna hívnia a felperest a közigazgatási eljárás során, hogy nyújtsa be a bontásra, illetve az építésre vonatkozó engedélyt. A felperes hangsúlyozta, hogy az ingatlanán korábban végzett épületbontásból származó anyag nem minősíthető hulladéknak, mert azt a felperes út alapozásához fel kívánja használni. A megyei bíróság
- szeptember
- napján kelt ítéletében a keresetet elutasította és a felperest perköltség fizetésére kötelezte. A betontörmelék vonatkozásában a bíróság akként foglalt állást, hogy az a 75/442/EGK irányelv és a Hgt.
- §-ának a/ pontja alapján egyértelműen hulladéknak minősül. A hivatkozott építési törmelék, mint hulladék a technológiai körforgásból kikerült, felhasználására csak aprítást, osztályozást követően lett volna lehetőség, amelyet egyébként a felperes a perben sem igazolt. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben az ítélet, valamint az első- és másodfokú közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését kérte. Felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a bíróság helytelen jogértelmezéssel tekintette a telephelyen összegyűjtött 50 m3 vastartalmú betontörmeléket hulladéknak, a Hgt.
- §-ának a/ pontjában írott hulladék fogalom elemei nem teljesülnek, mert a felperes a törmeléktől nem kíván megválni. Tekintettel arra, hogy a betontörmelék nem hulladék, annak hulladékkezelőnek történő átadására sem kötelezhető jogszerűen a felperes, erre vonatkozó kötelezettsége az R. szabályaiból sem vonható le. Az alperes alaptalant. a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte, mint A felülvizsgálati kérelem alaptalan a következőkre figyelemmel. Az eljáró bíróság a helyesen megállapított tényállásból helytálló és jogszerű következtetést vont le, azt a Kúria osztja. A felperes telephelyén összegyűjtött vastartalmú betontörmelék - a felperes nyilatkozataira is figyelemmel - az R.
- §-ának a/ pontjában meghatározott építési és bontási hulladék. Az R.
- § /4/ bekezdése kimondja, hogy az elkülönítetten gyűjtött hulladékot - amennyiben műszakilag lehetséges - az építtető az építkezés során felhasználja, illetőleg a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló külön jogszabály /213/2011./XI.14./ Korm. rendelet/ előírásainak megfelelően a hulladékkezelőnek átadja. A jogszabály tehát feltételek mellett teszi lehetővé, hogy az építésből származó hulladékot az építtető megfelelő kezelést követően visszaforgassa az építési technológiai ciklusba. A környezetvédelmi hatóság az elsőfokú eljárás során
- május
- napján végzett helyszíni ellenőrzést a felperes telephelyén, annak van ügydöntő jelentősége, hogy a felperes ezen időpontban nem igazolta, hogy a bontásból származó betontörmeléket újra felhasználta volna az építési technológiai ciklusban, vagy azt a beépítés feltételét képező kezelésnek vetette volna alá, a felperes által hivatkozott út alapba történő felhasználás is csak bizonytalan jövőbeni tervként került megjelölésre. Ebből következően ez az anyag továbbra is hulladéknak minősült, és akként is volt kezelendő, ahogyan azt a jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül tartalmazza. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
- § /3/ bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A Pp.
- § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
- § /1/ bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest kötelezte a Kúria az alperes felülvizsgálattal kapcsolatos költségének megfizetésére, egyben a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
- § /2/ bekezdése alkalmazásával kötelezte a tárgyi illeték-feljegyzési jogra tekintettel le nem rótt, az illetékekről szóló
- évi XCIII. tv.
- § /3/ bekezdés d/ pontja, valamint
- § /1/ bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban irányadó 36.000.forint illeték megfizetésére. Budapest,
- február
- dr.Kovács András sk. a tanács elnöke, dr.Ónodi Csaba sk. István előadó bíró, dr.Kovács Ákos sk. bíró