Gf.30219/2013/5 – Pécsi Ítélőtábla

(7)bekezdés a)-b) pontjában előírt, a közhasznú jogállás megszerzéséhez szükséges okiratokat csatolta volna. Keresetében kérte, hogy a bíróság hívja fel az alperes kft.-t a jogsértő állapot megszüntetése érdekében a Gt.4.§

(7)bekezdésében előírt okiratok csatolására, a felhívás teljesítése esetén a jogszabálysértés megállapítása mellett a bejegyző végzést hatályában tartsa fenn, míg a felhívás nem teljesítése esetén a végzésnek a kft. közhasznú jogállására vonatkozó adatait helyezze hatályon kívül és kezdeményezzen a céggel szemben törvényességi felügyeleti eljárást. 2013. május 15. napján keresetét annyiban pontosította, hogy a Gt.4.§

(7)bekezdésében előírt okiratok csatolásának elmulasztása esetén a cégbejegyző végzés közhasznú jogállást érintő adatainak hatályon kívül helyezése mellett kérte, hogy a bíróság hívja fel a cégbíróságot, hogy a közhasznúságra vonatkozó adatokat a cégnyilvántartásból hivatalból törölje. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az alperes gazdasági társaság a

1. május 18-án kelt alapító okirattal jött létre, cégbejegyzési kérelmét
2. május 30-án terjesztette elő. A Ctv.
3. május 30-án hatályos
4. számú melléklet I/
5. pontja szerint a cégbíróság a közhasznúság körében a közhasznú jogállás megszerzését, illetve megszüntetését tanúsító okirat, mint melléklet csatolását írta elő. A közhasznú szervezetté minősítés feltételeit a Civil törvény 32.§

(3)-

(5)bekezdései szabályozzák, ez alól a Gt.4.§

(7)bekezdésének

1. április
2. napjától hatályos szövege felmentést adott. Kifejtette, hogy a Gt.4.§

(7)bekezdésében foglalt rendelkezésből levonható olyan következtetés is, hogy a nonprofit gazdasági társaság nem csak a létrejöttét követően, hanem a létrejöttekor, a cég bejegyzésével egyidejűleg is kezdeményezheti közhasznú jogállásának megállapítását, levonható továbbá olyan következtetés is, hogy a közszolgáltatási szerződés megkötése, valamint a közhasznúsági feltételek magánokiratban történő vállalása csak a gazdasági társaság létrejöttét követően előterjesztett közhasznúsági jogállás megállapítására irányuló eljárásban (tehát változásbejegyzési eljárásban) vizsgálandó feltételek. Utalt arra is, hogy a cégbíróság a cégbejegyzési eljárás során csak a Ctv.46.§

(1)bekezdésében meghatározott vizsgálatot végezheti el, s a Ctv. 1-

1. számú mellékletben tételekben felsorolt okiratok csatolását követelheti meg a kérelmezőtől. Az alperesre vonatkozó cégbejegyzési eljárás
2. május 30-június 28-áig volt folyamatban, a Ctv. ez időszakban hatályos
3. számú melléklet I/
4. pontja a közhasznúsági megszerzését, illetve megszűnését igazoló okiratot jelölte meg a cégbíróság által megkövetelhető mellékletként. Rámutatott arra, hogy a cégbejegyzési eljárásban a közhasznú jogállás megszerzését igazoló okirat maga a cégbejegyző végzés, illetve annak a közhasznú jogállásra vonatkozó adata, ezért az alperes cégbejegyzési eljárásakor hatályos Ctv. alapján a cégbíróságnak nem volt kötelező a közhasznúsági fokozat bejegyzése feltételeként a közszolgáltatási szerződés, valamint a közhasznúsági feltételek teljesítésének vállalására vonatkozó magánokiratba foglalt nyilatkozat csatolását előírni az alperes számára. Az ítélet ellen, annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítása iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést arra hivatkozással, hogy az elsőfokú bíróság ítélete jogszabálysértő, indokolása hiányos, illetve téves jogi következtetést tartalmaz. Hivatkozott arra, hogy a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006.(V.18.) IM rendelet 8.§

(2)bekezdése

1. január
2. napjától a nonprofit gazdasági társaságok vonatkozásában kifejezetten előírta, hogy a cégbíróság csak akkor jegyezheti be a közhasznú szervezeti jogállást a Cégjegyzékbe, ha a közhasznú jogállás megszerzésének feltételeit szabályozó jogszabályban - azaz jelen esetben a Gt.4.§

(7)bekezdésében - foglalt követelményeket teljesíti. Tévesnek tartotta ezért az elsőfokú ítélet indokolását abban a részében, hogy a cégbíróságnak csak a Ctv.-ben konkrétan előírt okiratok meglétét kell vizsgálnia a bejegyzési eljárás során. Álláspontja szerint a Ctv.25.§

(1)bekezdés o) pontja értelmében a közhasznú minősítéssel rendelkező nonprofit gazdasági társaság esetében vizsgálnia kell a bíróságnak, hogy a közhasznúsági fokozat megszerzése megfelel-e a jogszabály rendelkezéseknek. Tévesnek tartotta az elsőfokú bíróságnak azt a jogértelmezését, hogy a Gt.4.§

(7)bekezdésének előírása csak a gazdasági társaság létrejöttét követően a változásbejegyzési eljárás keretében előterjesztett közhasznúsági jogállás megállapítására irányuló eljárásban vizsgálandó feltétel. Arra hivatkozott, hogy a jogalkotó a nonprofit gazdasági társaságok esetében a közhasznú szervezetté minősítés feltételeit a Civil törvénytől eltérően akarta szabályozni, ezért írta elő a Civil törvény 32.§

(3)-

(5)bekezdésében előírt feltételek helyett a közhasznú jogállás cégnyilvántartásba történő bejegyzéséhez a megjelölt okiratok csatolását. Értelmezése szerint éppen a civil szervezetek közhasznú jogállásának megszerzéséhez szükséges feltételektől való eltérést támasztja alá a Gt.4.§

(7)bekezdésében előírt az a szófordulat, hogy létrejöttét követően is kezdeményezheti a nonprofit gazdasági társaság a közhasznú jogállás megállapítását, hiszen a Civil törvény hatályba lépését követően alakult civil szervezetek a közhasznú fokozat bejegyzését közvetlenül létrejöttüket követően nem kérhetik a bíróságtól, mivel a Civil törvény 32.§

(3)-

(5)bekezdésében előírt feltételek teljesítésének igazolásához legalább 2 év működés szükséges. Utalt arra is, hogy a Ctv.

1. számú melléklet I/
2. pontját a
3. évi CIV. törvény 7.§ u) pontja
4. július
5. napjától módosította. Ez a módosítás a törvény indokolása szerint pontosító rendelkezés volt. Ebből az indokolásból is következik, hogy már a pontosítás előtt is kötelezően csatolni kellett a bejegyzéshez a Gt.4.§

(7)bekezdésében előírt mellékleteket. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A ...... a

1. július
2. napján kelt ...... átiratában felperes neve fellebbezést fenntartotta. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján helyesen állapította meg a tényállást, azt a másodfokú bíróság is elfogadta ítélkezése alapjául. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló
3. évi CLXXV. törvény (Civilt törvény) 31.§-a értelmében e fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során a 32.§

(1)bekezdés b) pontja szerinti szervezetek esetében a közhasznú jogállást a szervezete nyilvántartására illetékes szerv állapítja meg és jegyzi a be a nyilvántartásba. A Civil törvény 32.§

(1)bekezdése értelmében közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kiegészítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely: a) civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy b) olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi,

(2)Törvény az

(1)bekezdéstől eltérően megállapíthatja valamely közhasznú jogállását. A Civil törvény 33.§-a szerint a közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg (a továbbiakban közhasznúsági nyilvántartásba vétel). A Civil törvény 34.§

(1)bekezdése határozza meg, hogy a közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának mit kell tartalmaznia. A Civil törvény 34.§

(2)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a közhasznú nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet előterjesztő szervezetnek meg kell felelnie a Civil törvény 32.§-ában foglalt követelményeknek, amelyeket a bíróság a nyilvántartás és a beszámoló adatai alapján állapít meg. A Gt.4.§-nak az alperesi társaság cégbejegyzése időpontjában (2012. június 28.) hatályos rendelkezései értelmében: (4.a) A nonprofit gazdasági társaság külön törvényben meghatározottak szerint közhasznú jogállású lehet.

(5)Külön törvény határozza meg, hogy a nonprofit gazdasági társaság milyen előfeltételek fennállása esetén minősül közhasznú szervezetnek és ehhez milyen követelményeket kell teljesítenie. A közhasznú tevékenységet a társasági szerződésben (alapszabályban, alapító okiratban) meg kell határozni. A közhasznú szervezeti minőséget - a társaság alapításakor vagy később - kérelemre a cégjegyzéket vezető törvényszék (a továbbiakban cégbíróság) állapítja meg.

(7)A nonprofit gazdasági társaság a Civil törvény 32.§

(3)-

(5)bekezdéseitől eltérően a létrejöttét követően is kezdeményezheti közhasznú jogállásának megállapítását, amelyet a cégbíróság - a létesítő okiratban rögzített tartalmi követelmények elbírálását követően - nyilvántartásba veszi, ha a) közszolgáltatási szerződés kötött és b) a kérelmező magánokiratban vállalja a Civil törvény szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését. A Ctv.46.§

(1)bekezdése szerint a cégbíróság a kérelem érkezését követően, de legkésőbb 8 munkanapon belül megvizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja (24-25.§ és 27-29.§), illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló az 1-

1. számú mellékletben felsorolt kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A Ctv.
2. számú melléklet I/
3. pontjának az alperesi kft. cégbejegyzése időpontjában hatályos rendelkezése szerint a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel kötelezően csatolandó a „közhasznú jogállás megszerzését, illetve megszűnését tanúsító okirat". A Ctv.46.§

(3)bekezdése alapján, ha a bejegyzést kérő nem csatolta a

1. számú mellékletben, illetve a
2. §

(3)bekezdése esetén az 1. számú mellékletben felsorolt szükséges iratokat, illetve ha a cégbejegyzési kérelem, valamint mellékletei nem felelnek meg az

(1)bekezdésben foglaltaknak, a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki. A hiánypótlásra felhívó végzést legkésőbb a bejegyzési kérelem érkezésétől számított nyolcadik munkanapon ki kell adni. A cégnyilvántartás részét képező cégekre vonatkozó anyagi jogszabályok szerint a cégalapításra általában egyedi (szabad tartalmú) okirattal kerülhet sor. A Ctv.45-47.§ban szabályozott általános bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során a szabad tartalmú létesítő okiraton alapuló bejegyzési kérelem esetében, ha a kérelem benyújtását követő 3 munkanapon belül nem kerül sor a kérelem hiánypótlás nélküli elutasítására, az eljárás érdemi szakasza következik. Ebben az eljárásban a cégbíróság már teljes körűen - alaki, tartalmi szempontból - vizsgálja a kérelmet és az annak alapjául szolgáló iratokat. A cégbíróság eljárásra itt is szigorú határidőket állapít meg a törvény. Amennyiben a bejegyzendő adatok vagy azok igazolására szolgáló okiratok hiányosak, nem felelnek meg a jogszabályok rendelkezéseinek, a cégbíróság hiánypótló végzést bocsát ki. A Ctv.46.§

(1)bekezdésének rendelkezései megalkotásakor a jogalkotónak az volt a szándéka, hogy a bevezetendő rövid határidők betarthatósága érdekében a Ctv. mellékleteiben pontosan meghatározza azokat az okiratokat, amelyeket a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez mellékelni kell, egyértelműsítve ezáltal mind az ügyfelek, mind a cégbíróság részére a bejegyezhetőség vizsgálandó feltételeit. Az irányadó bírói gyakorlat (BDT 2009.1965) értelmében a bejegyző (változásbejegyző) végzés hatályon kívül helyezése iránti perben sikeresen csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet eljárása során a cégbíróságnak is észlelnie kellett volna. Helytállóan hivatkozott ezért az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában arra, hogy a Ctv.46.§

(1)bekezdése és

1. számú melléklet I/
2. pontja alapján az alperes kft. bejegyzése időpontjában a cégbíróságnak nem kellett hiánypótló végzésben felhívnia az alperest arra, hogy a Civil törvény szerinti közhasznúsági feltételek teljesítésére vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot, valamint közszolgáltatási szerződés csatoljon, ezeknek a csatolására vonatkozó kötelezettséget ugyanis a Ctv.
3. számú mellékletének I/
4. pontja csak a
5. július 16-ától hatályos módosítással írta elő. Tartalmilag egyetért ugyan a másodfokú bíróság a felperes fellebbezésének indokolásával abban a tekintetben, hogy a bíróságnak a közhasznú szervezeti jogállás megszerzésének feltételeit szabályozó jogszabályban foglalt követelmények teljesítését is vizsgálnia kellene, azonban az alperesi kft. bejegyzésének időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések felperes nevei fellebbezésben foglaltakkal ellentétben nem írták elő a Gt.4.§

(7)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjában írt okiratok csatolásának szükségességét. felperes neve fellebbezésben foglaltakkal szemben a másodfokú bíróság álláspontja szerint a Ctv. 2. számú mellékletének I/10. pontja szövegének nem a pontosítására, hanem a módosítására került sor a 2012. évi CIV. törvény 7.§
3. u)pontjával 2012. július 16-ától, pontosan azért, mert a jogalkató is észlelte, hogy a Ctv. 2. számú melléklet I/10. pontja nincs összhangban a Gt.4.§

(7)bekezdésében foglalt rendelkezéssel, és a

1. számú melléklet I/
2. pontja a közhasznú jogállás megszerzéséhez szükséges okiratok körében értelmezhetetlen rendelkezést tartalmaz. Az alperesi kft. bejegyzésének időpontjában hatályos rendelkezés szerint ugyanis a közhasznú jogállás megszerzését, illetve megszűnését tanúsító okiratot kellett volna csatolni az ilyen jogállás megszerzésére irányuló eljárásban, ez pedig lehetetlen. (A Civil törvény 33.§ szerint a szervezet közhasznú jogállását az eljárás eredményeként, a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg.) A cégbíróság azonban az alperes kft. bejegyzésének időpontjában hatályos jogszabályok alapján egyéb mellékletek, okiratok becsatolására a kft.-t nem hívhatta fel, így a bejegyző sem tekinthető jogszabálysértőnek, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp.253.§

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A sikertelen ügyészi fellebbezésre tekintettel a le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a Pp.78.§

(3)bekezdése alapján az állam viseli. Egyéb megtérítendő költség a másodfokú eljárásban nem merült fel, ezért annak viseléséről a másodfokú bíróságnak rendelkeznie nem kellett. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp.256/A.§

(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Pécs,

1. augusztus
2. Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Kutasi Tünde s.k. bíró