Kfv.VI.39.074/2010/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Majoros Csaba ügyvéd által képviselt felperesnek a Vám- és Pénzügyőrség Nyugatdunántúli Regionális Parancsnoksága alperes ellen közigazgatási bírság és gépjárműadó adóhiány tárgyú határozatok felülvizsgálata iránt indított perben a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság
- január 12-én kelt 10.K.27.344/2009/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a Győr-Moson-Sopron Megyei 10.K.27.344/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 57.600 (ötvenhétezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
- május 11-én Magyarországon áthaladva tranzitfuvarozást végzett Németország Szerbia között az számú CEMT engedély felhasználásával. Az ellenőrzés során a félpótkocsira CEMT/CM
(2001)9/Final határozat alapján kiállított /zöldebb, EURO III/ műszaki előírásoknak megfelelő igazolás nem felelt meg a CEMT/CM
(2005)9/Final határozat előírásainak, ezért a CEMT engedélyt érvénytelennek kellett tekinteni. A Győri Vám- és Pénzügyőri Hivatal az érvénytelen CEMT engedély alapján végzett tranzitfuvarozás kapcsán a
- június 4-én kelt 7053-1/
- számú határozatával a felperest 300.000 forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte az 57/
- (III.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2.§
(1)bekezdés
- táblázat
- sora alapján, valamint a 7982-1/
- számú határozatával a felperest 60.000 forint gépjárműadó adóhiány és 300.000 forint adóbírság megfizetésére kötelezte a gépjárműadóról szóló
- évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 15.§ /1/ bekezdése alapján. A felperes a határozatok ellen fellebbezést nyújtott be. Az alperes a
- július 24-én kelt 4621-1/
- és a 4919-1/
- számú határozataival a fellebbezéseket elbírálta és az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. A felperes egy beadványban keresetet nyújtott be az alperes határozatainak felülvizsgálata és a kiszabott adóhiány és adóbírság, közigazgatási bírság hatályon kívül helyezése iránt. Álláspontja szerint a Szerb és a Magyar Köztársaság delegációja által mint Vegyesbizottság által kiadott jegyzőkönyvben foglalt megállapításokat el kellett volna fogadni és a kiadott engedélyt nem lehetett érvénytelennek tekinteni. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolása szerint a CEMT engedéllyel végzett fuvarozás az 56/
- (VII.7.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKMr.) 2.§ /1/ bekezdése szerinti mellékletben foglalt Útmutató 4.1.pontja, 5.1.pontja,
- számú melléklete előírásai szerint folytatható. A felperes a félpótkocsira az Útmutató
- számú melléklete szerinti hatályos igazolást felmutatni nem tudott, ezért a CEMT engedélyt - Útmutató 6.
- pontja szerint érvénytelennek kellett tekinteni. Az érvénytelen engedély alapján végzett fuvarozás miatt az alperes jogszerűen rendelkezett a közigazgatási bírság, a gépjárműadó adóhiány és az adóbírság kiszabásáról. A felperes által hivatkozott vegyesbizottsági jegyzőkönyv nem volt figyelembe vehető, mert a közlekedési engedély érvényességét a hatályos és érvényben lévő magyar jogszabályok alapján kellett megítélni. Annak nem volt az ügy érdemére kiható jelentősége, hogy az alperes a határozatában a pótkocsira nézve a felülvizsgálat és felülhitelesítés hiányát érvényességi kellékként hivatkozta, mert ez a tévedés az ügy érdemére nem hatott ki. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság megállapítása szerint az alperes megalapozott és törvényes határozatot hozott, ezért a felperes keresetét elutasította. A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát. A felülvizsgálati kérelmében kifejtett álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (Ket.) 50.§ /1/ bekezdését. Arra hivatkozott, hogy törvénysértően került figyelmen kívül hagyásra a vegyesbizottsági jegyzőkönyv 4.
- pontja, mert a pótkocsi engedélye örök, nem kell felülhitelesíteni, és a vámhatóság más ügyekben elfogadta, hogy az EURO minősítés irreleváns a pótkocsi esetében. Az alperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§ /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 272.§ /2/ bekezdése és 275.§ /2/ bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemben állított jogszabálysértés/ek/ körében vizsgálhatja felül. A felperes által hivatkozott jogszabálysértést a Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján nem állapította meg. A hivatkozott Vegyesbizottság jegyzőkönyvének 4.
- pontja nem támasztja alá a felperes állítását, hogy a korábban hatályban volt CEMT/CM
(2001)9/Final határozat hatálya alatt kiadott engedélyek változatlanul érvényesek. A GKMr. 2.§ /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Útmutató 11. pontja az EURO III biztonságos tehergépkocsi minősítés körében a Minimális műszaki és biztonsági követelmények címszó alatt mind a vontató járműre, mind a pótkocsira vonatkozó feltételeket tartalmazza, továbbá az Útmutató kimondja, hogy „ezen túlmenően az EURO III biztonságos tehergépkocsikra kiadott CEMT engedélyeket csak olyan járművekre lehet felhasználni, amelyek megfelelnek a fentebb felvázolt műszaki előírásoknak és az engedélyek csak akkor érvényesek, ha megfelelően kiállított igazolások/tanúsítványok állnak rendelkezésre arról, hogy a jármű megfelel a fentebb felsorolt műszaki és biztonsági előírásoknak." Mindezek alapján nem igazolt, hogy a pótkocsira nem kell a hatályos CEMT/CM
(2005)9/Final számú határozat alapján kiállított igazolás és a korábbi igazolás minden további nélkül felhasználható. A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályt nem sértette meg, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275.§ /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő felperes a Pp. 270.§ /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78.§ /1/ bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati perköltsége és a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§ /2/ bekezdése alapján. A felülvizsgálati eljárási illetéket a Legfelsőbb Bíróság az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 50.§ /1/ bekezdése alapján - mivel a per tárgya részben adóval kapcsolatos fizetési kötelezettség -, 360.000 forint pertárgyérték után 21.600 forintban állapította meg, illetve részben a közigazgatási bírság vonatkozásában mint meg nem határozható pertárgy érték után 36.000 forintban számította. Budapest, 2010. november 29. Dr. Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella sk. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok