A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.III.197/2013/
- szám A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
- évi szeptember hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő végzést: A másodfokú bíróság az emberölés bűntette miatt a vádlottellen indult büntetőügyben a Pécsi Törvényszék 12.B.81/2013/
- számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a vádlott cselekménye a Btk.160.§
(1)bekezdésébe ütköző emberölés bűntette; megállapítja, hogy a vádlott a szabadságvesztés 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A kiszabott szabadságvesztésbe a
- április
- napjától a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítja. Kötelezi a vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült 3.000 (háromezer) forint bűnügyi költség megfizetésére. Indokolás: A Pécsi Törvényszék a
- évi április hó
- napján kelt 12.B.81/2013/
- számú ítéletével a vádlottat az
- évi IV.tv. 166.§
(1)bekezdésébe ütköző emberölés bűntette miatt 10 év börtönbüntetésre, mellékbüntetésül 5 év közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte. Rendelkezett a bűnjelekről, az előzetes fogvatartásban töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról, és kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője enyhítés végett jelentett be fellebbezést. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában és a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását indítványozta. A másodfokú bíróság a jogorvoslattal megtámadott határozatot a Be.348.§
(1)bekezdése értelmében az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek eredményeként megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok betartása mellett folytatta le a bizonyítási eljárást, a tényállást maradéktalanul felderítette, valamennyi bizonyítékot beszerezte és értékelte, valamint indokolási kötelezettségének is mindenben eleget tett. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás hiányosságot, iratellenes megállapítást, téves ténybeli következtetést nem tartalmaz, ezért a Be.351.§
(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól mentes, a bizonyítékok indokolt és okszerű mérlegelésén alapul. A vádlottbűnösségére is kiterjedő, tényfeltáró jellegű beismerő vallomást tett, azaz nem tagadta, hogy a sértettet egy rövid szóváltást követően megfojtotta. A vádlott beismerő vallomását a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok is alátámasztották, büntetőjogi felelősségéről megnyugtató módon állást lehetett foglalni. A fellebbezéssel egyébként sem támadott tényállás alapján az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlottbüntetőjogi felelősségére, és cselekményének minősítése is megfelel a büntető anyagi jogszabályoknak. A büntetés kiszabása során irányadó körülményeket az elsőfokú bíróság maradéktalanul feltárta és súlyuknak megfelelően értékelte, figyelembe vette az összes, vádlott javára szóló körülményt. A vádlottindulatát kiváltó sértetti kijelentés pedig olyan csekély mértékben bántó, hogy azt sértetti közrehatásként nem lehet értékelni. Ezért a büntetlen előéletű vádlottal szemben a középmértékben megállapított 10 évi szabadságvesztés enyhítésére a másodfokú bíróság nem látott lehetőséget. Következésképpen a vádlott és a védő enyhítést célzó fellebbezése nem vezetett eredményre. A fentiek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság jogorvoslattal megtámadott ítéletét a Be.371.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta az alábbiakkal: Tekintettel arra, hogy
- július
- napján hatályba lépett a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény, a másodfokú bíróság vizsgálta annak lehetőségét, hogy az elbíráláskor hatályban lévő büntető törvény nem biztosít-e kedvezőbb elbírálást a vádlott számára. Az elbíráláskor hatályban lévő Btk.2.§
(2)bekezdése szerint ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni. Az elbíráláskor hatályban lévő Btk.38.§
(2)bekezdésének a) pontja alapján a feltételes szabadság legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap, az elkövetéskor hatályban volt 1978. évi IV.tv. 47.§
(2)bekezdésében rögzített legalább háromnegyed rész kitöltésével szemben. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság - a fellebbviteli főügyészség képviselőjének álláspontjával szemben, egyetértve a védővel - a cselekményt az elbíráláskor hatályban lévő büntető törvény rendelkezései alapján bírálta el, mivel az kedvezőbb elbírálási lehetőséget biztosított a vádlott számára. Az új büntető törvényt alkalmazva az ítélőtábla megállapította, hogy a vádlott cselekménye a Btk.160.§
(1)bekezdésébe ütköző emberölés bűntette, továbbá, hogy a vádlott a Btk.38.§
(2)bekezdés a) pontja alapján a szabadságvesztés 2/3 részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A kiszabott szabadságvesztésbe a Btk.92.§
(1)és
(2)bekezdése alapján beszámítani rendelte a
- április
- napjától előzetes fogvatartásban töltött időt. A Be.381.§
(1)bekezdése alapján köteles a vádlotta másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére. Pécs,
- szeptember
- Dr. Tóth Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Bencze Beáta s.k. előadó bíró, dr. Túri Tamás s.k. bíró A Pécsi Törvényszék 12.B.81/2013/
- számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bf.III.197/2013/
- számú végzésével
- évi szeptember hó
- napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. . Tóth Sándor s.k. a tanács elnöke