← Magyarország

Kfv.35449/2012/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A SAPS támogatás megszerzésének feltétele - többek között - az, hogy a kérelmező meghatározott időpontban jogszerűen használja a földterületet. Amennyiben jogerős bírósági ítélet értelmében nincs jogszerű jogcíme, önmagában a földhasználat ténye nem eredményezheti a támogatás megszerzését. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.IV.35.449/2012/4.szám A Kúria a dr. Bódis Pál ügyvéd (által képviselt S.-T. Termelő és Szolgáltató Kft. felperesnek, dr. Ivanovits Andrea ügyvéd által képviselt alperes neve Szerve (1097 Budapest, Soroksári út 22-24.) alperes ellen , támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, a Balassagyarmati Törvényszék

  1. március
  2. napján hozott 10.K.20.073/2012/
  3. számú jogerős ítélete ellen, a felperes által
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Balassagyarmati Törvényszék ítéletét hatályában fenntartja. 10.K.20.073/2012/
  5. számú Kötelezi a felperest, hogy 15 napon alperesnek 30.000 (harmincezer) forint költséget. belül fizessen meg az felülvizsgálati eljárási Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
  6. május 15-én egységes területalapú támogatás (SAPS) igénybevétele céljából kérelemmel fordult az alpereshez. Az alperes elsőfokú hatósága
  7. augusztus 16-án kelt határozatában a felperes kérelmét elutasította és egyidejűleg a korábban folyósított 1.520.444 forint támogatás visszafizetésére kötelezte. Döntését a hatóság azzal indokolta, hogy az igényelt és az ellenőrzés után megállapított terület közötti különbség meghaladta az ellenőrzéseket követően megállapított terület 20 %-át, következésképpen a felperes kérelme nem volt teljesíthető. Ugyanakkor a 796/2004/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: EKr.1.)
  8. Cikke alapján a túligénylés miatt a felperessel szemben jogkövetkezményeket kellett alkalmaznia. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú hatóság
  9. augusztus 9-én kelt határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését azzal indokolta, hogy a határozat meghozatalakor nem lehetett figyelembe venni a felperes által hivatkozott LAH1X-P-07 azonosítóval jelölt fizikai blokk
  10. számú táblájában található 9,66 ha területet, mert a földterülettel kapcsolatban per volt folyamatban. A perben született bírósági ítélet értelmében a felperes és harmadik személyek között a kérdéses földterület kapcsán érvényes haszonbérleti szerződés nem jött létre. Így az első fokon eljárt bíróság a szerződést az ítélet meghozataláig,
  11. december 3-ig érvényesnek minősítette, de kötelezte a felperest a földterület harmadik személyek részére történő birtokba adására. A felperes fellebbezése folytán eljárt Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a birtokba adásra vonatkozó rendelkezések tárgyában az elsőfokú ítéletet nem érintette. Az alperes értelmezése szerint az egységes földalapú támogatásokról szóló 37/2009.(IV.3.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.)
  12. §-a alapján csak a jogszerű földhasználó veheti igénybe a támogatást, a 73/2009/EK rendelet (a továbbiakban: EKr.2.)
  13. cikk

(1)bekezdése értelmében a támogatás igénybevételének feltétele az, hogy a termelő
  1. június 9-éig rendelkezzen a támogatással érintett földterülettel. A felperes az R. és az EKr.
  2. hivatkozott rendelkezéseinek nem tett eleget, tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság ítélete értelmében a támogatással érintett földterülettel csak
  3. szeptember 3-áig rendelkezett jogszerűen. Mivel a 9,66 ha területet a támogatás igénylése kapcsán nem lehetett figyelembe venni, ezért jogkövetkezményekkel járó túligénylést kellett megállapítani a felperes terhére. A felperes keresete folytán eljárt Balassagyarmati Törvényszék 10.K.20.073/12/
  4. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítéletet az alperes határozatában foglaltakkal megegyezően indokolta. Arra a következtetésre jutott, hogy a felperes
  5. december 3-áig használta jogszerűen a földterületet, így az alperes felülvizsgálni kért határozata nem sértett jogszabályt, amikor a támogatható területek között nem vette figyelembe, ezzel szemben túligénylésként kezelte a 9,66 ha alapterületű földterületet. A felperes felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amelyben a polgári perrendtartásról szóló
  6. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  7. §
(4)bekezdésére tekintettel a Törvényszék ítéletének, valamint az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte annak megállapításával, hogy a felperest megillette a 2009-es évre vonatkozóan a SAPS támogatás. Perköltségigénye is volt az alperessel szemben. Felülvizsgálati kérelmét arra alapította, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 228.
(4)bekezdését, valamint
  1. §-át. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya van, és mindaddig, amíg az ügyben jogerős és végrehajtható ítélet nem születik, addig a felperesnek joga volt a földet birtokában tartani, művelni. A jogerős ítélet kézbesítéséig a felperes megfelelt az R.
  2. §-ában foglalt kritériumoknak. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a felperes felülvizsgálati kérelmének elutasítását és a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte. A Kúria a Pp.
  3. §
(2)bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között, figyelemmel a 274. §
(1)bekezdésére is, tárgyaláson kívül vizsgálta felül. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A Pp. 228. §
(4)bekezdése értelmében „[a] határozat jogerőre emelkedésére a kellő időben benyújtott fellebbezésnek, illetőleg csatlakozó fellebbezésnek halasztó hatálya van;" A Pp.
  1. §-a szerint pedig „[a] fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve ha a törvény vagy a törvény alapján a bíróság másként rendelkezik". A jogerő és a végrehajthatóság egymáshoz kapcsolódó fogalmak, mivel csak a jogerős ítélet végrehajtható. Az alakilag jogerőssé váló ítélet az anyagi jogerőt is jelenti egyben: az ítélethez a felek és a bíróság is kötve van, a jogerős ítélet irányadó a felek és a bíróság számára. A megfelelően biztosított jogorvoslati lehetőségek mellett beállott jogerő tiszteletben tartása a jogrend egészének biztonságát szolgálja [9/
  2. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 66.]. Az anyagi jogerő hatásaként egyebekben beállnak a Pp.
  3. §
(1)bekezdése szerinti res iudicata jogkövetkezményei. A res iudicata, tartalma szerint a felek viszonylatában az adott alanyi jog tekintetében, az adott tényállás mellett megváltoztathatatlanságot eredményez. A felülvizsgálati kérelemben felvetett, eldöntendő kérdés az, hogy a másodfokú ítélettel beálló anyagi jogerő - és ezzel a res iudicata hatás - az adott esetben érinti-e, és mennyiben az elsőfokú bíróság ítéletének tartalmát. Az anyagi jogerő mindig a keresettel érvényesített jog tárgyában meghozott ítélethez fűződik. A felperes és harmadik személyek között folyamatban volt magánjogi perben a perbe vitt alanyi jog - egyebek mellett - a bárándi 015/4 hrsz.-ú ingatlan földhasználati jogának jogcíme volt. Ebben a kérdésben a Püspökladányi Városi Bíróság ítéletében úgy foglalt állást, hogy a kérdéses földterületek vonatkozásában a felek között érvényes mezőgazdasági haszonbérleti szerződés nem jött létre, ennek ellenére szerződéses viszonyt az ítélet meghozataláig hatályossá nyilvánította. Az ítélet önmagában nem keletkeztetett jogszerű jogcímet a felperes számára, jóhiszemű földhasználóként azonban alapot teremtett a felek közötti kötelmi jogi elszámolásra. A dologi jogban a dolog használata önmagában nem jelent jogszerű használatot is. Ami a közigazgatási jogviszonyra vonatkoztatottan mindenképpen megállapítható azonban az az, hogy felperes 2008. december 3-áig jóhiszeműen volt a földterület birtokában. A felperes által nem vitatott peradatok szerint a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság nem érintette a földhasználat 2008. december 3-áig terjedő földhasználatára vonatkozó elsőfokú rendelkezéseket. Ezért ebben a tekintetben a felperes és harmadik személyek közötti jogvitát az első fokú bíróság ítélete döntötte el, amely jogerőssé a másodfokú bíróság határozata után vált. Ez pedig azt jelenti, hogy a földhasználat tekintetében ehhez a bírói döntéshez kapcsolódik az anyagi jogerő, - res iudicata hatás -, illetve a végrehajthatóság. A R. 5. §-a alapján csak a jogszerű földhasználó veheti igénybe a támogatást, és az EKr.2. 35. cikk
(1)bekezdése értelmében a támogatás igénybevételének további feltétele az, hogy a termelő
  1. június 9-éig rendelkezzen a támogatással érintett földterülettel. A felperes a magánjogi perben született ítéletek eredményeként jogszerűen
  2. december 3-áig rendelkezett jogszerűen a támogatási kérelemmel érintett földterülettel,
  3. június 9-én pedig már nem. A kifejtettekből következőleg helyes érvek mentén és jogszerűen döntött a Törvényszék akkor, amikor a felperes keresetét elutasította megállapítva az alperes határozatának jogszerűségét. A Pp.
  4. §
(4)bekezdésében, valamint a
  1. §-ában foglaltak alapján nem lehetett megállapítani a Törvényszék ítéletének jogsértő jellegét. Ezért a Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét megalapozatlannak találta és a Törvényszék ítéletét a Pp.
  2. §
(3)bekezdésére tekintettel hatályában fenntartotta. A felperes sikertelen felülvizsgálati kérelmére tekintettel köteles a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 78. §
(1)bekezdése alapján az alperes 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. §-ára tekintettel megállapított összegű perköltségének megfizetésére. Ugyancsak pervesztességére tekintettel, az illetékekről szóló
  3. évi XCIII. törvény
  4. § és
  5. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperes 70.000 forint felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
  1. június
  2. Dr.Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Hörcherné Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt sk. bíró Dr. Marosi

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.