A határozat elvi tartalma: Súlyos veszélyeztetettség hiányában nincs helye a kiskorú az ideiglenes hatályú elhelyezésének. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.588/2012/9.szám A Kúria a dr. Kovács S. Ilona ügyvéd által képviselt kk. I.rendű felperes nevefelperesnek a dr. Szalay Tamás ügyvéd által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala Szociális és Gyámhivatala alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében amely perbe az alperes pernyertessége érdekében ... és a felperes pernyertessége érdekében ... beavatkozott a Fővárosi Törvényszék
- május
- napján kelt 22.K.32.447/2011/
- számon hozott ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő ítéletet: A Kúria a Fővárosi Törvényszék 22.K.32.447/2011/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 20.000.- (azaz húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az
- június 16-án született, immár nagykorú felperes kérelmére
- július hónapban indult még nevezett 16 éves korában eljárás. A felperes akkor már három éve a felperesi beavatkozónál lakott és kérte, hogy e személy gondozásába kerüljön. Az elsőfokú hatóság ideiglenes hatállyal a felperesi beavatkozónál helyezte el a felperest, és a felperesi beavatkozót számára gyámként kirendelte, egyúttal rendelkezett az alperesi beavatkozó anyjával szembeni gyermekelhelyezési per megindításáról. Az alperes
- december 27-i 90BP-1329/2/
- számú határozatával a már három éve nem ott lakó felperes szülői háza elhagyását engedélyezte, az alperesi beavatkozó szülői gondozási és nevelési jogának szünetelését megállapította azzal, hogy a szülői felügyeleti jogot és a tartási kötelezettséget ez a határozat nem érinti. A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését amiatt kérte, mert az alperesi beavatkozónál megmaradt a szülői felügyeleti jog, valamint a vagyonkezelői jog is. Az eljárás során arra is hivatkozott, hogy a hatóságok nem csak kérelméről, hanem egyéb kérdésekben is döntöttek ügyében. A Fővárosi Törvényszék a keresetet elutasította. Indokolása szerint az alperes helyesen döntött, amikor az ideiglenes elhelyezés helyett a szülői ház elhagyását engedélyezte, mert azt maga a felperes kérte. Ennek velejárója ugyanakkor a szülői felügyeleti jog fennmaradása és a tartási kötelezettség is. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését, és más meg nem nevezett tartalmú határozat hozatalát. Előadta, hogy ugyan kérelmében a szülői ház elhagyását kérte, de kérelmének valódi tartalma szándékának megfelelően az lett volna, hogy a hatóság az ideiglenes elhelyezésről és a felperesi beavatkozó gyámi kinevezéséről döntsön. A hatóság tehát nem a kérelme valódi tartalma szerint járt el. Jogszabálysértésként a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi, gyámügyi eljárásról szóló 149/
- (IX.10.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm.r.)
- §-a
(1)bekezdésének a) pontjára hivatkozott. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúriának arról kellett dönteni, hogy a felülvizsgálati kérelemben említett jogszabály megsérült-e azzal, hogy az immár nagykorú felperes ügyében az általa kifogásolt jogszabályhelyet nem alkalmazták. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúriának a felülvizsgálati kérelemben felhozott jogszabály megsértését kellett vizsgálni. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyer.) 95. §
(1)bekezdésének a) pontja értelmében az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozza a gyermek súlyos veszélyeztetettsége. A Gyer. 21. §-ának
(1)és
(4)bekezdése szerint a gyámhivatal a szülő ház elhagyásával kapcsolatos eljárást egyebek mellett a gyermeket gondozó kérelmére folytatja. A gyámhatóságnak a Kúria álláspontja szerint a gyermek érdekeit szem előtt tartva kell eljárnia. Ennélfogva nincs feltétlenül kötve azokhoz a kérelmekhez, melyek a kiskorú gyermek részéről hozzá kerülnek. Arra ennélfogva nem hivatkozhat, mert feladata a gyermek érdekének védelme, hogy a kérelem nem megfelelő formában és nem megfelelő szavakkal lett megfogalmazva, annak tartalma szerint kell eljárnia. Ugyanakkor a Kúria megállapítja azt is, hogy a gyámhatóság jelen ügyben e feladatának eleget tett és a kérelemnek megfelelően hozta meg azt jogszabályoknak megfelelt. a határozatát, mely határozat a A rendelkezésre álló adatok szerint ugyanis a felperes maga kérte a szülői ház elhagyásának engedélyezését az őt ténylegesen gondozó felperesi beavatkozóval egyetértésben. A rendelkezésre álló adatok szerint a felperes súlyos veszélyeztetettsége nem állt fenn. Ebből következően nem volt megállapítható a Gyer. 95. §
(1)bekezdésében foglaltak sérelme az alperes és az elsőfokú bíróság határozathozatala során. A kifejtett indokok alapján a Kúria a törvényszék ítéletét a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperes a Pp.
- §-a alapján köteles az alperes a Pp.
- §-a szerint felszámítható költségeinek megtérítésére. A személyes költségmentes felperes helyett a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték költségeit az állam viseli. Budapest,
- május
- Bauer Jánosné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró A kiadmány hitelélül: tisztviselő